Fotó: Wikipédia/Zinneke
Elsősorban az osztrák közvéleményre hatna Románia azzal, hogy keresztbe tesz Bécs érdekeinek a nemzetközi fórumokon – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Mint kifejtette, az, hogy az értesülések szerint Románia megtorpedózná Ausztria EBESZ-elnökségét, illetve gátolná az ország részvételét a NATO békepartnerségi programjában, egyrészt a 2024-es választási szuperévnek is betudható, de annak is, hogy Washington az ukrajnai háború kontextusában az uniós határok jobb átjárhatóságát akarja.
2023. május 06., 10:532023. május 06., 10:53
2023. május 06., 11:022023. május 06., 11:02
Románia az osztrák közvéleményre igyekezhet hatni azzal, hogy esetleg nemzetközi intézményekben nehezíteni meg Ausztria dolgát a schengeni csatlakozás vétója miatt, de az Egyesült Államok támogatása is szerepet játszhat abban, hogy Bukarest bekeményíteni készül – jelentette ki a Krónikának Barabas T. János.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy osztrák sajtóértesülések szerint
A hírek szerint az osztrák EBESZ-elnökséget torpedóznák meg, illetve a NATO békepartnerségi programjában való osztrák részvételt akadályoznák.
Valóban elképzelhető, hogy Bukarest ilyen radikális eszközökhöz nyúl annak fényében, hogy a decemberi Schengen-vétó után Klaus Iohannis államfő ezt egyértelműen elvetette? Ha valóban ez a helyzet, mi lehet az oka a román pálfordulásnak? – tettük fel a kérdést a kolozsvári születésű elemzőnek, aki korábban diplomataként Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált. Barabás T. elmondta:
„Az ilyen szankcionálás is gyakorlat, ebben az esetben inkább színfalak mögött zajlik a vita. A román kormányzat tudatosan vitte ki a nyilvánosságba a konfliktust, mert az osztrák közvéleményre igyekszik ráhatni, hiszen Nehammer kormányfő nem hajlik az EU vonatkozó javaslataira. A román fél bekeményítése annak köszönhető, hogy az osztrákok nem fogadják el a román érveket (szigorították a határellenőrzést, viszonylag kevés migráns jut át), valamint közeleg a 2024-es romániai választási szuperév, amikor eredményeket kell felmutatni.
– fejtette ki az elemző. Kérdésünkre, hogy milyen egyéb téren tehet még keresztbe Románia Ausztriának, ha elmérgesedik a helyzet, Barabás T. János emlékeztetett: Ausztria az egyik legnagyobb befektető Romániában.
– utalt a lehetőségekre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ilyen gesztusok kontraproduktívak. Ezért rákérdeztünk: esélyes lehet a siker egy ilyen román zsarolóakció révén, vagy csak megkeményíti az osztrák ellenállást?
Barabás T. János elmondta, az ilyen nyomásgyakorlásnak szokott lenni eredménye, de a hosszú távú kapcsolatoknak, az európai szellemiségnek jobban megfelel a békés kompromisszum.
Ennek kapcsán arra is fény derült, hogy a helyzet miatt a szélsőséges erők kerülhetnek helyzetbe. Kérdésünkre, mennyire „égett rá” a kormányra az újabb schengeni fiaskó, mennyire profitálhatnak ebből a helyzetből az ellenzéki pártok, rámutatott: a George Simion vezette erők dörzsölhetik a tenyerüket.
– emlékeztetett az elemző. Végezetül felvetettük, hogy vajon valóban van-e alapjuk az osztrák aggályoknak, illetve hogy hogyan érhetné el Románia az áhított schengeni csatlakozást?
Az elemző emlékeztetett: az osztrák kormány fő kifogása az, hogy tavaly mintegy 50 000 illegális migráns érkezett Romániából Ausztriába.
„Legyünk őszinték: ebben kis részben benne van a határőr- és vámhatóságok korrupciója is. A romániai helyzet viszont sokat javult, például teljesen digitalizálták az információforgalmat (beleértve a képi információt is), ami semlegesíti a korrupciót. Szerintem már megfelelnek a normáknak – ezt kellene számításba venniük az osztrákoknak. Talán jobban meg kellene jelenítenie Romániának a nemzetközi és hazai médiában a migránsmegállító intézkedéseit, mert ha jól megfigyeljük, a román média elhallgatja a témát.
Ebben az esetben a titkolódzás nem kifizetődő, információdömpinggel lehetne legyőzni az ellenfelet” – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy kitűzték a rafahi invázió időpontját.
Az AF1088-as, Párizs–Bukarest (Otopeni) járat, amely hétfő este 8.22-kor indult Párizsból, 23 óra körül Budapesten landolt – közölte Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
szóljon hozzá!