Odacsaptak. A beszámolók szerint a krími Alustában egy nagyméretű katonai antennát ért támadás
Fotó: Videófelvétel/Telegram
Rakétatámadás ért egy orosz kommunikációs központot a megszállt Krímben, Alustában, és „jelentős károkat okozott a berendezésekben”, illetve számos áldozatot követelt – jelentette az Ates ukránbarát partizáncsoport pénteken.
2024. május 24., 07:562024. május 24., 07:56
A Krími Szél Telegram-csatorna arról számolt be, hogy
Az antennát korábban az ukrán hadsereg használta a Krím 2014-es orosz megszállása előtt – emlékeztet a Kyiv Independent.
Az Ates arról is beszámolt, hogy a kommunikációs központ parancsnoki központja is megsemmisülhetett a támadásban, bár a katonai létesítmény állapotáról jelenleg nincs információ.
Az ukrán fegyveres erők egyelőre nem vállalták a felelősséget a támadásért, és nem is nyilatkoztak.
Korábban, csütörtökön Szergej Akszenov, a krími orosz megszálló hatóságok vezetője azt állította, hogy a Szimferopol térségét ért rakétatámadás következtében két járókelő meghalt.
Akszjonov továbbá azt állította, hogy a támadás „üres” kereskedelmi ingatlanokban okozott károkat Alusta térségében.
A támadás kezdetén a Suspilne Crimea szerint csütörtökön
Helyi idő szerint 22:18 körül a Suspilne arról számolt be, hogy robbanásokat hallott Jevpatorijában. Este fél 11-re felfüggesztették a személyszállítást Szevasztopolban. Később felbukkant az interneten egy videó, amely feltehetően a Krím déli partján fekvő Alusta körzetben történt robbanást ábrázolta. Alustából legalább öt robbanást jelentettek.
Egy órán belül a Krim Realij nevű Telegram-csatorna közölte, hogy
A Krími Szél Telegarm-csatorna 12 óra 26 perc körül jelentette, hogy tűz ütött ki egy katonai telephelyen Szemidvirja községben, Alustától mintegy 4 kilométerre keletre. A mentőalakulatok jelenleg is a helyszínen vannak.
A Krími Szél szerint további robbanások hangjait jelentették a szevasztopoli lakosok hajnali 3 óra körül.
A Krími Szél azt állította, hogy május 15-én késő este megtámadták a repülőteret, és hogy kigyulladt egy üzemanyagraktár, míg az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy öt, az Egyesült Államok által szállított ATACMS rakétát fogtak el az éjszaka folyamán a légvédelmi rendszerek.
Eközben Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön azt mondta:
Mint ismeretes, Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított Harkiv megye északi részén.
– közölte Volodimir Zelenszkij elnök május 16-án.
Az orosz csapatok most különböző szektorokból vetik be tartalékaikat, de nem támogatják az aktív rohamműveleteket a régióban – mondta Szirszkij.
Oroszország aktív védelemre váltott Lipci falu közelében is, ahol a tábornok szerint erői aknákat telepítenek a környéken és csapást mérnek az ukrán katonák állásaira.
A jelentések szerint
„Nehéz a helyzet Kiszlivka térségében, ahol az ellenség megpróbálja áttörni a védelmünket és elérni az Oszkil folyót” – mondta Szirszkij.
A tábornok a Pokrovszk és a Kurahove szektorban folyó harcokat „a legintenzívebbnek és leghevesebbnek” minősítette.
A jelentések szerint az orosz csapatok megpróbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét a front egy keskeny szakaszán, Sztaromihajlovka és Berdicsi települések között.
– mondta Szirszkij.
Az orosz erők modern felszereléssel próbálnak „mindenáron megkapaszkodni a városban” – tette hozzá.
Oroszország május közepén induló offenzívája a Harkivi területen egy több hullámból álló támadássorozat első hulláma lehet, és az orosz erők célba vehetik a régió fővárosát, Harkivot is – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.
Kína tagadja az Egyesült Királyság állításait, miszerint halálos fegyvereket szállít Oroszországnak
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin csütörtökön tagadta, hogy Kína halálos fegyvereket szállított volna Oroszországnak, visszautasítva Grant Shapps brit külügyminiszter előző napi állításait.
Mint arról beszámoltunk, a londoni védelmi konferencián felszólalva Shapps szerdán azt mondta, hogy új hírszerzési információk titkosítását oldja fel, hogy felfedje azt a „meglehetősen jelentős” fejleményt, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok olyan jelentésekkel rendelkezik, amelyek szerint „halálos segélyek áramlanak most vagy áramlanak Kínából Oroszországba és Ukrajnába”.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó ezt követően elhatárolódott Shapps állításától, mondván, hogy az Egyesült Államok sem a múltban, sem „eddig” nem látott erre utaló bizonyítékot.
„Elítéljük a brit politikus alaptalan és felelőtlen rágalmazását Kínával szemben” – mondta Vang. „Tudomásul vettük, hogy az Egyesült Királyság részéről tett megjegyzéseket még csak nem is támogatta a „közeli szövetséges” – tette hozzá Sullivan megjegyzéseire utalva.
„Arról (számoltak be), hogy két évvel ezelőtt, amikor Oroszország és Ukrajna közel állt a konfliktus lezárásáról szóló megállapodáshoz, többek között Nagy-Britannia volt az, aki az útjába állt, hogy megakadályozza azt, és a konfliktus azóta is tart” – mondta Vang.
A szóvivő valószínűleg arra az elméletre utalt, amelyet nem támasztanak alá a tárgyalásokról szóló egyidejű beszámolók, miszerint Boris Johnson volt brit miniszterelnök szabotálta a tárgyalásokat.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter május elején közzétett egy videót, amelyben cáfolta ezt a narratívát, mondván, hogy ez „az egyik kedvenc hazugság, amelyet Oroszország terjeszt”.
Kína hivatalosan semleges félnek vallja magát Oroszország teljes körű ukrajnai háborújában, és tagadja, hogy halálos segítséget nyújtott volna, de Peking és Moszkva továbbra is szorosabbra fűzi kapcsolatait, legutóbb május elején Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatta meg kollégáját, Hszi Csin-pinget.
Amerikai tisztségviselők korábban figyelmeztették Kínát, hogy ne nyújtson halálos katonai segítséget Oroszországnak, és sürgették Pekinget, hogy használja fel Moszkvára gyakorolt befolyását a háború befejezésének elősegítésére.
Bár Sullivan nem volt hajlandó megerősíteni Shapps állítását, azt mondta, hogy Kína egyértelműen fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak, amivel szemben az Egyesült Államok „lépéseket tett”.
Elhatárolódott Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Grant Shapps brit védelmi miniszter állításától, aki szerdán azt mondta, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy Kína halálos segítséget nyújt vagy készül nyújtani Oroszországnak.
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Kárpátalja felett két orosz rakétát lelőtt az ukrán légvédelem. A reggeli légitámadás során ellenséges rakéták és drónok roncsai hullottak lakatlan területre a Munkács és Rahó közelében fekvő erdőkben – közölte Facebook-oldalán Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó.
Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval – jelentette ki Hszi Csin-ping államfő szombaton Limában, amikor találkozott Joe Bidennel, az Egyesült Államok januárban távozó elnökével.
Oroszország vasárnapra virradóra nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen.
Nyolc ember meghalt és 17 megsebesült a kelet-kínai Csiangszu tartományban található Jihszing város egyik műszaki felsőoktatási intézményében, ahol szombat este késes támadást hajtott végre az iskola egy volt diákja – közölte a helyi rendőrség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.
Szombat reggeltől megszűnt az orosz földgázszállítás Ausztriába – erősítette meg a német dpa hírügynökségnek az osztrák OMV energetikai és vegyipari csoport szóvivője, Sylvia Shin.
Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az illegális zsidó telepekről származó termékek európai uniós behozatalának tilalmát, valamint az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését javasolta az EU tagállamainak.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német <a href="https://www.faz.net/akt
szóljon hozzá!