Fotó: Facebook/ukrán katasztrófavédelem
A kelet-ukrajnai Harkiv városát több orosz rakéta találta el – közölték péntekre virradóra a helyi hatóságok, amelyek legalább egy sebesültről számoltak be.
2023. december 08., 09:142023. december 08., 09:14
„A megszállók hatszor találták el Harkivet” – írta Oleh Szinyehubov, a területi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon, jelezve, hogy egy sebesültet szállítottak kórházba.
A Holodnohirszkij és Sevcsenkivszkij járásokat is támadások érték, tette hozzá, és elmondta, hogy
Lakóépületek is megrongálódtak – mondta Szinyehubov.
A keleti Donyecki terület északi részén fekvő Toreckben található szénbányát csütörtök délután támadás érte – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium. Egy ember megsérült, és „jelentős károkat” jegyeztek fel.
Szintén csütörtökön az áramfogyasztás csökkentésére szólított fel Ukrajnában az energetikai minisztérium, miután a nap folyamán találat érte az ország egyik hőerőművét a háborús frontvonalban.
A tárca közleményében leszögezték, hogy
Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon kiemelte: elsősorban a reggel kilenc és este hét közötti időszakban lenne fontos a lakossági áramfogyasztás csökkentése. Arra kérte a családokat, hogy halasszák el a gépi mosásokat éjszakára, az üzlettulajdonosokat pedig arra, hogy csökkentsék a fényreklámokat.
Közben csütörtökön Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter bejelentette:
Az ilyen típusú tüzérségi lövedékek iránti kereslet az egekbe szökött Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint kétmillió lövedékkel látták el a kijevi vezetést, és most a termelés felfuttatását tervezik a készletek feltöltésére.
„Két vezető amerikai céggel vannak megállapodásaink a 155 milliméter kaliberű lövedékek közös ukrajnai gyártására” – ismertette Kamisin az állami televízióban. Ugyanakkor elismerte, hogy a megvalósítás éveket vehet igénybe.
„A 155-ös kaliber gyártásához legalább kettő, de maximum három év kell. A gyártás megkezdéséhez olyan technológiákra van szükségünk, amelyekkel partnereink rendelkeznek. Ukrajna sosem gyártott ebből a kaliberből” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy Kijev nem kíván kizárólag szövetségeseinek katonai segélyeire támaszkodni, és a jövőben a biztonság záloga kíván lenni szomszédai számára.
Két lőtt sebet találtak a Moszkva közelében meggyilkolt volt ukrán képviselő testén
Két lőtt sebet találtak Ilja Kiva volt ellenzéki ukrán képviselő holttestén, akit a moszkvai régióban gyilkoltak meg – közölte csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
A hatóság szerint a nyomozók tárgyi bizonyítékokat, egyebek között töltényhüvelyt, egy töltényt és más tárgyakat foglaltak le, átvizsgálták az áldozat autóját és szállodai szobáját, valamint folytatják a tanúk kihallgatását és a nyomozati tevékenységet.
Kiva holttestét szerdán találták meg a moszkvai régióban lévő Szuponyevo községben. A politikus a Kijev által oroszbarátnak minősített Ellenzéki Platform – Az Életért párt tagja volt. Támogatta az Ukrajna ellen megindított orosz különleges hadműveletet és bírálta az ukrán vezetést, márciusban fosztották meg mandátumától. Novemberben egy lvivi bíróság a távollétében 14 év börtönbüntetésre ítélte és vagyonelkobzásra, miután több vádpontban, köztük hazaárulásban és az Ukrajna területi épsége elleni támadásban is bűnösnek találta.
Kiva tavaly január végén hagyta el Ukrajnát, majd három hónappal később politikai menedékjogot és orosz állampolgárságot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. A volt képviselő már tavaly áprilisban azt mondta, hogy az életére törtek.
Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője a Szuszpilne Novininek kijelentette: „Megerősíthetjük, hogy Kivának vége. És erre a sorsra fognak jutni Ukrajna más árulói, valamint a Putyin-rezsim csatlósai is”. Több ukrán médiaforrás arról írt, hogy Kivával az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) végzett.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke a törvényhozás honlapján közölt nyilatkozatában csütörtökön „a kijevi rezsimet” tette felelőssé a gyilkosságért, kijelentve, hogy amíg az Egyesült Államok segíti Ukrajnát, addig az ilyen, civilek ellen elkövetett „terrortámadások” folytatódni fognak.
Konsztantyin Koszacsov, a Föderációs Tanács (felsőház) csütörtöki ülésén azt hangoztatta, hogy Kiva megölése politikai természetű, állami terrorcselekmény volt, amely mögött az ukrán hatóságok állnak. Koszacsov felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Kiva meggyilkolását.
Viktor Medvedcsuk, az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt volt vezetője, Oroszországba kitoloncolt volt parlamenti képviselő az általa alapított Másik Ukrajna mozgalom honlapján azt írta, hogy a gyilkosság ismét bebizonyította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének terrorista jellegét. Medvedcsuk szerint a kijevi rezsim vesztésre áll, és a Nyugat a béketárgyalások felé tereli, hogy megalkudjon a létezéséről, de terroristákkal nem lehet tárgyalni.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
szóljon hozzá!