Fotó: Wikipédia/Zinneke
Elsősorban az osztrák közvéleményre hatna Románia azzal, hogy keresztbe tesz Bécs érdekeinek a nemzetközi fórumokon – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Mint kifejtette, az, hogy az értesülések szerint Románia megtorpedózná Ausztria EBESZ-elnökségét, illetve gátolná az ország részvételét a NATO békepartnerségi programjában, egyrészt a 2024-es választási szuperévnek is betudható, de annak is, hogy Washington az ukrajnai háború kontextusában az uniós határok jobb átjárhatóságát akarja.
2023. május 06., 10:532023. május 06., 10:53
2023. május 06., 11:022023. május 06., 11:02
Románia az osztrák közvéleményre igyekezhet hatni azzal, hogy esetleg nemzetközi intézményekben nehezíteni meg Ausztria dolgát a schengeni csatlakozás vétója miatt, de az Egyesült Államok támogatása is szerepet játszhat abban, hogy Bukarest bekeményíteni készül – jelentette ki a Krónikának Barabas T. János.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy osztrák sajtóértesülések szerint
A hírek szerint az osztrák EBESZ-elnökséget torpedóznák meg, illetve a NATO békepartnerségi programjában való osztrák részvételt akadályoznák.
Valóban elképzelhető, hogy Bukarest ilyen radikális eszközökhöz nyúl annak fényében, hogy a decemberi Schengen-vétó után Klaus Iohannis államfő ezt egyértelműen elvetette? Ha valóban ez a helyzet, mi lehet az oka a román pálfordulásnak? – tettük fel a kérdést a kolozsvári születésű elemzőnek, aki korábban diplomataként Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált. Barabás T. elmondta:
„Az ilyen szankcionálás is gyakorlat, ebben az esetben inkább színfalak mögött zajlik a vita. A román kormányzat tudatosan vitte ki a nyilvánosságba a konfliktust, mert az osztrák közvéleményre igyekszik ráhatni, hiszen Nehammer kormányfő nem hajlik az EU vonatkozó javaslataira. A román fél bekeményítése annak köszönhető, hogy az osztrákok nem fogadják el a román érveket (szigorították a határellenőrzést, viszonylag kevés migráns jut át), valamint közeleg a 2024-es romániai választási szuperév, amikor eredményeket kell felmutatni.
– fejtette ki az elemző. Kérdésünkre, hogy milyen egyéb téren tehet még keresztbe Románia Ausztriának, ha elmérgesedik a helyzet, Barabás T. János emlékeztetett: Ausztria az egyik legnagyobb befektető Romániában.
– utalt a lehetőségekre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ilyen gesztusok kontraproduktívak. Ezért rákérdeztünk: esélyes lehet a siker egy ilyen román zsarolóakció révén, vagy csak megkeményíti az osztrák ellenállást?
Barabás T. János elmondta, az ilyen nyomásgyakorlásnak szokott lenni eredménye, de a hosszú távú kapcsolatoknak, az európai szellemiségnek jobban megfelel a békés kompromisszum.
Ennek kapcsán arra is fény derült, hogy a helyzet miatt a szélsőséges erők kerülhetnek helyzetbe. Kérdésünkre, mennyire „égett rá” a kormányra az újabb schengeni fiaskó, mennyire profitálhatnak ebből a helyzetből az ellenzéki pártok, rámutatott: a George Simion vezette erők dörzsölhetik a tenyerüket.
– emlékeztetett az elemző. Végezetül felvetettük, hogy vajon valóban van-e alapjuk az osztrák aggályoknak, illetve hogy hogyan érhetné el Románia az áhított schengeni csatlakozást?
Az elemző emlékeztetett: az osztrák kormány fő kifogása az, hogy tavaly mintegy 50 000 illegális migráns érkezett Romániából Ausztriába.
„Legyünk őszinték: ebben kis részben benne van a határőr- és vámhatóságok korrupciója is. A romániai helyzet viszont sokat javult, például teljesen digitalizálták az információforgalmat (beleértve a képi információt is), ami semlegesíti a korrupciót. Szerintem már megfelelnek a normáknak – ezt kellene számításba venniük az osztrákoknak. Talán jobban meg kellene jelenítenie Romániának a nemzetközi és hazai médiában a migránsmegállító intézkedéseit, mert ha jól megfigyeljük, a román média elhallgatja a témát.
Ebben az esetben a titkolódzás nem kifizetődő, információdömpinggel lehetne legyőzni az ellenfelet” – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!