Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész megvizsgálni az ukrajnai helyzet békés rendezésének módozatait, annak ellenére, hogy a Nyugat hajlamos kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartva cselekedni minden nemzetközi konfliktusban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az afrikai országok vezetőivel folytatott találkozóján a TASZSZ szerint.
2023. július 29., 09:402023. július 29., 09:40
„Elfelejtették, hogy tovább rontották a szudáni helyzetet? Elfelejtették, mit tettek Szíriában? Az ENSZ Alapokmánya kevésbé érdekli őket, csak akkor jut eszükbe a nemzetközi jog, amikor úgy gondolják, hogy ezeket az eszközöket valaki ” jelen esetben Oroszország ” ellen fel lehet használni. Nem fognak elérni semmit, ez túl primitív.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi nem akarjuk és nem törekszünk bármilyen konfliktus békés megoldására”– mondta pénteken Putyin.
Az orosz elnök az afrikai vezetőkhöz fordulva azt mondta: „Az önök megközelítése, az önök elképzelései – mindezek egybecsengenek az ukrajnai rendezésről szóló, februárban bemutatott kínai béketerv pontjaival”.
Megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok „olyan különleges jogalapot teremtettek, amely tiltja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat”.
„Mi a magunk részéről soha nem utasítottuk el a tárgyalásokat, mindig azt mondtuk, hogy készek vagyunk a további párbeszédre” – hangsúlyozta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy „a [béke]szerződéstervezetről valójában már korábban is tárgyaltak"”.
„De miután erőinket kivontuk Kijev külvárosából – és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsük a feltételeket a végleges megállapodás aláírásához –, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást megtagadtak” – mondta.
„Ezért úgy gondolom, hogy a labda teljesen az ő térfelükön van. Nem fogom elmondani a részleteket, hogy miről tárgyaltunk most, nem lenne helyénvaló. De ezt nem mindenki tudja, és mi nagyon jól tudjuk, hogy Kijev a Szovjetunió felbomlása során nyerte el függetlenségét.
nem nagyon értjük, hogy a Nyugat miért kezdte el Ukrajnát a NATO-ba vonzani” – zárta beszédét Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva szerint ez alapvető veszélyt jelent Oroszország érdekeire.
Eközben
– közölték az ukrán hatóságok.
„Jelenleg kilenc sebesültről van információnk, köztük két gyermekről” – mondta Szergej Kruk, az ukrán mentőszolgálat munkatársa.
Olekszandr Bakumov ukrán parlamenti képviselő a Telegramon jelentette be, hogy a háború előtt egymillió lakosú város orosz rakétatámadás célpontja volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette, hogy az orosz támadás célpontja volt az ukrán biztonsági szolgálat egyik dnyiprói épülete is.
„Az orosz rakéták ismét terrort hoztak” – fogalmazott, hozzátéve:
A közösségi médiában és az ukrán médiában közzétett videofelvételeken látható, hogy a lakóépület legfelső emeletei részben megsemmisültek és füstölnek, az udvaron pedig romok hevernek.
Szergej Lisszak, a dnyipropetrovszki terület kormányzója szintén 100 négyzetméteres tűzről tett említést „egy közigazgatási épületben”.
A támadás alig néhány órával azután történt, hogy Moszkva bejelentette: ártalmatlanított két ukrán rakétát Délnyugat-Oroszország felett. Az egyikről lehulló roncsok legalább 15 embert sebesítettek meg könnyebben az ukrán határ közelében fekvő Taganrog városban az orosz hatóságok szerint.
Az Európai Unió több orosz személyt és szervezetet vett fel szankciós listájára információmanipuláció miatt
Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács pénteken korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött hét orosz személlyel és öt szervezettel szemben, akiket felelősség terhel az RRN (Recent Reliable News) elnevezésű, az információk eltorzítását és háborús propaganda terjesztését szolgáló digitális információmanipulációs kampány folytatásáért.
A kampány kormányszervek, illetve az orosz államhoz kapcsolódó szervek részvételével folyó kampány nemzeti médiaorgánumok és kormányzati honlapok identitásával visszaélő, hamis honlapokra, valamint hamis közösségimédia-fiókokra épül. A koordinált és célzott információmanipulációt Oroszország az Európai Unió és a tagállamok ellen irányuló, szélesebb körű hibrid hadjárat részeként használja – olvasható a brüsszeli sajtóközleményben.
Az EU szankciós jegyzékbe vette továbbá az ANO Dialog nevű, a moszkvai információs és technológiai hivatal által létrehozott, Kreml által irányított orosz nonprofit szervezetet, az Orosz Diaszpóra Intézetét, valamint két olyan orosz informatikai vállalatot, amely részt vesz az RRN digitális dezinformációs kampányában.
A Tanács ugyancsak korlátozóintézkedéseket vezetett be az orosz katonai hírszerző szolgálattal szoros kapcsolatban álló online hírügynökség, az Inforos és annak három alapítójával szemben. A brüsszeli testület szerint az Inforos több mint 270 olyan online hírorgánum létrehozásáért felelős, amely propagandát terjeszt az Ukrajna elleni orosz agressziós háború támogatása érdekében.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozóintézkedések jelenleg összesen mintegy 1800 személyre és szervezetre vonatkoznak. A jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják, uniós polgárok és vállalkozások pedig nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket. A jegyzékbe vett természetes személyekre ezenkívül utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére, illetve nem haladhatnak át azon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!