Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész megvizsgálni az ukrajnai helyzet békés rendezésének módozatait, annak ellenére, hogy a Nyugat hajlamos kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartva cselekedni minden nemzetközi konfliktusban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az afrikai országok vezetőivel folytatott találkozóján a TASZSZ szerint.
2023. július 29., 09:402023. július 29., 09:40
„Elfelejtették, hogy tovább rontották a szudáni helyzetet? Elfelejtették, mit tettek Szíriában? Az ENSZ Alapokmánya kevésbé érdekli őket, csak akkor jut eszükbe a nemzetközi jog, amikor úgy gondolják, hogy ezeket az eszközöket valaki ” jelen esetben Oroszország ” ellen fel lehet használni. Nem fognak elérni semmit, ez túl primitív.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi nem akarjuk és nem törekszünk bármilyen konfliktus békés megoldására”– mondta pénteken Putyin.
Az orosz elnök az afrikai vezetőkhöz fordulva azt mondta: „Az önök megközelítése, az önök elképzelései – mindezek egybecsengenek az ukrajnai rendezésről szóló, februárban bemutatott kínai béketerv pontjaival”.
Megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok „olyan különleges jogalapot teremtettek, amely tiltja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat”.
„Mi a magunk részéről soha nem utasítottuk el a tárgyalásokat, mindig azt mondtuk, hogy készek vagyunk a további párbeszédre” – hangsúlyozta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy „a [béke]szerződéstervezetről valójában már korábban is tárgyaltak"”.
„De miután erőinket kivontuk Kijev külvárosából – és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsük a feltételeket a végleges megállapodás aláírásához –, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást megtagadtak” – mondta.
„Ezért úgy gondolom, hogy a labda teljesen az ő térfelükön van. Nem fogom elmondani a részleteket, hogy miről tárgyaltunk most, nem lenne helyénvaló. De ezt nem mindenki tudja, és mi nagyon jól tudjuk, hogy Kijev a Szovjetunió felbomlása során nyerte el függetlenségét.
nem nagyon értjük, hogy a Nyugat miért kezdte el Ukrajnát a NATO-ba vonzani” – zárta beszédét Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva szerint ez alapvető veszélyt jelent Oroszország érdekeire.
Eközben
– közölték az ukrán hatóságok.
„Jelenleg kilenc sebesültről van információnk, köztük két gyermekről” – mondta Szergej Kruk, az ukrán mentőszolgálat munkatársa.
Olekszandr Bakumov ukrán parlamenti képviselő a Telegramon jelentette be, hogy a háború előtt egymillió lakosú város orosz rakétatámadás célpontja volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette, hogy az orosz támadás célpontja volt az ukrán biztonsági szolgálat egyik dnyiprói épülete is.
„Az orosz rakéták ismét terrort hoztak” – fogalmazott, hozzátéve:
A közösségi médiában és az ukrán médiában közzétett videofelvételeken látható, hogy a lakóépület legfelső emeletei részben megsemmisültek és füstölnek, az udvaron pedig romok hevernek.
Szergej Lisszak, a dnyipropetrovszki terület kormányzója szintén 100 négyzetméteres tűzről tett említést „egy közigazgatási épületben”.
A támadás alig néhány órával azután történt, hogy Moszkva bejelentette: ártalmatlanított két ukrán rakétát Délnyugat-Oroszország felett. Az egyikről lehulló roncsok legalább 15 embert sebesítettek meg könnyebben az ukrán határ közelében fekvő Taganrog városban az orosz hatóságok szerint.
Az Európai Unió több orosz személyt és szervezetet vett fel szankciós listájára információmanipuláció miatt
Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács pénteken korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött hét orosz személlyel és öt szervezettel szemben, akiket felelősség terhel az RRN (Recent Reliable News) elnevezésű, az információk eltorzítását és háborús propaganda terjesztését szolgáló digitális információmanipulációs kampány folytatásáért.
A kampány kormányszervek, illetve az orosz államhoz kapcsolódó szervek részvételével folyó kampány nemzeti médiaorgánumok és kormányzati honlapok identitásával visszaélő, hamis honlapokra, valamint hamis közösségimédia-fiókokra épül. A koordinált és célzott információmanipulációt Oroszország az Európai Unió és a tagállamok ellen irányuló, szélesebb körű hibrid hadjárat részeként használja – olvasható a brüsszeli sajtóközleményben.
Az EU szankciós jegyzékbe vette továbbá az ANO Dialog nevű, a moszkvai információs és technológiai hivatal által létrehozott, Kreml által irányított orosz nonprofit szervezetet, az Orosz Diaszpóra Intézetét, valamint két olyan orosz informatikai vállalatot, amely részt vesz az RRN digitális dezinformációs kampányában.
A Tanács ugyancsak korlátozóintézkedéseket vezetett be az orosz katonai hírszerző szolgálattal szoros kapcsolatban álló online hírügynökség, az Inforos és annak három alapítójával szemben. A brüsszeli testület szerint az Inforos több mint 270 olyan online hírorgánum létrehozásáért felelős, amely propagandát terjeszt az Ukrajna elleni orosz agressziós háború támogatása érdekében.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozóintézkedések jelenleg összesen mintegy 1800 személyre és szervezetre vonatkoznak. A jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják, uniós polgárok és vállalkozások pedig nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket. A jegyzékbe vett természetes személyekre ezenkívül utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére, illetve nem haladhatnak át azon.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!