Fotó: Rompres
A politikus úgy vélte, Koszovó esetleges függetlenné válása erősítené a szeparatista törekvéseket Európában, Romániát, Belgiumot és Spanyolországot hozva föl példaként.
Putyin arra kérte az uniós tagállamokat, tanúsítsanak türelmet annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban álló megoldást találjanak Koszovó számára. A Moszkva és az Unió közötti, Koszovó miatt fölmerült nézeteltérések kapcsán elmondta, Moszkva álláspontja – amely a Koszovó elszakadásával szembeni szerb álláspont támogatását jelenti – csupán a nemzetközi jog egyik alapelvének érvényesítése. „Miért hágjuk át a nemzetközi jog alapelveit, és bátorítsuk a szeparatizmust Európában és az egykori szovjet térségben? Nincs elég probléma Spanyolországban, Belgiumban, és potenciális veszélyforrás Romániában?” – tette föl a kérdést Vlagyimir Putyin, a baszkokra, a katalánokra, a flamandokra és az erdélyi magyarokra célozva.
Mint arról beszámoltunk, Belgrád csupán a széleskörű autonómiát tartja elfogadható megoldásnak a de facto Szerbiához tartozó, de jure viszont NATO-közigazgatás alatt álló, 90 százalékban albán többségű Koszovó számára. Ezt az álláspontot támogatja Moszkva is. Az ENSZ koszovói raportőre, a finn Martti Ahtisaari jelentésében viszont az ellenőrzött bizonyos mértékig korlátozott függetlenségre vonatkozó javaslatot tett. Ezt az álláspontot támogatja az Egyesült Államok is, és az elmúlt héten német diplomáciai források is közölték, hogy amennyiben a korábban kitűzött december 10-i határidőig nem születik megállapodás az albánok és a szerbek között Koszovó jövőjéről, és az albánok ennek nyomán kikiáltják a tartomány függetlenségét, fennáll az esélye, hogy elismerjék az önálló Koszovót. A tartomány ügyében Adrian Cioroianu külügyminiszter ismertette a román álláspontot. A tárcavezető közölte, Bukarest nem lesz majd az első országok között, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Cioroianu szerint a térségben december 10. után kezdődhetnek a valódi problémák. Elemzők szerint egyébként az Egyesült Államok mellett az EU tagországainak elsöprő többsége, a 27-ből 22 támogatná a tartomány függetlenedését. Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Magyarország véleménye szerint a függetlenség egyoldalú kikiáltása nem a legüdvösebb megoldás, mivel destabilizálná a nyugat-balkáni régiót.
B. L.
Újabb „rakétaválság”
“Oroszország kész folytatni az összehangolt munkát a leszerelés, a stratégiai stabilitás és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása területén. Kész együtt keresni más égető kérdések kölcsönösen elfogadható megoldását is, egyebek mellett a közel-keleti rendezés, a koszovói állapotok és az Irán körüli helyzet normalizálásának ügyében” – mondta Vlagyimir Putyin az EU–orosz találkozón. Az orosz elnök párhuzamot vont az Egyesült Államok európai rakétavédelmi elképzelései miatt zajló moszkvai–washingtoni vita és az 1962-es kubai rakétaválság között. Szerinte gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, de ezúttal az orosz határoknál bontakozik ki a fenyegetés. Hozzátette azonban, hogy mégsem lehet „karibi válságról” beszélni, mert azóta gyökeresen megváltozott az orosz–amerikai–európai viszony. Kedvezőnek ítélte azt, hogy „az amerikaiak meghallották” az orosz aggodalmakat, és „gondolkodnak semlegesítésükön”.
Továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő azt követően, hogy részt vett az Ukrajnát támogató Tettrekészek Koalíciójának vasárnapi online tanácskozásán.
Alekszandar Vucsics szerb elnök kemény fellépést jelentett be a kormányellenes tiltakozókkal szemben vasárnap, ezzel reagálva a napok óta tartó, folyamatosan erőszakba torkolló tüntetésekre.
Az amerikai elnök és orosz kollégája pénteki alaszkai találkozójukon „szilárd biztonsági garanciákról” állapodtak megUkrajna számára – jelentette be vasárnap Steve Witkoff.
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Három ember meghalt, további nyolcan pedig megsebesültek, amikor több fegyveres tüzet nyitott egy brooklyni étteremben vasárnap hajnalban, zárás körül – közölte a New York Postra hivatkozva a Híradó.hu.
Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.