Fotó: Facebook/ukrán katasztrófavédelem
A kelet-ukrajnai Harkiv városát több orosz rakéta találta el – közölték péntekre virradóra a helyi hatóságok, amelyek legalább egy sebesültről számoltak be.
2023. december 08., 09:142023. december 08., 09:14
„A megszállók hatszor találták el Harkivet” – írta Oleh Szinyehubov, a területi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon, jelezve, hogy egy sebesültet szállítottak kórházba.
A Holodnohirszkij és Sevcsenkivszkij járásokat is támadások érték, tette hozzá, és elmondta, hogy
Lakóépületek is megrongálódtak – mondta Szinyehubov.
A keleti Donyecki terület északi részén fekvő Toreckben található szénbányát csütörtök délután támadás érte – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium. Egy ember megsérült, és „jelentős károkat” jegyeztek fel.
Szintén csütörtökön az áramfogyasztás csökkentésére szólított fel Ukrajnában az energetikai minisztérium, miután a nap folyamán találat érte az ország egyik hőerőművét a háborús frontvonalban.
A tárca közleményében leszögezték, hogy
Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon kiemelte: elsősorban a reggel kilenc és este hét közötti időszakban lenne fontos a lakossági áramfogyasztás csökkentése. Arra kérte a családokat, hogy halasszák el a gépi mosásokat éjszakára, az üzlettulajdonosokat pedig arra, hogy csökkentsék a fényreklámokat.
Közben csütörtökön Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter bejelentette:
Az ilyen típusú tüzérségi lövedékek iránti kereslet az egekbe szökött Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint kétmillió lövedékkel látták el a kijevi vezetést, és most a termelés felfuttatását tervezik a készletek feltöltésére.
„Két vezető amerikai céggel vannak megállapodásaink a 155 milliméter kaliberű lövedékek közös ukrajnai gyártására” – ismertette Kamisin az állami televízióban. Ugyanakkor elismerte, hogy a megvalósítás éveket vehet igénybe.
„A 155-ös kaliber gyártásához legalább kettő, de maximum három év kell. A gyártás megkezdéséhez olyan technológiákra van szükségünk, amelyekkel partnereink rendelkeznek. Ukrajna sosem gyártott ebből a kaliberből” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy Kijev nem kíván kizárólag szövetségeseinek katonai segélyeire támaszkodni, és a jövőben a biztonság záloga kíván lenni szomszédai számára.
Két lőtt sebet találtak a Moszkva közelében meggyilkolt volt ukrán képviselő testén
Két lőtt sebet találtak Ilja Kiva volt ellenzéki ukrán képviselő holttestén, akit a moszkvai régióban gyilkoltak meg – közölte csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
A hatóság szerint a nyomozók tárgyi bizonyítékokat, egyebek között töltényhüvelyt, egy töltényt és más tárgyakat foglaltak le, átvizsgálták az áldozat autóját és szállodai szobáját, valamint folytatják a tanúk kihallgatását és a nyomozati tevékenységet.
Kiva holttestét szerdán találták meg a moszkvai régióban lévő Szuponyevo községben. A politikus a Kijev által oroszbarátnak minősített Ellenzéki Platform – Az Életért párt tagja volt. Támogatta az Ukrajna ellen megindított orosz különleges hadműveletet és bírálta az ukrán vezetést, márciusban fosztották meg mandátumától. Novemberben egy lvivi bíróság a távollétében 14 év börtönbüntetésre ítélte és vagyonelkobzásra, miután több vádpontban, köztük hazaárulásban és az Ukrajna területi épsége elleni támadásban is bűnösnek találta.
Kiva tavaly január végén hagyta el Ukrajnát, majd három hónappal később politikai menedékjogot és orosz állampolgárságot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. A volt képviselő már tavaly áprilisban azt mondta, hogy az életére törtek.
Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője a Szuszpilne Novininek kijelentette: „Megerősíthetjük, hogy Kivának vége. És erre a sorsra fognak jutni Ukrajna más árulói, valamint a Putyin-rezsim csatlósai is”. Több ukrán médiaforrás arról írt, hogy Kivával az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) végzett.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke a törvényhozás honlapján közölt nyilatkozatában csütörtökön „a kijevi rezsimet” tette felelőssé a gyilkosságért, kijelentve, hogy amíg az Egyesült Államok segíti Ukrajnát, addig az ilyen, civilek ellen elkövetett „terrortámadások” folytatódni fognak.
Konsztantyin Koszacsov, a Föderációs Tanács (felsőház) csütörtöki ülésén azt hangoztatta, hogy Kiva megölése politikai természetű, állami terrorcselekmény volt, amely mögött az ukrán hatóságok állnak. Koszacsov felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Kiva meggyilkolását.
Viktor Medvedcsuk, az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt volt vezetője, Oroszországba kitoloncolt volt parlamenti képviselő az általa alapított Másik Ukrajna mozgalom honlapján azt írta, hogy a gyilkosság ismét bebizonyította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének terrorista jellegét. Medvedcsuk szerint a kijevi rezsim vesztésre áll, és a Nyugat a béketárgyalások felé tereli, hogy megalkudjon a létezéséről, de terroristákkal nem lehet tárgyalni.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!