Új felállást javasol. Putyin szerint Ukrajnában ideiglenes közigazgatás szükséges az új választások megtartásáig
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását – jelentették pénteken kora reggel orosz hírügynökségek.
2025. március 28., 08:342025. március 28., 08:34
Putyin kijelentései, amelyeket az északi Murmanszk kikötőjében zajló látogatása során tett, az Egyesült Államok azon kísérletei közepette hangzottak el, hogy a konfliktus rendezését az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállításával és mind Moszkvával, mind Kijevvel folytatott külön tárgyalásokon keresztül próbálják elérni.
A Kreml vezetője a Reuters szerint azt mondta, hisz abban, hogy Donald Trump amerikai elnök valóban békét akar.
Putyin javaslata az ideiglenes kormányzatra vonatkozóan ahhoz a régóta hangoztatott panaszához kapcsolódik, hogy az ukrán hatóságok nem legitim tárgyalópartnerek, mivel Volodimir Zelenszkij elnök a mandátumának 2024. májusi lejárta után is hatalmon maradt.
– idézték Putyint, aki a kikötőben tengerészekkel folytatott megbeszéléseiről beszélt.
„Ennek célja az lenne, hogy demokratikus választásokat tartsunk, és egy olyan kormányt juttassunk hatalomra, amely képes és élvezi az emberek bizalmát, majd tárgyalásokat kezdjünk velük a békeszerződésről – mondta.”
„Véleményem szerint az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke több okból is őszintén véget akar vetni a konfliktusnak” – jegyezte meg.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, akit Putyin ideiglenes adminisztrációra vonatkozó megjegyzéseiről kérdeztek, azt mondta, hogy
Ukrajna részéről nem érkezett azonnali kommentár.
Az európai vezetők folytatták saját erőfeszítéseiket, és egy csütörtöki párizsi találkozót követően ígéretet tettek arra, hogy megerősítik a kijevi hadsereget, hogy az legyen a jövőben Ukrajna biztonságának sarokköve.
Franciaország és Nagy-Britannia megpróbálta kiterjeszteni a támogatást egy külföldi „megnyugtató erő” számára az Oroszországgal kötött tűzszünet esetén, bár
Zelenszkij visszautasított minden olyan elképzelést, amely megkérdőjelezi legitimitását, mondván, hogy Ukrajnában a törvény tiltja, hogy hadiállapotban tartson választásokat, és háborús körülmények között mindenképpen lehetetlennek bizonyulna a szavazás megtartása.
Zelenszkij az elmúlt napokban többször is azzal vádolta Putyint, hogy tovább akarja folytatni a konfliktust.
Putyin hozzászólásában azt mondta, hogy
Oroszország – mondta Putyin – „minden konfliktus békés megoldását támogatja, beleértve ezt is, békés eszközökkel, de nem a mi kárunkra”.
„A katonai érintkezés teljes vonalán a mi csapataink tartják a kezükben a stratégiai kezdeményezést” – mondta.
„Fokozatosan – talán nem olyan gyorsan, mint ahogy egyesek szeretnék –, de mégis kitartóan és magabiztosan haladunk a hadművelet kezdetén kitűzött célok elérése felé” – idézték a hírügynökségek.
Több mint három évvel Ukrajna teljes körű lerohanása után
Az orosz erők visszaszerezték azon terület nagy részét is, amelyet eredetileg a nyugati Kurszki régióba történt tavaly augusztusi ukrán betörés során vesztettek el.
Putyin dicsérte a BRICS-csoport erőfeszítéseit, amelyet a hagyományos szövetségek alternatívájaként népszerűsít – kiemelve Kínát és Indiát.
Azt mondta,
Nyugati és ukrán források szerint több mint 11 ezer észak-koreai katonát küldtek az orosz erők megerősítésére a kurszki térségbe, bár Moszkva ezt nem erősítette meg.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország kész együttműködni Európával is, de hozzátette, hogy Európa „következetlenül viselkedik”.
Oroszország 2022 februárjában végrehajtott ukrajnai inváziója több százezer halottat és sebesültet követelt, emberek millióit tüldözte el, városokat tett romhalmazzá, és évtizedek óta a legélesebb konfrontációt váltotta ki Moszkva és a Nyugat között.
Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök motiválónak nevezte a csütörtöki párizsi csúcstalálkozót, amely Ukrajna támogatására összpontosított.
„Úgy gondolom, hogy a csúcstalálkozó nagyon motiváló, a párbeszédem a (találkozón részt vevő) vezetőkkel inspiráló volt. A vezetők eltökéltek és nem hagynak magunkra minket. Továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, és ez rossz hír Putyinnak” – mondta Zelenszkij a rendezvény végén tartott párizsi sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.
„Nem áll szándékunkban megadni magunkat, sem feladni területeinket, sem a függetlenségünket. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem fog tudni egyszerűen elbánni velünk. Ezért a hangulatom teljesen rendben van. Nem vagyunk egyedül. Ukrajna egy erős ország, amely valóban békét akar”
– emelte ki.
„Nagyon fontos, hogy Európa a mi oldalunkon áll, tiszteletben tartva Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Egyetlen megszállt területet sem ismernek el jogilag orosznak, és ez rendkívül fontos. Ugyanakkor az Egyesült Államokból bizonyos kompromisszumokról kapunk jelzéseket a területeket illetően. Ezeket a jelzéseket a médiában is láthattuk, hallhattuk. Szaúd-Arábiában viszont erről nem esett szó” – fejtette ki. Leszögezte továbbá, hogy Oroszországnak felelősséget kell vállalnia a nemzetközi jog megsértéséért.
„Ukrajna álláspontja világos: Európának részt kell vennie a béketárgyalásokon. Ez kötelező. Más lehetőséget nem veszünk figyelembe, ez a határozott álláspontunk. Európa nagy és fontos szereplő, ezért egyértelmű képviseletre van szüksége a tárgyalóasztalnál. Európai partnereinkkel megállapodtunk, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság fogja képviselni Európát” – mondta Zelenszkij.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Hozzátette, hogy ez az egyértelmű álláspont Ukrajna részéről, és ezt az üzenetet minden partnernek, köztük az Egyesült Államoknak is közvetíteni kívánják.
Az államfő rámutatott,
„Ha az oroszok megszegnek bármilyen megállapodást, és Amerika határozottan reagál erre, akkor mindannyian bízunk Amerikában és az amerikai elnökben. Ha viszont az oroszok megsértik a megállapodásokat, és ezért nem éri őket semmilyen következmény, sőt, egyesek a szankciók enyhítéséről beszélnek, akkor itt már nem a bizalom kérdéséről van szó, hanem valami egészen másról. Felmerül a kérdés: mihez kezdünk ezzel az egésszel a továbbiakban?” – fogalmazott Zelenszkij.
Ismételten aláhúzta, hogy
„De természetesen mi a tűzszünet és a harcok beszüntetése mellett vagyunk. Ezért készen állunk a megállapodásra mind az energiaszektorra, mind a polgári infrastruktúrára, mind pedig a Fekete-tengerre kiterjedő tűzszünetről” – szögezte le az ukrán elnök.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint határidőt kell szabni Oroszországnak az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló megállapodás elérésére, mert Moszkva jelenleg „időhúzásra játszik”.
Starmer, aki az Ukrajnának nyújtandó majdani biztonsági garanciák terveinek kidolgozására összehívott csütörtöki párizsi csúcstalálkozón vett részt, a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: az értekezlet résztvevői arra a megállapításra jutottak, hogy
A brit kormányfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten beleegyezett az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni támadások szüneteltetésébe, de az orosz fegyveres erők azóta is támadják ezeket a települési létesítményeket Ukrajna-szerte, és az orosz fél a fekete-tengeri tűzszünet bejelentése után is újabb, késleltető hatású feltételekkel állt elő.
– mondta a londoni kormányfői hivatal által ismertetett csütörtöki nyilatkozatában a brit miniszterelnök.
Keir Starmer szerint éppen ezért a párizsi értekezleten megállapodás született arról, hogy fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, annak érdekében, hogy az orosz fél vegye komolyan az ukrajnai rendezés ügyét.
Ennek jegyében John Healey brit védelmi miniszter elnökletével április 11-én megtartja következő ülését az ukrajnai védelmi kontaktcsoport, és a találkozó napirendjén az ukrán harcképességet fenntartó további katonai segélyszállítmányok összeállítása szerepel.
Starmer szerint a második lépés
Az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásáról a múlt héten kétoldalú egyeztetést is tartott a brit kormány és az Európai Unió. A londoni megbeszélésen Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője David Lammy brit külügyminiszterrel és John Healey védelmi miniszterrel tanácskozott erről, és a találkozó napirendjén szerepelt azoknak a módszereknek a megvitatása is, amelyekkel elérhető, hogy Oroszország megtérítse az Ukrajnának okozott károkat.
Új megállapodást akar Trump az ásványi anyagokról
A Trump-kormányzat új, kiterjedtebb ásványi anyagokra vonatkozó megállapodást javasolt Ukrajnával – állítja három, a folyamatban lévő tárgyalásokat ismerő személy, valamint a Reuters által megszerzett javaslattervezet összefoglalója.
Trump szerint az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodás segítené a békemegállapodás megkötését, mivel az Egyesült Államoknak pénzügyi részesedést biztosítana Ukrajna jövőjében.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
szóljon hozzá!