Fotó: NATO/Facebook
Amennyiben Finnország és Svédország benyújtja NATO-tagságra vonatkozó kérelmét, felvételük gyorsan megvalósulhat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön. Oroszország többször megfenyegette a két országot NATO-aspirációi miatt.
2022. április 28., 12:062022. április 28., 12:06
2022. április 28., 13:132022. április 28., 13:13
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletének tagjaival tervezett tanácskozása előtt, a Roberta Metsolával, az Európai Parlament (EP) elnökével tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Stoltenberg hangoztatta: a két ország a katonai szövetség legközelebbi partnere, hadseregeik színvonala megfelel a NATO legmagasabb elvárásainak.
Szavai szerint erős politikai üzenetet hordoz, ha a szövetséges országok úgy döntenek, elfogadják Finnország és Svédország tagsági kérelmét, és ezzel kinyilvánítják, hogy a két ország biztonsága fontos minden NATO-tagállam számára. Hangoztatta továbbá: Helsinki és Stockholm szabad döntése, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz. Oroszország ukrajnai beavatkozásával kapcsolatban a NATO főtitkára azt monda, a „brutális orosz agresszió” megmutatta azon országok, köztük Moldova és Georgia „technikai és politikai támogatásának” fontosságát, amelyek nem tagjai sem a NATO-nak, sem pedig az Európai Uniónak.
Hozzátette, a két észak-európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősítené az unió stratégiai biztonságát. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit betartsák és a lehető leghatásosabbak legyenek. Támogatja továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben. Az európai uniós integrációra vonatkozóan feltett újságírói kérdésre válaszolva az EP elnöke azt mondta, az Európai Parlament mindig szívesen látja azokat az országokat, melyek Európát otthonuknak tekintik. Az ukrajnai orosz háborúra utalva Metsola közölte: az EP megérti azokat a fenyegetéseket, amelyeknek néhány ország ki van téve, és ha eljön az ideje, az Európai Parlament kész támogatni uniós integrációjukat.
Oroszország az elmúlt időszakban több alkalommal arra figyelmeztette Svédországot és Finnországot: esetleges NATO-csatlakozásuknak „következményei” lehetnek. Az orosz külügyminisztérium korábban közölte, hogy Finnország és Svédország bármilyen NATO-csatlakozási kísérlete „katonai és politikai következményekkel” járna. „A döntés Svédország és Finnország hatóságain múlik. De meg kell érteniük, hogy egy ilyen lépés milyen következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatainkra és az európai biztonsági struktúra egészére nézve” – jelentette ki korábban Marija Zaharova, a moszkvai külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve: Oroszország mindenről tájékoztatta a két skandináv országot, „hogy hová vezet ez az egész”.
Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő ugyanakkor úgy nyilatkozott: Oroszország atomfegyvereket telepítene a három balti állam és Skandinávia közelébe, ha Finnország vagy Svédország a csatlakozás mellett döntene.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Ukrajna meg kívánja védeni magát, és a kormány számos döntést hozott a biztonság megerősítése érdekében a Kreml fenyegetéseinek fényében – jelentette ki Volodimir ZelenszkijszombatonVlagyimir Putyin pénteki, Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy egy éjszakai légicsapás során megölte az iráni Forradalmi Gárdának a Hamász palesztin terrorszervezettel való katonai koordinációért felelős parancsnokát.
Izrael újabb támadási hullámot indított Iránban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton.
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
szóljon hozzá!