Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész megvizsgálni az ukrajnai helyzet békés rendezésének módozatait, annak ellenére, hogy a Nyugat hajlamos kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartva cselekedni minden nemzetközi konfliktusban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az afrikai országok vezetőivel folytatott találkozóján a TASZSZ szerint.
2023. július 29., 09:402023. július 29., 09:40
„Elfelejtették, hogy tovább rontották a szudáni helyzetet? Elfelejtették, mit tettek Szíriában? Az ENSZ Alapokmánya kevésbé érdekli őket, csak akkor jut eszükbe a nemzetközi jog, amikor úgy gondolják, hogy ezeket az eszközöket valaki ” jelen esetben Oroszország ” ellen fel lehet használni. Nem fognak elérni semmit, ez túl primitív.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi nem akarjuk és nem törekszünk bármilyen konfliktus békés megoldására”– mondta pénteken Putyin.
Az orosz elnök az afrikai vezetőkhöz fordulva azt mondta: „Az önök megközelítése, az önök elképzelései – mindezek egybecsengenek az ukrajnai rendezésről szóló, februárban bemutatott kínai béketerv pontjaival”.
Megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok „olyan különleges jogalapot teremtettek, amely tiltja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat”.
„Mi a magunk részéről soha nem utasítottuk el a tárgyalásokat, mindig azt mondtuk, hogy készek vagyunk a további párbeszédre” – hangsúlyozta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy „a [béke]szerződéstervezetről valójában már korábban is tárgyaltak"”.
„De miután erőinket kivontuk Kijev külvárosából – és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsük a feltételeket a végleges megállapodás aláírásához –, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást megtagadtak” – mondta.
„Ezért úgy gondolom, hogy a labda teljesen az ő térfelükön van. Nem fogom elmondani a részleteket, hogy miről tárgyaltunk most, nem lenne helyénvaló. De ezt nem mindenki tudja, és mi nagyon jól tudjuk, hogy Kijev a Szovjetunió felbomlása során nyerte el függetlenségét.
nem nagyon értjük, hogy a Nyugat miért kezdte el Ukrajnát a NATO-ba vonzani” – zárta beszédét Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva szerint ez alapvető veszélyt jelent Oroszország érdekeire.
Eközben
– közölték az ukrán hatóságok.
„Jelenleg kilenc sebesültről van információnk, köztük két gyermekről” – mondta Szergej Kruk, az ukrán mentőszolgálat munkatársa.
Olekszandr Bakumov ukrán parlamenti képviselő a Telegramon jelentette be, hogy a háború előtt egymillió lakosú város orosz rakétatámadás célpontja volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette, hogy az orosz támadás célpontja volt az ukrán biztonsági szolgálat egyik dnyiprói épülete is.
„Az orosz rakéták ismét terrort hoztak” – fogalmazott, hozzátéve:
A közösségi médiában és az ukrán médiában közzétett videofelvételeken látható, hogy a lakóépület legfelső emeletei részben megsemmisültek és füstölnek, az udvaron pedig romok hevernek.
Szergej Lisszak, a dnyipropetrovszki terület kormányzója szintén 100 négyzetméteres tűzről tett említést „egy közigazgatási épületben”.
A támadás alig néhány órával azután történt, hogy Moszkva bejelentette: ártalmatlanított két ukrán rakétát Délnyugat-Oroszország felett. Az egyikről lehulló roncsok legalább 15 embert sebesítettek meg könnyebben az ukrán határ közelében fekvő Taganrog városban az orosz hatóságok szerint.
Az Európai Unió több orosz személyt és szervezetet vett fel szankciós listájára információmanipuláció miatt
Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács pénteken korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött hét orosz személlyel és öt szervezettel szemben, akiket felelősség terhel az RRN (Recent Reliable News) elnevezésű, az információk eltorzítását és háborús propaganda terjesztését szolgáló digitális információmanipulációs kampány folytatásáért.
A kampány kormányszervek, illetve az orosz államhoz kapcsolódó szervek részvételével folyó kampány nemzeti médiaorgánumok és kormányzati honlapok identitásával visszaélő, hamis honlapokra, valamint hamis közösségimédia-fiókokra épül. A koordinált és célzott információmanipulációt Oroszország az Európai Unió és a tagállamok ellen irányuló, szélesebb körű hibrid hadjárat részeként használja – olvasható a brüsszeli sajtóközleményben.
Az EU szankciós jegyzékbe vette továbbá az ANO Dialog nevű, a moszkvai információs és technológiai hivatal által létrehozott, Kreml által irányított orosz nonprofit szervezetet, az Orosz Diaszpóra Intézetét, valamint két olyan orosz informatikai vállalatot, amely részt vesz az RRN digitális dezinformációs kampányában.
A Tanács ugyancsak korlátozóintézkedéseket vezetett be az orosz katonai hírszerző szolgálattal szoros kapcsolatban álló online hírügynökség, az Inforos és annak három alapítójával szemben. A brüsszeli testület szerint az Inforos több mint 270 olyan online hírorgánum létrehozásáért felelős, amely propagandát terjeszt az Ukrajna elleni orosz agressziós háború támogatása érdekében.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozóintézkedések jelenleg összesen mintegy 1800 személyre és szervezetre vonatkoznak. A jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják, uniós polgárok és vállalkozások pedig nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket. A jegyzékbe vett természetes személyekre ezenkívül utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére, illetve nem haladhatnak át azon.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!