Fotó: Román külügyminisztérium
Románia nem ismeri el az orosz elnökválasztás legitimitását a megszállt ukrajnai régiókban – jelentette be a román külügyminisztérium.
2024. március 08., 11:512024. március 08., 11:51
A tárca azt is jelezte, hogy határozottan ellenzi a román állampolgárok vagy román jogi személyek részvételét az Oroszországi Föderációban zajló választások megfigyelésében.
„Az Oroszországi Föderációban 2024. március 15-17-én tartanak elnökválasztást. Az orosz hatóságok bejelentették, hogy a választásokat az Oroszországi Föderáció által 2014 óta jogellenesen annektált vagy ideiglenesen megszállt ukrán területeken is megtartják.
– közölte a külügyminisztérium pénteken.
A tárca megállapítja, hogy az orosz hatóságok úgy döntöttek: nemzetközi kötelezettségeikkel ellentétben nem hívják meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának megfigyelőit az elnökválasztásra.
Ugyanakkor lehetséges, hogy az orosz hatóságok a választási megfigyelésre és megfigyelésre szóló meghívásokat külföldi természetes vagy jogi személyekre is kiterjesztik.
– hangsúlyozza a minisztérium.
A külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy a román állampolgárok jelenléte az Ukrajnához tartozó, az Oroszországi Föderáció megszállása alatt álló területeken, beleértve a fent említett választási megfigyelés és megfigyelés céljából történő jelenlétet is, az ukrán törvények értelmében büntetőjogi és közigazgatási következményekkel jár.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!