Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis úgy véli, ha az európai országok nem segítenek Ukrajnának és Moldovának, akkor veszítettek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodást aláíró román államfő meglehetősen homályosan forgalmazott Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektíváiról.
2023. június 01., 21:112023. június 01., 21:11
2023. június 01., 21:192023. június 01., 21:19
Az Európai Politikai Közösségnek a Moldovai Köztársaságban rendezett csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján a román államfő kifejtette, az európai államok azért is támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, mert így helyes. „Véleményünk szerint (Ukrajna) a demokratikus Európa része, a mi közösségünk része, (...) Moldova és Ukrajna közénk tartoznak” – fogalmazott Iohannis.
„A csúcstalálkozóig ez eldől. (...) Az a fontos, hogy Ukrajna érezze: garantáljuk a támogatásukat addig, amíg nem győznek, és a NATO-csúcstalálkozó után legyenek meggyőződve arról, hogy úgy gondoljuk, mellettünk a helyük, és mi mellettük vagyunk. Ugyanez nyilvánvalóan vonatkozik Moldovára is” – fogalmazott az államfő. Klaus Iohannis arról is beszélt: az ukrajnai háború kiterjedése esetén a NATO-tag Románia nem tud „tisztán katonai” támogatást nyújtani a Moldovai Köztársaságnak, de segíthetne a hadserege felszerelésében vagy korszerűsítésében.
„Nem látok lehetőséget arra, hogy katonailag beavatkozzunk egy konfliktusba, de segíthetünk a moldovai hadsereg fejlesztésében, a kiképzésükben, segíthetjük őket felszereléssel, fegyverekkel, ahogy eddig is tettük. Tehát sok módja van Moldova támogatásának” – magyarázta Iohannis.
A nyilatkozatban közösen üdvözlik „Ukrajna jelentős előrelépését az euroatlanti integráció felé való haladásban”; azt írják, közös erőfeszítéssel támogatják Ukrajnának a katonai szövetségbe történő integrációjára, a NATO standardjainak gyakorlatba ültetésére irányuló erőfeszítéseket; kifejezik készségüket arra, hogy kétoldalú konzultációkat folytassanak az Ukrajnának nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákról, mielőtt Ukrajna a 2022. szeptember 13-i kijevi biztonsági megállapodás értelmében NATO-tagságot szerez.
A dokumentum szerint Románia továbbra is előmozdítja a szövetség politikai és gyakorlati támogatását Ukrajna számára annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen hatékonyan megvédeni szuverenitását és területi integritását, Ukrajna pedig tovább mélyíti a NATO-val való interoperabilitását és modernizálja biztonsági és katonai erőit.
„Ukrajna nagyra értékeli a Románia és a román nép által ezekben a kritikus pillanatokban felajánlott politikai és gyakorlati támogatást (...) a menekültek befogadását, a nemzetközi segítség áthaladásának lehetővé tételét az ország területén, a gabonaexport megkönnyítését, Ukrajna nemzetvédelmi és ellenállóképesség-erősítő erőfeszítéseinek támogatását, beleértve a védelmi képességek növelését is; Ukrajna üdvözli a Románia javaslatait és erőfeszítéseit a konfliktus utáni újjáépítéssel kapcsolatban” – áll a közös nyilatkozatban.
„Románia támogatni fogja Ukrajnát a konfliktus utáni újjáépítésben és helyreállításban a stabil, biztonságos és ellenálló állam biztosítása érdekében” – írják. A dokumentum szerint Románia támogatja Ukrajnát a NATO-tagság megszerzésére irányuló törekvésében, amint a feltételek teljesülnek, és továbbra is együtt dolgoznak azért, hogy támogatást kapjanak az Orosz Föderáció által indított háború miatt sebezhető államok stabilitásának és ellenálló képességének megerősítésén, a fekete-tengeri hajózás szabadságának és biztonságának biztosítán a nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, valamint a tartós biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét elérése érdekében a fekete-tengeri térségben.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!