Putyin: csakis „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva” tárgyalunk az ukrajnai tűzszünetről

Putyin

Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.

MTI

2024. október 25., 09:012024. október 25., 09:01

Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.

Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.

Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai egységek tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.

Hangsúlyozta, hogy

az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye.

„Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta az elnök.

Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy

Ukrajnában nem Oroszország lépései vezettek el az eszkalációhoz, hanem „a 2014-es államcsíny, amelyet elsősorban az Egyesült Államok támogatott”.

Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes – sorolta.

Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.

Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy

az orosz hatóságok „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva készek megvizsgálni ennek minden változatát, de másra nem hajlandók”.

Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban – akit Putyin „a kijevi rezsim fejének” nevezett – már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét”.

„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van” – mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.

Megismételte azon álláspontját, miszerint

az ukrán hatóságok azért nem akarnak tárgyalni, mert a béketárgyalások megkezdése a hadiállapot feloldásához vezetne, és akkor elnökválasztást kellene tartaniuk az országban.

„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális” – szögezte le az elnök.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.

Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot