Putyin: az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régiót

Felszabadítást ígér. Putyin szerint az orosz hadsereg kiveri a kurszki területről az ukrán egységeket •  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Felszabadítást ígér. Putyin szerint az orosz hadsereg kiveri a kurszki területről az ukrán egységeket

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régió ukrán megszállás alá került területeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a moszkvai Vörös téren az ifjúsági szervezetek képviselőivel találkozott.

MTI

2024. november 05., 08:592024. november 05., 08:59

„Most, amikor megtisztítjuk a területet az ellenségtől, sok munka vár rátok (önkéntesekre) is” – mondta az elnök a Kurszk megyei Vimpel katonai-hazafias központ aktivistáihoz szólva.

Putyin a Népi Egység Napján a Vörös téren virágot helyezett el a Kuzma Minyin polgár és Dmitrij Pozsarszkij herceg emlékművénél, ekkorra időzítették a találkozót a fiatalokkal.

Az oroszországi kurszki régió határmenti területein augusztus 6-án hajnalban kezdődtek a harcok. A helyi hatóságok augusztus 12-én azt közölték, hogy 28 település került ukrán ellenőrzés alá. Október 11-én Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka 15 településnek, október 14-én pedig

az ukránok által elfoglalt terület felének felszabadításáról számolt be.

Alekszej Szmirnov, a kurszki régió kormányzója szeptember 11-én azt mondta, hogy több mint 150 ezer embert telepítettek át biztonságos területekre.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn kiadott tájékoztatása szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán a kurszki régióban támadó műveleteket folytatott, és két ellentámadást visszavert, több támadás elindítását pedig meghiúsította. Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél több mint 350 katonát és egyebek között négy harckocsit, négy Bradley gyalogsági harcjárművet és további 16 egyéb páncélozott harcjárművet veszített.

Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 29 600 embert, 184 harckocsit, 106 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1078 páncélozott harcjárművet, 808 gépkocsit, 259 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 18 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1550 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az előző nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel

több katonai repülőtér infrastruktúráját, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és olajfinomító létesítményt, tengeri drónokat összeszerelő és tároló üzemeket, hét lőszerraktárt,

egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 42 repülőgéptípusú drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az éjszaka folyamán orosz csapás érte az Odessza megyei Izmajil kikötőjét. Ezt követően

Romániából evakuáló helikopterek repültek be a Duna-menti városba.

Lebegyev szerint orosz támadás érte az ugyanebben a régióban található Bolgrad városban található légibázist és tüzérségi raktárokat.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Oroszországban 2005 óta állami ünnep november 4., amikor arról emlékeznek meg, hogy a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelés 1612-ben kiverte a lengyel megszálló seregeket Moszkvából. Az 1917-es bolsevik forradalom éltetésének a helyébe lépett ünnep a hazafiasságot, az egyetértést és az egységet hivatott jelképezni.

Az ünnep alkalmából Putyin hétfőn a Kremlben a „különleges hadműveletben” elesett katonák árváit fogadta.

Közben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén hétfőn közölte:

Vlagyimir Putyin fogadta az oroszországi munkalátogatáson tartózkodó Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken tárgyalt észak-koreai hivatali kollégájával. A két diplomáciai tárcavezető a moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvaron táblát avatott Kim Ir Szen 1949-es szovjetunióbeli látogatása emlékére.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban rámutatott, hogy

az észak-koreai diplomácia vezetőjének látogatása „a júniusi phenjani orosz-észak-koreai csúcstalálkozón elért megállapodással összhangban” történik.

Az orosz parlament alsóháza október 24-én ratifikálta az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház a tervek szerint szerdán fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes korábban hangsúlyozta, hogy

a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”.

A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy

amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,

minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

Az orosz és az észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országa katonai vezetésével folytatott egyeztetését követően hétfőn közölte:

a nyugati partnerek növelték Ukrajna fegyverutánpótlását a közelmúltban, főként tüzérségi eszközökből.

Az államfő közlése szerint a találkozón részt vett Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Anatolij Barhilevics vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter.

„Fontos változások vannak a partnerek részéről a fronton szolgáló katonák ellátásának kérdésében: a megállapodások szerinti támogatási csomagoknak megfelelő szállítási növekedést rögzítünk. Az eredmények a tüzérségi ellátás terén jobbak lettek” – írta Zeleszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.

Hozzátette: a védelmi miniszter beszámolt a hazai dróngyártás helyzetéről, és elmondta, hogy a jóváhagyott tervek végrehajtása folyamatban van.

Az államfő utasította a minisztert, hogy még több drónt rendeljen a hazai gyártóktól.

A megbeszélésen az elnök jelentést hallgatott meg a katonai vezetőktől az orosz erőkre az ukrán államhatárhoz közeli orosz területeken mért csapásokról.

A 36. ukrán tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata videófelvételt tett közzé arról, hogy Javelin páncéltörővel és támadódrónokkal mértek megsemmisítő csapást egy orosz rohamosztag gyalogsági harcjárműveire az oroszországi kurszki területen. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a támadást mikor és pontosan hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői jelentése szerint

az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladhatta a 700 ezret.

Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 35 tüzérségi fegyvert és 93 drónt.

A Harkiv megyei rendőrség a Telegramon közölte, hogy három ember életét vesztette a Kupjanszk térségében lévő Kivsarivka településre mért orosz légicsapásban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 05., kedd

Elektorok, billegő államok: elnököt választ az Egyesült Államok, a világ sorsa múlik az eredményen

Kamala Harris vagy Donald Trump, az eddig hivatalban levő demokraták vagy republikánus visszatérés – nem túlzás kijelenteni, hogy egy világ várja lélegzetvisszafojtva a keddi amerikai elnökválasztás eredményét.

Elektorok, billegő államok: elnököt választ az Egyesült Államok, a világ sorsa múlik az eredményen
2024. november 04., hétfő

Orbán Viktor romániai tapasztalatszerzést javasol a „bezzegelőknek”

„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.

Orbán Viktor romániai tapasztalatszerzést javasol a „bezzegelőknek”
2024. november 04., hétfő

Irán szerint az Egyesült Államok „destabilizálja” a Közel-Keletet

Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.

Irán szerint az Egyesült Államok „destabilizálja” a Közel-Keletet
2024. november 04., hétfő

Felmérés: a Fidesz–KDNP győzne, ha most lennének a választások

A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.

Felmérés: a Fidesz–KDNP győzne, ha most lennének a választások
2024. november 04., hétfő

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt
2024. november 04., hétfő

Tíz személy életét vesztette egy vulkánkitörésben Indonéziában

Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.

Tíz személy életét vesztette egy vulkánkitörésben Indonéziában
2024. november 04., hétfő

Libanon: újabb Hezbollah-vezetőket tett ártalmatlanná az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.

Libanon: újabb Hezbollah-vezetőket tett ártalmatlanná az izraeli hadsereg
2024. november 04., hétfő

Ukrajna: az eddigi legerősebb orosz offenzívával néz szembe az ukrán hadsereg

Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.

Ukrajna: az eddigi legerősebb orosz offenzívával néz szembe az ukrán hadsereg
2024. november 04., hétfő

Moldova: a külföldön élő szavazóknak köszönhetően újrázhat Maia Sandu elnök

Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.

Moldova: a külföldön élő szavazóknak köszönhetően újrázhat Maia Sandu elnök
2024. november 03., vasárnap

Moldovai államfőválasztás: fordított a Nyugat-barát Sandu oroszpárti kihívójával szemben

Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.

Moldovai államfőválasztás: fordított a Nyugat-barát Sandu oroszpárti kihívójával szemben