Románia nincs Irán célkeresztjében

Pataky István 2020. január 15., 14:05 utolsó módosítás: 2020. január 15., 14:07

Románia megtámadása gyakorlatilag elképzelhetetlen, amerikai–iráni háború biztosan nem lesz, de Donald Trump elnök akciója a rövid távú választási hasznon túl kiélezi a politikai, felekezetközi (síita-szunnita) ellentéteket a Közel-Keleten – véli Sárközy Miklós Irán-szakértő, akit a hírek fókuszába került perzsa állam társadalmáról is kérdeztünk.

Amerikai kalandorakció. Félő, hogy Nyugat-ellenes csoportok ragadhatják magukhoz a hatalmat Iránban Fotó: Facebook/Iran

„Aligha érheti támadás a deveselui amerikai bázist, Irán ugyanis kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Romániával” – fogalmazott a Krónikának Sárközy Miklós Irán-szakértő, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem docense. Az egyetemi oktató – akit az év elején kirobbant amerikai–iráni konfliktusról és annak hátteréről faggattunk – elmondta,

Teherán sosem fog európai célpontokat megtámadni, mivel egy ilyen mértékű eszkalációra nincs katonailag felkészülve.

„A román EU-elnökség kapcsán egy éve rendeztek komoly konferenciát Teheránban. Tudomásom szerint román olajkutak is voltak-vannak a Perzsa-öbölben, Romániának perzsául jól beszélő, az iráni viszonyokat is jó ismerő nagykövete szolgál most Teheránban. Mindezeken túlmenően Románia az Európai Unió tagja, s ez a tény sokkal barátságosabb iráni kapcsolatrendszert eredményez, hiszen az EU (annak francia–német magja) sokkal inkább partnerként tekint most is Iránra és a békés, tárgyalásos megoldások híve a Teheránnal kapcsolatos kérdésekben” – összegzett lapunknak az iranista szakértő.

Kászem Szolejmáni iráni tábornok meggyilkolása kapcsán Sárközy arra emlékeztetett, hogy az két nem hadban álló ország, az Egyesült Államok és Irán között történt egy harmadik ország, Irak területén. Márpedig azon túl, hogy nemzetközi problémákat is felvet, a gyilkosság intézményesítheti a célzott likvidálást a magas rangú személyekre is, holott ezt eddig nem alkalmazták Közel-Keleten. Kiélezi továbbá a politikai, felekezetközi (síita–szunnita) ellentéteket is a régióban.

Lehet, hogy e lépésnek rövid távú választási haszna van az amerikai republikánus elit, és személyesen Donald Trump számára, de hosszabb távon proxy háborúkat erősíthet fel Irán lokális iraki, szíriai síita szövetségesei és az Egyesült Államok között”

– vélekedik az Irán-szakértő. Hozzátette ugyanakkor, hogy közvetlen amerikai–iráni háború biztosan nem lesz, mivel ez egyik félnek sem áll érdekében.

Az egyetemi docens szerint Washington Szolejmániból mártírt csinált, ami jelentős mobilizáló erő a közel-keleti, főleg Iránon kívüli síiták között. Arra emlékeztetett, hogy a síita „sahíd”, mártír eszmének Szolejmáni már életében az egyik legsikeresebb terméke volt. Hozzátette, mindezeken túl a tábornok meggyilkolása jelentősen rontja bármiféle amerikai–iráni kiegyezés esélyét, amelynek sanszai már most is elég szerények voltak Trump elnöksége alatt. Az elemző úgy véli, mindez rossz irányba hat az Iránon belüli demokratizálási óhajokat illetően is. Félő ugyanis, hogy

Nyugat-ellenes csoportok ragadhatják magukhoz a hatalmat, és Szolejmáni véréből legitimációs erőt építhetnek maguknak.

„Azt se feledjük, hogy Szolejmáninak (az őt gyűlölő csoportok vádjai ellenére) pozitív érdemei is voltak. Az Iszlám Állam (ISIS) megtörésében döntő szerepet játszott például Irakban 2014 után, nem véletlen, hogy a dzsihádista terrorszervezetként ismert ISIS köszönte szépen Szolejmáni megölését az Egyesült Államoknak, ünneplő közleményt adott ki a tábornok meggyilkolására. Összességében meglehet, hogy Trumpnak elnökválasztási szavazatokat hozhat Szolejmáni meggyilkolása, de ez a lépés inkább kalandorakciónak tűnik, előre nem kalkulált, és többnyire negatív következményekkel” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Sárközy Miklós.

Az iráni társadalomra vonatkozó kérdésünkre a szakértő elmondta, más országokéhoz hasonlóan az Iráné sem mutat egységes képet. A lakosság többsége, közel hatvan–hatvanöt százaléka 30–35 év alatti, akik közül sokan munkanélküliek, és több szabadságra vágynak. A munkanélküliség erősen frusztráló tényezőként hat rájuk – nyomatékosította az egyetemi docens. Tájékoztatása szerint a lakosság hatvan százaléka városlakó. „Iránban az elmúlt hetven évben robbanásszerű urbanizáció zajlott le, amely az elmúlt négy évtizedben még jobban felgyorsult. A városi lakosság pedig elszakadni látszik a síita forradalmi ideológiától, sokkal inkább nacionalista, a perzsa vagy iráni nemzettudat erősebb identitáselem a síitaságánál (miközben ez 1979 előtt még nem így volt). Néha dacból és a rendszerkritikából fakadóan nacionalistább, mintsem vallásosabb felfogást követ. A 83 milliós iráni lakosság közel fele aktív internet-, illetve közösségimédia-használó, amely az ország magas szintű technikai fejlettségét mutatja” – jegyezte meg az iranista.

Sárközy szerint ugyanakkor fontos látni, hogy az utóbbi tíz évben maga az Iráni Iszlám Köztársaság is nacionalistább hangot ütött meg saját lakossága érzelmeinek követése érdekében. „Maga Szolejmáni tábornok például 73 százalékos népszerűséggel rendelkezett az iráni lakosság körében. Nagyon sokan iráni és perzsa nemzeti honvédő tábornokként tekintettek rá, mint aki nem kedveli a mostani iráni politikai rendszert. Mindez tudatosan követett imázsépítés volt az iráni politikai rendszer öklének számító Iráni Forradalmi Gárda részéről, ahol a nacionalizmus az utóbbi időben erősebb lett a vallásos jelszavaknál” – nyomatékosította az Irán-szakértő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat