Putyin ideiglenes közigazgatást javasol Ukrajnában

Putyin

Új felállást javasol. Putyin szerint Ukrajnában ideiglenes közigazgatás szükséges az új választások megtartásáig

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását – jelentették pénteken kora reggel orosz hírügynökségek.

Hírösszefoglaló

2025. március 28., 08:342025. március 28., 08:34

Putyin kijelentései, amelyeket az északi Murmanszk kikötőjében zajló látogatása során tett, az Egyesült Államok azon kísérletei közepette hangzottak el, hogy a konfliktus rendezését az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállításával és mind Moszkvával, mind Kijevvel folytatott külön tárgyalásokon keresztül próbálják elérni.

A Kreml vezetője a Reuters szerint azt mondta, hisz abban, hogy Donald Trump amerikai elnök valóban békét akar.

Putyin javaslata az ideiglenes kormányzatra vonatkozóan ahhoz a régóta hangoztatott panaszához kapcsolódik, hogy az ukrán hatóságok nem legitim tárgyalópartnerek, mivel Volodimir Zelenszkij elnök a mandátumának 2024. májusi lejárta után is hatalmon maradt.

Idézet
Elvileg természetesen ideiglenes közigazgatást lehetne bevezetni Ukrajnában az ENSZ, az Egyesült Államok, az európai országok és partnereink égisze alatt”

– idézték Putyint, aki a kikötőben tengerészekkel folytatott megbeszéléseiről beszélt.

„Ennek célja az lenne, hogy demokratikus választásokat tartsunk, és egy olyan kormányt juttassunk hatalomra, amely képes és élvezi az emberek bizalmát, majd tárgyalásokat kezdjünk velük a békeszerződésről – mondta.”

Szerinte Trump azon törekvése, hogy folytassa a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal – ellentétben elődjével, Joe Bidennel, aki kerülte a kapcsolatfelvételt – azt mutatja, hogy az új elnök békét akar.

„Véleményem szerint az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke több okból is őszintén véget akar vetni a konfliktusnak” – jegyezte meg.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, akit Putyin ideiglenes adminisztrációra vonatkozó megjegyzéseiről kérdeztek, azt mondta, hogy

az ukrajnai kormányzást az alkotmány és az ország népe határozza meg.

Ukrajna részéről nem érkezett azonnali kommentár.

Az európai vezetők folytatták saját erőfeszítéseiket, és egy csütörtöki párizsi találkozót követően ígéretet tettek arra, hogy megerősítik a kijevi hadsereget, hogy az legyen a jövőben Ukrajna biztonságának sarokköve.

Franciaország és Nagy-Britannia megpróbálta kiterjeszteni a támogatást egy külföldi „megnyugtató erő” számára az Oroszországgal kötött tűzszünet esetén, bár

Moszkva elutasítja a külföldi csapatok ukrajnai jelenlétét.

Zelenszkij visszautasított minden olyan elképzelést, amely megkérdőjelezi legitimitását, mondván, hogy Ukrajnában a törvény tiltja, hogy hadiállapotban tartson választásokat, és háborús körülmények között mindenképpen lehetetlennek bizonyulna a szavazás megtartása.

Zelenszkij az elmúlt napokban többször is azzal vádolta Putyint, hogy tovább akarja folytatni a konfliktust.

Putyin hozzászólásában azt mondta, hogy

Oroszország folyamatosan halad előre az ukrajnai művelet során kitűzött céljai elérése felé.

Oroszország – mondta Putyin – „minden konfliktus békés megoldását támogatja, beleértve ezt is, békés eszközökkel, de nem a mi kárunkra”.

„A katonai érintkezés teljes vonalán a mi csapataink tartják a kezükben a stratégiai kezdeményezést” – mondta.

„Fokozatosan – talán nem olyan gyorsan, mint ahogy egyesek szeretnék –, de mégis kitartóan és magabiztosan haladunk a hadművelet kezdetén kitűzött célok elérése felé” – idézték a hírügynökségek.

Több mint három évvel Ukrajna teljes körű lerohanása után

az orosz erők jelenleg az ország mintegy 20 százalékát tartják ellenőrzésük alatt, és Moszkva négy régiót elcsatoltnak nyilvánított.

Az orosz erők visszaszerezték azon terület nagy részét is, amelyet eredetileg a nyugati Kurszki régióba történt tavaly augusztusi ukrán betörés során vesztettek el.

Putyin dicsérte a BRICS-csoport erőfeszítéseit, amelyet a hagyományos szövetségek alternatívájaként népszerűsít – kiemelve Kínát és Indiát.

Azt mondta,

Oroszország kész együttműködni számos országgal, köztük Észak-Koreával is a háború befejezésének elősegítése érdekében.

Nyugati és ukrán források szerint több mint 11 ezer észak-koreai katonát küldtek az orosz erők megerősítésére a kurszki térségbe, bár Moszkva ezt nem erősítette meg.

Putyin azt mondta, hogy Oroszország kész együttműködni Európával is, de hozzátette, hogy Európa „következetlenül viselkedik”.

Az európai országok – mondta – megpróbálnak „az orrunknál fogva vezetni minket, de ez rendben van, már megszoktuk. Remélem, hogy nem követünk el hibákat, amelyek az úgynevezett partnereinkbe vetett túlzott bizalmon alapulnak”.

Oroszország 2022 februárjában végrehajtott ukrajnai inváziója több százezer halottat és sebesültet követelt, emberek millióit tüldözte el, városokat tett romhalmazzá, és évtizedek óta a legélesebb konfrontációt váltotta ki Moszkva és a Nyugat között.

Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök motiválónak nevezte a csütörtöki párizsi csúcstalálkozót, amely Ukrajna támogatására összpontosított.

„Úgy gondolom, hogy a csúcstalálkozó nagyon motiváló, a párbeszédem a (találkozón részt vevő) vezetőkkel inspiráló volt. A vezetők eltökéltek és nem hagynak magunkra minket. Továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, és ez rossz hír Putyinnak” – mondta Zelenszkij a rendezvény végén tartott párizsi sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogja feladni területeit és függetlenségét.

„Nem áll szándékunkban megadni magunkat, sem feladni területeinket, sem a függetlenségünket. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem fog tudni egyszerűen elbánni velünk. Ezért a hangulatom teljesen rendben van. Nem vagyunk egyedül. Ukrajna egy erős ország, amely valóban békét akar”
– emelte ki.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Európa egységesen nem ismeri el az Oroszország által megszállt ukrán területeket orosznak, ugyanakkor az Egyesült Államok részéről kompromisszumokra utaló jeleket látott.

„Nagyon fontos, hogy Európa a mi oldalunkon áll, tiszteletben tartva Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Egyetlen megszállt területet sem ismernek el jogilag orosznak, és ez rendkívül fontos. Ugyanakkor az Egyesült Államokból bizonyos kompromisszumokról kapunk jelzéseket a területeket illetően. Ezeket a jelzéseket a médiában is láthattuk, hallhattuk. Szaúd-Arábiában viszont erről nem esett szó” – fejtette ki. Leszögezte továbbá, hogy Oroszországnak felelősséget kell vállalnia a nemzetközi jog megsértéséért.

Az ukrán elnök megismételte, hogy Európa részvétele elengedhetetlen a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, egyúttal jelezte, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság fogja képviselni ezeken Európát.

„Ukrajna álláspontja világos: Európának részt kell vennie a béketárgyalásokon. Ez kötelező. Más lehetőséget nem veszünk figyelembe, ez a határozott álláspontunk. Európa nagy és fontos szereplő, ezért egyértelmű képviseletre van szüksége a tárgyalóasztalnál. Európai partnereinkkel megállapodtunk, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság fogja képviselni Európát” – mondta Zelenszkij.

korábban írtuk

Megkérdezték Bolojant, küld-e Románia békefenntartókat Ukrajnába
Megkérdezték Bolojant, küld-e Románia békefenntartókat Ukrajnába

Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.

Hozzátette, hogy ez az egyértelmű álláspont Ukrajna részéről, és ezt az üzenetet minden partnernek, köztük az Egyesült Államoknak is közvetíteni kívánják.

Az államfő rámutatott,

az Egyesült Államok hitelessége attól függ, miként reagál az orosz szerződésszegésekre. Ha Washington határozott válaszlépéseket tesz, akkor megmarad a bizalom, azonban ha a szankciók enyhítéséről kezdődnek tárgyalások, az már más kérdés.

„Ha az oroszok megszegnek bármilyen megállapodást, és Amerika határozottan reagál erre, akkor mindannyian bízunk Amerikában és az amerikai elnökben. Ha viszont az oroszok megsértik a megállapodásokat, és ezért nem éri őket semmilyen következmény, sőt, egyesek a szankciók enyhítéséről beszélnek, akkor itt már nem a bizalom kérdéséről van szó, hanem valami egészen másról. Felmerül a kérdés: mihez kezdünk ezzel az egésszel a továbbiakban?” – fogalmazott Zelenszkij.

Ismételten aláhúzta, hogy

a fekete-tengeri tűzszünetre elsősorban Oroszországnak volt szüksége, mivel az ukrán humanitárius folyosó már régóta nélkülük is működött. Hozzátette, másrészről azért is volt rá szükségük, mert komoly veszteségeket szenvednek el a Fekete-tengeren.

„De természetesen mi a tűzszünet és a harcok beszüntetése mellett vagyunk. Ezért készen állunk a megállapodásra mind az energiaszektorra, mind a polgári infrastruktúrára, mind pedig a Fekete-tengerre kiterjedő tűzszünetről” – szögezte le az ukrán elnök.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint határidőt kell szabni Oroszországnak az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló megállapodás elérésére, mert Moszkva jelenleg „időhúzásra játszik”.

Starmer, aki az Ukrajnának nyújtandó majdani biztonsági garanciák terveinek kidolgozására összehívott csütörtöki párizsi csúcstalálkozón vett részt, a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: az értekezlet résztvevői arra a megállapításra jutottak, hogy

Oroszország az obstrukció módszerével késlelteti az elmúlt napokban bejelentett tűzszüneti megállapodások végrehajtását.

A brit kormányfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten beleegyezett az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni támadások szüneteltetésébe, de az orosz fegyveres erők azóta is támadják ezeket a települési létesítményeket Ukrajna-szerte, és az orosz fél a fekete-tengeri tűzszünet bejelentése után is újabb, késleltető hatású feltételekkel állt elő.

Oroszország időhúzásra játszik, de ezt nem szabad megengedni, hanem határidőt kell szabni a tényleges előrelépés eléréséhez, és Oroszországot rá kell szorítani ennek a határidőnek a betartására

– mondta a londoni kormányfői hivatal által ismertetett csütörtöki nyilatkozatában a brit miniszterelnök.

Keir Starmer szerint éppen ezért a párizsi értekezleten megállapodás született arról, hogy fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, annak érdekében, hogy az orosz fél vegye komolyan az ukrajnai rendezés ügyét.

A brit kormányfő szerint ennek első lépése a katonai nyomás erősítése.

Ennek jegyében John Healey brit védelmi miniszter elnökletével április 11-én megtartja következő ülését az ukrajnai védelmi kontaktcsoport, és a találkozó napirendjén az ukrán harcképességet fenntartó további katonai segélyszállítmányok összeállítása szerepel.

Starmer szerint a második lépés

az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozása újabb, még keményebb – mindenekelőtt az energiahordozókból származó orosz bevételekre összpontosító – szankciók formájában.

Az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásáról a múlt héten kétoldalú egyeztetést is tartott a brit kormány és az Európai Unió. A londoni megbeszélésen Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője David Lammy brit külügyminiszterrel és John Healey védelmi miniszterrel tanácskozott erről, és a találkozó napirendjén szerepelt azoknak a módszereknek a megvitatása is, amelyekkel elérhető, hogy Oroszország megtérítse az Ukrajnának okozott károkat.

Új megállapodást akar Trump az ásványi anyagokról
A Trump-kormányzat új, kiterjedtebb ásványi anyagokra vonatkozó megállapodást javasolt Ukrajnával – állítja három, a folyamatban lévő tárgyalásokat ismerő személy, valamint a Reuters által megszerzett javaslattervezet összefoglalója.
Trump szerint az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodás segítené a békemegállapodás megkötését, mivel az Egyesült Államoknak pénzügyi részesedést biztosítana Ukrajna jövőjében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 18., péntek

Donald Trumpot követve szakít a gender-nyelvhasználattal a NATO

A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.

Donald Trumpot követve szakít a gender-nyelvhasználattal a NATO
2025. április 18., péntek

Ferenc pápa nagypénteken: az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek

Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.

Ferenc pápa nagypénteken: az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek
2025. április 18., péntek

„Oké, ennyi volt?!” Trump megunhatja az elhúzódó ukrajnai béketárgyalásokat – Reagált az elnök is

Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

„Oké, ennyi volt?!” Trump megunhatja az elhúzódó ukrajnai béketárgyalásokat – Reagált az elnök is
2025. április 18., péntek

Trump az európai bevándorláspolitikát bírálta, miután Melonival egyeztetett

Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.

Trump az európai bevándorláspolitikát bírálta, miután Melonival egyeztetett
2025. április 18., péntek

Elutasította a Hamász terrorszervezet az izraeli fegyverszüneti javaslatot

A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.

Elutasította a Hamász terrorszervezet az izraeli fegyverszüneti javaslatot
2025. április 18., péntek

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett

Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett
2025. április 18., péntek

Ketten meghaltak, amikor egy ámokfutó lövöldözni kezdett egy floridai egyetemen

Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.

Ketten meghaltak, amikor egy ámokfutó lövöldözni kezdett egy floridai egyetemen
2025. április 17., csütörtök

Megérkeztek Rómába a harangok, Ferenc pápa üzent a híveknek

Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.

Megérkeztek Rómába a harangok, Ferenc pápa üzent a híveknek
2025. április 17., csütörtök

Kijev: az orosz hadsereg rakétákat és drónokat vetett be, többen meghaltak, sokan megsebesültek

Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.

Kijev: az orosz hadsereg rakétákat és drónokat vetett be, többen meghaltak, sokan megsebesültek
2025. április 17., csütörtök

Izrael a háború után sem vonul ki a frissen kialakított gázai biztonsági zónákból

Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.

Izrael a háború után sem vonul ki a frissen kialakított gázai biztonsági zónákból