Fotó: Twitter
A civilizáció ma ismét fordulóponthoz érkezett, Oroszország ellen újra háború folyik, de az ország képes szavatolni biztonságát – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden, a győzelem napja alkalmából rendezett díszszemlén a moszkvai Vörös téren.
2023. május 09., 12:392023. május 09., 12:39
2023. május 09., 16:122023. május 09., 16:12
„Oroszország ellenfeleinek az a céljuk, hogy elérjék az ország összeomlását és megsemmisülését, eltöröljék a második világháború eredményeit, véglegesen megtörjék a globális biztonság és a nemzetközi jog rendszerét, megfojtsanak minden szuverén fejlődési központot” – hangoztatta az orosz elnök.
A náci Németország felett aratott 1945-ös győzelem emlékére összegyűlt több ezer orosz katona és politikus előtt Putyin hangsúlyozta, hogy
„Semmi sem fontosabb most, mint az önök katonai feladata (…) Önök becsülettel teljesítik küldetésüket, Oroszországért harcolnak. Nincs fontosabb az egységnél és a hazaszeretetnél, amit őseink a nagy honvédő háborúban bebizonyítottak” – hangoztatta.
Az orosz elnök rövid beszéde után több ezer katona vonult végig a Vörös téren orosz és szovjet zászlókat lengetve. A hivatalos adatok szerint mintegy nyolcezren voltak, köztük mintegy ötszáz olyan katona, aki Ukrajnában is harcolt.
Ezzel kapcsolatban hivatalos magyarázatot nem adtak.
Volt ugyanakkor különböző típusú páncélozott szállító jármű, továbbá Iszkander-M hadműveleti-harcászati, Sz-400-as Triumf légvédelmi, valamint Jarsz-M mobil indítóállásból indítható, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétarendszer.
A hagyományos katonai parádé anélkül ért véget, hogy az ilyenkor szokásos módon bemutatták volna az orosz légierő harci gépeit.
– derült ki az orosz állami tévé helyszíni közvetítéséből.
Bár kezdetben nem vártak külföldi politikus vendégeket,
Idén nem tartották meg a „halhatatlan ezred” felvonulását sem, amelyet a győzelem napi díszszemle után eddig hagyományosan megrendeztek. Több mint húsz oroszországi városban magát a díszszemlét is törölték a magas biztonsági kockázatra hivatkozva.
Ismét Kijevben tárgyal Ursula von der Leyen Volodimir Zelenszkijjel
Kijevbe érkezett kedden reggel az Európai Bizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ursula von der Leyen az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta ötödik alkalommal látogat Kijevbe. Legutóbb februárban járt ott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével együtt. Most is Lengyelországból érkezett vonattal az ukrán fővárosba. A korábbiaktól eltérően utazását ezúttal előre bejelentették.
Von der Leyen jelképes napon érkezett Kijevbe. Az Európai Unió (EU) május 9-én ünnepli az Európa-napot: 1950-ben ezen a napon jelentette be Robert Schuman korábbi francia külügyminiszter és miniszterelnök az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának tervét, amely a mai Európai Unió elődje lett.
Oroszország május 9-én a náci Németország felett aratott győzelmére emlékezik, hagyományosan a moszkvai Vörös téren rendezett díszszemlével.Zelenszkij a szovjet múlttal való szakítás újabb lépéseként hétfőn kezdeményezte, hogy a nácizmus feletti győzelemről május 8-án emlékezzenek meg, míg a rákövetkező napon ezentúl – a nyugat-európai országokhoz hasonlóan – az Európa-napot ünnepeljék. Von der Leyen érkezésekor üdvözölte ezt a döntést.Ukrajnát tavaly hivatalosan is EU-tagjelölt országgá minősítették, Kijev a bizottság értékelésére vár a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Von der Leyen most sem szólt arról, hogy Ukrajna mikor válhat az unió tagjává, de kijelentette: „Ukrajna európai családunk része”, és mostani megbeszélései is a „csatlakozási tárgyalások megkezdésének előkészítését szolgálják”. Ezenkívül, mint mondta, a tárgyalásokon terítékre kerülnek az Ukrajnának szánt fegyverszállítások és jelentős pénzügyi támogatás, valamint Oroszország felelősségre vonása „az agresszióval elkövetett bűneiért”. Az EU az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására, a szankciók teljes körű végrehajtásának biztosítására és a megkerülésüket szolgáló kiskapuk bezárására koncentrál – hangsúlyozta.
Brüsszel eddig 67 milliárd euró értékben nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást Kijevnek, és folyamatban van újabb gazdasági szankciócsomag előkészítése Oroszországgal szemben.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
1 hozzászólás