Fotó: Fehér Ház
Joe Biden szerdán Izraelbe látogat – közölte a Közel-Keleten tartózkodó Antony Blinken külügyminiszter washingtoni idő szerint hétfő késő este.
2023. október 17., 08:042023. október 17., 08:04
Tanácsadók hétfőn már közölték, Joe Biden elnök megfontolás tárgyává teszi, hogy ellátogat-e Izraelbe, elfogadva Benjamin Netanyahu múlt pénteken elhangzott meghívását.
Az elnök hétfőn lemondta országon belüli utazását Colorado államba egy kampányeseményre, és a Fehér Ház nemzetbiztonsági szakértőivel találkozott, valamint telefonon egyeztetett német, egyiptomi és iraki állami vezetőkkel az Izraelben és Gázai-övezetben kialakult biztonsági és humanitárius válságról.
Daniel Hagari, az izraeli védelmi erők szóvivője hétfőn, még az amerikai elnök utazásának bejelentése előtt úgy fogalmazott, hogy Joe Biden útja stratégiai jelentőségű lenne.
– közölték a Pentagon illetékesei hétfőn.
A közlés szerint az amerikai katonák egészségügyi és logisztikai feladatok elvégzéséhez adnának támogatást. A tisztségviselők azt is világossá tették, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában, hogy katonákkal bármilyen módon részt vegyen az izraeli hadsereg katonai műveleteiben a Hamász ellen.
Védelmi illetékesek azt közölték, hogy
A Földközi-tenger keleti medencéjébe múlt kedden megérkezett a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó vezette, több hadihajóból álló egység, és hétvégén útnak indult egy másik haditengerészeti támadó kötelék, a USS Dwight D. Eisenhower repülőgéphordozó vezetésével. Az amerikai adminisztráció korábbi közlése szerint az amerikai haderő megerősítésének célja a térségbeli elrettentő erő fokozása.
Közben hétfő éjjel a Kreml sajtószolgálata azt közölte: a palesztin-izraeli konfliktus kiéleződéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel.
A moszkvai tájékoztatás szerint a megbeszélés középpontjában a palesztin-izraeli konfliktus „hirtelen eszkalálódása miatt kialakult válsághelyzet állt”. Putyin őszinte részvétét fejezte ki az életüket vesztett izraeliek családtagjainak és hozzátartozóinak, egyúttal hangsúlyozta, hogy
Az orosz vezető tájékoztatta az izraeli miniszterelnököt azokról a lépésekről, amelyeket Oroszország tett a helyzet normalizálásának, az erőszak további eszkalálódásának megakadályozása és egy, a Gázai övezetben bekövezendő humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében. Egyebek között ismertette az izraeli féllel a palesztin, egyiptomi, iráni és szíriai vezetővel hétfőn előzőleg lefolytatott telefonos megbeszélések legfontosabb elemeit
Az orosz államfő Netanjahut megelőzően Bassár el-Aszad szíriai, Ebrahim Raiszi iráni, Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi és Mahmúd Abbász palesztin vezetővel tárgyalt. A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint Putyin és hivatali partnerei aggodalmukat fejezték ki a harci cselekmények eszkalálódása, valamint amiatt, hogy a konfliktus regionális háborúvá fajulhat.
A tárgyalópartnerek a moszkvai közlés értelmében különös figyelmet fordítottak a Gázai övezetben kialakult humanitárius válságra, a tűz beszűntetésének és a humanitárius fegyvernyugvás sürgős szükségességére, hogy minden rászoruló sürgős segélyt kaphasson. Putyin elfogadhatatlannak nevezte a civilek elleni erőszakot.
A Kreml a konfliktus kiéleződésének okát a rendezési folyamat hosszas stagnálásában nevezte meg.
Moszkva kifejezte készségét arra, hogy megerősítse a koordinációt minden konstruktív partnerrel a harci cselekmények mielőbbi leállítása érdekében, ahogy ez az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott határozattervezetében is áll.
Putyin az asz-Sziszivel folytatott megbeszélésén külön kitért arra a segítségre, amelyet Egyiptom nyújthat Oroszország és a többi FÁK-tagállam állampolgárainak a Gázai övezetből való evakuálásához.
Ugyanakkor az izraeli a miniszterelnöki hivatal közlése szerint
„A miniszterelnök világossá tette, hogy Izraelt aljas és kegyetlen gyilkosok támadták meg, elszántan és egységesen indult a háborúba, és nem áll meg, amíg el nem pusztítja a Hamász katonai és kormányzati képességeit” – áll a közleményben.
Mindeközben
Teherán már többször figyelmeztetett, hogy a Gázai övezet elleni szárazföldi invázió más frontokon is választ váltana ki, ami regionális konfliktus kirobbanásához vezethet.
„Az ellenállás tengelye megelőző akciója következhet az elkövetkező órákban” – mondta Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter az állami televíziónak, utalva a Hezbollah vezetőjével, Haszan Naszrallahhal szombaton tartott találkozójára.
Ebrahim Raiszi iráni elnök szintén hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az idő fogytán van a politikai megoldás eléréséhez, és óva intett attól, hogy az Izrael és a Hamász közötti háborút más frontokra is kiterjesszék.
Eközben hétfőn este Hálid Mesál, a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista szervezet volt vezetője azt közölte:
Mint mondta, az izraeli védelmi erők gázai hadosztályának tisztjeiről van szó.
Mesál, aki jelenleg a Hamász szórvány ügyekért felelős irodáját vezeti, hangsúlyozta, a szervezet minden erőfeszítést megtesz, hogy a túszokat nyomásgyakorlási eszközként felhasználja az izraeli börtönökben raboskodó hatezer palesztin fogoly szabadon engedése érdekében.
Mesál az al-Arabi televíziónak adott interjút, amelyet az egykori Hamász-vezér Telegram-oldalán is közzétettek. Abu Ubajda, a szervezet fegyveres ágának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádoknak a szóvivője egy közzétett videófelvételen arról számolt be, hogy
Abu Obeida, a szervezet fegyveres ágának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádoknak a szóvivője egy közzétett videófelvételen arról számolt be, hogy 200-250 izraeli túszt tartanak fogva a Gázai övezetben. Elmondta, hogy 200 túszt a Hamász, a többit egyéb szélsőséges csoportok tartanak fogva.
Azt állította, hogy a külföldiek nem foglyok, hanem vendégek a Gázai övezetben. Hangsúlyozta, hogy el fogják engedni őket, amint a jelen körülmények véget érnek.
Obeida közölte azt is, hogy
A Hamász közzétett egy videót is az egyik túszról. Ez az első ilyen felvétel, amit nyilvánosságra hoztak. Ezen egy fiatal nő látható, akinek bekötözték karján lévő sebét. „Huszonegy éves vagyok és Shohamból jöttem” – mondja a nő a közel egyperces felvételen. Hozzátette, hogy jelenleg a Gázai övezetben van és ott egy kórházban kapott ellátást. „Hozzatok ki innen, amilyen gyorsan csak lehet” – kérte.
Egyelőre nem tudni, hogy a videó pontosan hol, mikor és milyen körülmények között készült. Sajtójelentések szerint egy izraeli állampolgárról van szó, aki francia állampolgársággal is rendelkezik, és Izrael déli részén jelentették eltűntként a Hamász támadása nyomán.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!