Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis úgy véli, ha az európai országok nem segítenek Ukrajnának és Moldovának, akkor veszítettek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodást aláíró román államfő meglehetősen homályosan forgalmazott Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektíváiról.
2023. június 01., 21:112023. június 01., 21:11
2023. június 01., 21:192023. június 01., 21:19
Az Európai Politikai Közösségnek a Moldovai Köztársaságban rendezett csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján a román államfő kifejtette, az európai államok azért is támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, mert így helyes. „Véleményünk szerint (Ukrajna) a demokratikus Európa része, a mi közösségünk része, (...) Moldova és Ukrajna közénk tartoznak” – fogalmazott Iohannis.
„A csúcstalálkozóig ez eldől. (...) Az a fontos, hogy Ukrajna érezze: garantáljuk a támogatásukat addig, amíg nem győznek, és a NATO-csúcstalálkozó után legyenek meggyőződve arról, hogy úgy gondoljuk, mellettünk a helyük, és mi mellettük vagyunk. Ugyanez nyilvánvalóan vonatkozik Moldovára is” – fogalmazott az államfő. Klaus Iohannis arról is beszélt: az ukrajnai háború kiterjedése esetén a NATO-tag Románia nem tud „tisztán katonai” támogatást nyújtani a Moldovai Köztársaságnak, de segíthetne a hadserege felszerelésében vagy korszerűsítésében.
„Nem látok lehetőséget arra, hogy katonailag beavatkozzunk egy konfliktusba, de segíthetünk a moldovai hadsereg fejlesztésében, a kiképzésükben, segíthetjük őket felszereléssel, fegyverekkel, ahogy eddig is tettük. Tehát sok módja van Moldova támogatásának” – magyarázta Iohannis.
A nyilatkozatban közösen üdvözlik „Ukrajna jelentős előrelépését az euroatlanti integráció felé való haladásban”; azt írják, közös erőfeszítéssel támogatják Ukrajnának a katonai szövetségbe történő integrációjára, a NATO standardjainak gyakorlatba ültetésére irányuló erőfeszítéseket; kifejezik készségüket arra, hogy kétoldalú konzultációkat folytassanak az Ukrajnának nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákról, mielőtt Ukrajna a 2022. szeptember 13-i kijevi biztonsági megállapodás értelmében NATO-tagságot szerez.
A dokumentum szerint Románia továbbra is előmozdítja a szövetség politikai és gyakorlati támogatását Ukrajna számára annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen hatékonyan megvédeni szuverenitását és területi integritását, Ukrajna pedig tovább mélyíti a NATO-val való interoperabilitását és modernizálja biztonsági és katonai erőit.
„Ukrajna nagyra értékeli a Románia és a román nép által ezekben a kritikus pillanatokban felajánlott politikai és gyakorlati támogatást (...) a menekültek befogadását, a nemzetközi segítség áthaladásának lehetővé tételét az ország területén, a gabonaexport megkönnyítését, Ukrajna nemzetvédelmi és ellenállóképesség-erősítő erőfeszítéseinek támogatását, beleértve a védelmi képességek növelését is; Ukrajna üdvözli a Románia javaslatait és erőfeszítéseit a konfliktus utáni újjáépítéssel kapcsolatban” – áll a közös nyilatkozatban.
„Románia támogatni fogja Ukrajnát a konfliktus utáni újjáépítésben és helyreállításban a stabil, biztonságos és ellenálló állam biztosítása érdekében” – írják. A dokumentum szerint Románia támogatja Ukrajnát a NATO-tagság megszerzésére irányuló törekvésében, amint a feltételek teljesülnek, és továbbra is együtt dolgoznak azért, hogy támogatást kapjanak az Orosz Föderáció által indított háború miatt sebezhető államok stabilitásának és ellenálló képességének megerősítésén, a fekete-tengeri hajózás szabadságának és biztonságának biztosítán a nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, valamint a tartós biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét elérése érdekében a fekete-tengeri térségben.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával, miután Budapest a mostani veszélyes időszakban még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, s kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a szomszédos országgal.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.
Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.
Huszonöt halálos áldozata és közel 60 sebesültje van egy öngyilkos merénylő által vasárnap este elkövetett robbantásának a szíriai főváros Dveila negyedében található Szent Illés görög ortodox templomban.
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.
Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
szóljon hozzá!