Képesek megbirkózni a feladattal. Az izraeli hadsereg helyt tud állni egy kétfrontos háborúban is
Fotó: Twitter/OSINT Defender
A Hamász múlt szombati terrorakciója után indított izraeli megtorló művelet reális célja a palesztin terrorszervezet fegyveres szárnyának felszámolása – jelentette ki a Krónikának Robert C. Castel magyar származású izraeli biztonságpolitikai szakértő. Az Aradon született elemző szerint az izraeli katonai hírszerzés nagyot hibázott, amikor nem volt képes előrejelezni a Hamász terrorakcióját, amelynek okaként egyrészt azt nevezte meg, hogy a terrorszervezet így próbálja meg visszahozni a köztudatba a palesztin kérdést, illetve hogy Irán geopolitikai játszmákba kezdett. A szakértő úgy véli, Izrael képes megvívni egy kétfrontos háborút is, és Iránra is fájdalmas csapást tud mérni, ha a perzsa állam aktívabban beavatkozna a konfliktusba.
2023. október 17., 18:242023. október 17., 18:24
2023. október 17., 18:492023. október 17., 18:49
A Hamász múlt szombati terrorakciója után indított izraeli megtorló művelet reális célja a palesztin terrorszervezet fegyveres szárnyának felszámolása – jelentette ki a Krónikának Robert C. Castel magyar származású izraeli biztonságpolitikai szakértő. Az aradi születésű elemző korábban a katonai hírszerzés tisztjeként szolgált az izraeli hadseregben, tartalékosként különböző beosztásokban szolgált az eltűnt katonák felkutatásával megbízott Eitán alakulat és az Eilati Antiterrorista Alakulat (Lotar Eilat) soraiban, jelenleg pedig – miközben az Izraeli Természetvédelmi Hatóság biztonsági főigazgatója – az Izraeli Terrorelhárító Központ tartalékos krízistárgyalójaként is tevékenykedik, ezért az október 7-ei terrortámadás nyomán tartalékosként mozgósították, majd néhány napja visszatérhetett a civil életbe. Castelt elöljáróban arról kérdeztük: hogyan hibázhatott ekkorát az izraeli hírszerzés, és mekkora felelősségük van a titkosszolgálatoknak abban, hogy a Hamász sikeresen végrehajthatta a rajtaütését, és emberek százait ölhette meg.
Mint elmondta,
„Ezt többek között arra alapozták, hogy elfogadták a katari pénzeket, Izrael megnövelte a Gázából érkező vendégmunkások számát, illetve a Hamász nem lépett be abba az összecsapásba, amelyet Izrael a szintén Gázában állomásozó Iszlám Dzsihád terrorszervezettel vívott. Tehát volt egy sor jel, amely arra mutatott, hogy nem ez a Hamász stratégiája, és valószínűleg részükről ebben állt a megtévesztés” – hangsúlyozta az elemző.
Hozzátette, ebből kifolyólag
„Ez olyan stratégiai meglepetés, amilyent a Barbarossa-hadműveletben, Pearl Harbor-nál vagy a jom kippúri háborúban is láttunk. Ez egy ismert jelenség a hadtörténelemben” – mutatott rá.
Nagyot hibázott a katonai hírszerzés
Az izraeli hírszerzés felelőssége kapcsán Robert C. Castel kifejtette: nem csupán a polgári szolgálatok hibáztak, ami történt, az elsősorban a katonai hírszerzés hibája, hiszen az ország határainak védelme elsősorban a hadsereg feladata.
Bár van egy ilyen toposz, hogy az egyiptomiak előzetesen figyelmeztették Izraelt, ezt az egyiptomi hírszerzés is tagadja. Volt egy fake news, ezt néhány politikus fölkapta, de semmilyen tárgyi bizonyítékot nem láttunk erre. Lehetséges, hogy átment valamilyen teljesen általános figyelmeztetés, hogy »Te, öcsi figyelj oda!«, de ez nem jelent semmit” – fejtette ki. Hozzátette ugyanakkor: voltak bizonyos jelek két-három órával a támadás előtt arra nézvést, hogy valami készülődik, az alkotmányvédelmi hivatal igazgatóját is kiugrasztották az ágyából, és reggel négykor bement a parancsnokságra, hogy átnézze ezeket az információkat,
Biztonsági rés. Az izraeli óvatlanságot kihasználva a Hamász terroristái akadálytalanul átjutottak a határkerítésen
Fotó: Videófelvétel
„Ugyanakkor kiküldtek embereket a terepre, hogy figyeljék meg, mi történt, aztán ők, vagyis a szakszolgálatok emberei ott harcoltak és ott is estek el a hadsereg egységei mellett, ők voltak az elsők között, akik meghaltak a támadásban” – mondta. Az elemző összegzésképpen kifejtette: rosszul értelmezték a jeleket, a reakció pedig nagyon későn érkezett.
A Hamász az eljelentéktelenedéstől tart, Irán a saját pecsenyéjét sütögeti
A Krónika kérdésére, hogy mi lehet a Hamász célja a terrortámadásokkal, Castel kifejtette: ebben a kérdésben két „vívóiskola” is létezik, amelyek ugyanakkor kiegészítik egymást.
Megkötötték az Ábrahám-egyezményeket, elkezdődött a normalizációs folyamat Szaúd-Arábiával, emiatt úgy érezték, hogy a Hamász és a palesztin nép – ha van ilyen – feje fölött mindenféle egyezményeket köt az összes többi arab ország, már senkinek sem fontos ez a dolog, az arab téma lekerült az asztalról, ezért kerestek egy drámai megoldást, hogy ismét visszahozzák a köztudatba a palesztin problémát” – ecsetelte az elemző.
Hozzátette: a másik „vívóiskola” azt mondja, hogy
„Az egyik egy lokális dolog, a másik egy középhatalmi-nagyhatalmi globális játszma része. De a két magyarázat nem zárja ki egymást, nagyon jó érvek vannak mind a kettő mellett” – hangsúlyozta.
„Faltól falig” tart a Gáza elleni akció támogatottsága
Kérdésünkre, milyen most a közhangulat Izraelben, mekkora a Gázai övezet elleni szárazföldi hadjárat támogatottsága, Robert C. Castel határozottan kijelentette: „faltól falig” tart. „Volt egy kezdeti döbbenet, amit düh váltott fel. Ugyanakkor
Ilyen szempontból nagyon jó jelnek tartom, hogy Izrael nem támadta meg azonnal, reflexszerűen a Gázai övezetet, csak kisebb kommandós rajtaütések voltak. Vannak pillanatok, amikor az embernek felül kell kerekednie azon, hogy »felforrt az agyvize«, le kell nyugodnia, át kell gondolnia a dolgokat, és nem kapkodva, hanem tervezetten, átgondoltan kell ezt az akciót végrehajtani” – figyelmeztetett.
Háborús célok. Robert C. Castel szerint a Hamász fegyveres alakulatait fel lehet számolni, a túszok kiszabadítása azonban bizonytalan
Fotó: Pinti Attila
Izrael képes megbirkózni a többfrontos háborúval, de problémás a Hezbollah rakétaereje
Felvetésünkre, miszerint mennyire felkészült a közel-keleti ország arra, hogy esetleg többfrontos háborút kell vívnia, ha a Hezbollah is támad, az elemző rámutatott: ha van olyan tapasztalat, amit az ukrajnai háborúból leszűrhettünk, az az, hogy a világ egyetlen hadserege sincs felkészülve egy tömegháborúra. „Izrael sem volt arra felkészülve, hogy két nap alatt négyszázezer embert rántanak be tartalékos szolgálatra. Ha belegondolunk, egy magyarországnyi lakosság két nap alatt annyi embert mozgósított, mint Ukrajna másfél év alatt. Ekkora méretű dologra nyilvánvalóan nem voltunk felkészülve. Ugyanakkor azt hiszem, hogy Izrael minden további nélkül meg tud birkózni egy többfrontos háborúval a Hezbollah és a Hamász ellen.
A precíziós rakéták sokkal nagyobb kárt tudnak okozni, arról nem is beszélve, hogy ha ez a háború elkezdődik, milyen károkat okoz a Gázai övezetben és Libanonban. Ennek iszonyatos ára lesz” – vetítette előre Castel.
Támadnak? A Libanon déli részét megszálló síita Hezbollah Irán utasítására beszállhat az Izrael elleni harcokba
Fotó: Arab Center Washinton DC
A Krónika kérdésére, mi lesz akkor, ha Irán még aktívabban beszáll a háborúba, az elemző kifejtette, tudható, hogy
„Vannak, akik százezres létszámról beszélnek. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy ezek nem azok a klasszikus arab összfegyvernemi hadseregek, amelyek a ’67-es és a ’73-as háborúban fenyegették Izraelt. Láttuk, hogy mekkora károkat tudnak okozni ezek a gerilla/terrorhadseregek, ugyanakkor az ország létét nem veszélyeztetik. ’73-ban az ország léte forgott veszélyben, most erről nincs szó” – mutatott rá.
Figyelmeztet. Ali Hamenei iráni ajatollah megfenyegette Izraelt a Hamász terroristái elleni csapások miatt
Fotó: Iran International
Kifejtette:
„Például az energetikai infrastruktúrájára mérhet csapást. Aki ismeri Irán energiaháztartását, az tudja, hogy az milyen szűk keresztmetszetű, és milyen könnyű néhány célpont megtámadásával gyakorlatilag megbénítani az egészet. Ráadásul az energiahordozók az ország bevételének jelentős részét teszik ki” – ecsetelte.
A Hamász katonai ereje felszámolható, de a túszok kiszabadítása nem garantált
Kérdésünkre, felszámolható-e a Hamász, Castel elmondta, bár sokan mondják azt a Hamász képviselte eszmék kapcsán, hogy egy gondolatot nem lehet pusztítani, a gondolat hordozóját igenis el lehet. „Szerintem teljesen reális, hogy sikerül felszámolni a Hamász katonai erejét. Nyilvánvaló, hogy nem az utolsó töltényig vagy az utolsó Kalasnyikovig fogjuk felszámolni, de
Az a terrorhadsereg, illetve az az infrastruktúra, amit kiépítettek, már nem lesznek a háború után. A következő réteg a Hamász adminisztratív, politikai hatalma a Gázai övezet fölött. Föltevődik a kérdés: föl akarjuk egyáltalán ezt számolni? Talán azt is föl lehet számolni, el lehet fogni, börtönbe lehet vetni a politikai és katonai vezetőiket. Az csak a nyugati értelmiségiek fejében létezik ugyanis, hogy elválaszthatók az egyenruhások a nem egyenruhásoktól, ezek nyugati babonák, kispolgári tempók” – hangoztatta.
Rámutatott ugyanakkor:
„Vannak olyan konteók, miszerint Izraelnek az a célja, hogy kisöpörje a gázai lakosságot a Sínai-félszigetre, Egyiptomba. Ez nyilvánvalóan marhaság, hiszen egy ilyen cselekedet háborúba keverné Izraelt Egyiptommal, azzal az arab állammal, amellyel először kötött békeszerződést.
A világ minden ereje sem tudja garantálni azt, hogy egy túszt, akit egy alagútban tartanak, megtaláljuk és hazahozzuk. És nem egy túszról van szó, hanem több mint kétszázról” – mutatott rá Castel. A túsztárgyalóként is tevékenykedő szakember elmondta: meg kell érteni, hogy
„Aranytojások”. A Hamász a terrortámadás során civileket ejtett túszul
Fotó: Videófelvétel
„Ha viszont a csőcselék tartja őket a kezében, akkor borzalmas dolgokat láthatunk” – tette hozzá. Felvetésünkre, hogy jelen esetben melyikkel állunk szemben a kettő közül, Robert C. Castel kifejtette: ezt most nem lehet tudni „Azt hiszem, hogy megoszlik.
Ha egy gázai politikai vezető el akarja árulni az ügyet, és meg akarja menteni magát, akkor a legjobb ajánlólevél az, ha hoz magával egy túszt az izraeli határra. Mindenki szeretné, hogy legyen egy ilyen aranytojás a zsebében. Nem tudjuk azonban, hogy mire lesznek képesek, nem lehet tudni, mennyire képes ellenőrzést gyakorolni a fegyveres csoportok fölött ez a terrorkormány ott Gázában” – mondta az elemző.
Csak akkor lesz béke, ha a palesztinok elismerik a zsidók jogát a saját államhoz
A Krónika kérdésére, miszerint lehetséges-e megbékélés a palesztinokkal, Castel kijelentette: a dolog egyszerű, a megbékélés egyetlen dolgon múlik. „Az oslói folyamattal Izrael elismerte, hogy a palesztinoknak is jár egy nemzetállam a Jordán folyó és a Földközi-tenger között valahol. Lehet vitatkozni a határokról, Jeruzsálemről, rengeteg a technikai kérdés, de Izrael elismerte azt, hogy ezen a területen a palesztinoknak is jussa van a nemzeti önrendelkezéshez.
Lehet vitatkozni a határokon, a probléma azonban az, hogy a palesztinok nem képesek kimondani: »Igen, elismerjük a zsidók jogát a saját államra«. A palesztinok azt mondják: szerencsétlen zsidók egy vallási felekezet, semmi joguk nincs a saját államhoz, ők nem egy nemzet, és ha itt akarnak élni egy multikulti államban, mint Libanon, valahol a tel-avivi tengerparton, ahol a többség arab és a kisebbség zsidó, az rendben van, de nincs semmilyen vallási, teológiai alapja annak, hogy a zsidóknak állama legyen. Márpedig ameddig a palesztinok nem tudják elfogadni azt, amit mi elfogadtunk, addig itt nem lesz béke, és minden más csak mese. Ez a konfliktus lényege” – szögezte le Robert C. Castel a Krónikának.
Ha Izrael nem hagy fel a Gázai övezet elleni támadással, senki nem lesz képes megképes megállítani a világ muszlimjait és „az ellenállás erőit” – jelentette ki kedden Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Joe Biden szerdán Izraelbe látogat – közölte a Közel-Keleten tartózkodó Antony Blinken külügyminiszter washingtoni idő szerint hétfő késő este.
Jóformán nem telik el nap Izraelben a háború kirobbanása óta anélkül, hogy a lakosságnak ne kellene az óvóhelyre menekülnie a légiriadók miatt. Egy több mint két évtizede Tel-Aviv közelében élő erdélyi nő nyilatkozott a Krónikának.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás