Putyin az értesülések szerint leállíthatja az inváziót, Zelenszkij kész bármilyen formátumban tárgyalni

Putyin

Leállhat az invázió? Az értesülések szerint Putyin parancsot adhat az orosz előrenyomulás leállítására

Fotó: Facebook/Минобороны России

Volodimir Zelenszkij kedden kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal „bármilyen formátumban”, amint tűzszünetet kötnek, a Financial Times pedig arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi frontvonalakon megállítja az orosz inváziót.

Hírösszefoglaló

2025. április 23., 08:302025. április 23., 08:30

A Reuters szerint mindkét fél igyekszik előrelépést ekérni a már jócskán a negyedik évébe lépett ukrajnai háború befejezése felé, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy ha nincs áttörés, akkor felhagyhat a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel.

Idézet
Készek vagyunk rögzíteni, hogy a tűzszünet után bármilyen formátumban készek vagyunk leülni, hogy ne kerüljünk zsákutcába”

– mondta Zelenszkij újságíróknak a kijevi elnöki hivatalban.

Hangsúlyozta, hogy a békeszerződés feltételeiről szóló bármilyen megbeszélésre csak akkor kerülhet sor, ha a harcok megszűnnek, ugyanakkor jelezte: lehetetlen mindenben gyorsan megállapodni.

Az ukrán elnök közölte, hogy küldöttsége felhatalmazást kap arra, hogy a múlt heti párizsi találkozót követően szerdán Londonban európai és amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken tárgyaljon a teljes vagy részleges tűzszünetről.

A Fehér Ház ugyanakkor közölte, hogy

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a hét végén ismét Oroszországba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Putyinnal.

A Financial Times az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin ebben a hónapban Szentpéterváron Witkoffal folytatott találkozóján felajánlotta, hogy Oroszország leállítja a frontvonalak mentén orosz inváziót, és lemond négy ukrán régió teljes ellenőrzésére vonatkozó igényéről.

Oroszország csak részben ellenőrzi Ukrajna Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régióit, amelyeket a teljes körű invázió során magáénak követelt. Putyin nyilvánosan követelte, hogy Ukrajna vonja ki erőit a régiók Kijev által ellenőrzött területeiről.

Az FT szerint

a javaslat volt az első hivatalos jelzés, amelyet Putyin a háború kezdeti hónapjai óta tett, hogy Oroszország visszaléphet néhány maximalista követelésétől.

Az amerikai erőfeszítésekről tájékoztatott európai tisztviselőket idézett, akik szerint Oroszország látszólagos engedménye tárgyalási taktika lehet.

A The Washington Post kedden a tanácskozásokat ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy

Washington a rendezés részeként javasolta a Krím Oroszország általi annektálásának elismerését és a háborús frontvonalak befagyasztását.

A Krím-félsziget, amelyet Oroszország 2014-ben foglalt el Ukrajnától, nem szerepel az FT által közölt, Putyin ajánlatában szereplő négy régió között.

Zelenszkij már korábban kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja elismerni a Krím és más területek orosz megszállását, mivel ez sérti az ország alkotmányát. Ugyanakkor azt is felvetette, hogy Ukrajna idővel diplomáciai úton, nem pedig katonai erővel nyerheti vissza az ellenőrzést a területek felett.

Az ukrán elnök kedden megismételte, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között nem ismeri el a Krím elcsatolását.

„Nincs miről beszélni. Ez sérti az alkotmányunkat. Ez a mi területünk, az ukrán nép területe" – mondta Zelenszkij újságíróknak.

Az Egyesült Államok a múlt héten Párizsban, a nyugati országok részvételével tartott találkozón ismertette a javaslatokat Kijevvel – írta a Washington Post.

A békefolyamatot bonyolító egyéb kényes kérdések közé tartozik a Kreml ragaszkodása ahhoz, hogy Ukrajna hivatalosan semleges legyen, és ne csatlakozzon a NATO katonai szövetséghez.

Ukrajna eközben azt is reméli, hogy egy külföldi kontingenst is bevetnek majd a békekötés betartatásának biztosítására, amely biztonsági garanciaként szolgálna minden további orosz agresszióval szemben.

Moszkva többször is kijelentette, hogy ezt nem fogadja el.

Közben kiderült: az eredeti terveket módosítva Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a londoni tárgyalásokon – közölte kedden a külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy Keith Kellogg tábornok, Washington ukrajnai megbízottja jelen lesz.

Trump és Rubio a múlt héten azt mondta, hogy Washington felhagyhat a béketörekvésekkel, ha nem történik előrelépés napokon belül. Trump vasárnap azt mondta, hogy „remélhetőleg” még „ezen a héten” lesz megállapodás.

Eközben Zelenszkij azt mondta, hogy kész lesz találkozni Trumppal, amikor a héten a világ más vezetőivel együtt részt vesznek Ferenc pápa temetésén.

A Krím sorsáról egyébként Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője is beszélt kedden.

Idézet
Az Európai Unió soha nem fogja jogilag orosznak elismerni az Oroszország által megszállt Krím félszigetet”

– jelentette ki az Agence France-Presse hírügynökségnek (AFP).

„A Krím Ukrajna” – mondta Kallas. „Sokat jelent a megszállt területeken élők számára, hogy mások nem ismerik el orosz területnek” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden a Rosszija 1 tévécsatornának azt mondta, hogy Moszkva és Washington továbbra is kapcsolatot tart fenn egymással, de ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy

egy Ukrajnával kapcsolatos, életképes rendezést nem érdemes rövid időkeretek közé szorítani.

„Különböző csatornákon keresztül folytatjuk a kapcsolattartást az amerikaiakkal. Ez a téma annyira összetett, annyira összefügg a(z ukrajnai) rendezéssel, hogy valószínűleg nem érdemes merev időkereteteket szabni, és megpróbálni egy rövid időkeretbe szorítani egy életképes rendezést” – fogalmazott a szóvivő.

Peszkov újságíróknak elmondta, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a polgári célpontok elleni csapások felfüggesztéséről szóló tárgyalásokra.

„Vlagyimir Putyin (orosz) elnök megerősítette, hogy kész tárgyalni erről a kérdésről, figyelembe véve a húsvéti tűzszünet tapasztalatainak elemzését, amely már megtörtént, de konkrétumok nincsenek ezzel kapcsolatban” – hangoztatta.

Idézet
Világosan meg kell különböztetni, hogy milyen helyzetekben lehet egy ilyen objektum katonai célpont, és milyenekben nem”

– tette hozzá.

A Rosszija 1-nek Peszkov azt mondta, hogy ukrán részről nem érkezett válasz a polgári célpontok támadásának leállítására vonatkozó orosz javaslatra.

A szóvivő napi telekonferenciáján rámutatott:

Putyin többször kifejezte szándékát, hogy tárgyalások útján rendezze a konfliktust, de ezekhez Kijevnek vissza kell vonnia azokat a jogi akadályokat, amelyeket maga elé gördített az eszmecsere ügyében.

A Kreml szóvivője közölte: Putyin nem tervezi, hogy részt vegyen Ferenc pápa temetésén, és egyelőre nem született döntés, hogy Oroszországot ki fogja képviselni a gyászszertartáson.

Eközben

John Healey brit védelmi miniszter szerint nem volt tűzszünet húsvét idején az ukrajnai frontokon.

Healey, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az ukrajnai helyzetről a húsvéti parlamenti szünet utáni első, keddi ülésen, úgy fogalmazott: a brit katonai hírszerzés „nem észlelte a tűzszünet betartásának jeleit” az ukrajnai tűzvonalban a húsvéti időszakban, annak ellenére sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előzőleg 30 órás tűzszünetet ígért a húsvéti hétvégére.

A brit védelmi tárca vezetője elmondta: brit adatok szerint az orosz fegyveres erők az idén eddig tízezer drónnal és rakétával támadták Ukrajnát, és ezek egy részét a Fekete-tengerről indították.

Healey szerint

jóllehet Putyin azt hangoztatja, hogy véget akar vetni a harci cselekményeknek, a tárgyalásokon azonban csak időnyerésre játszik, az orosz hadsereg pedig számos fronton folytatja az előrenyomulást.

A brit védelmi miniszter kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit hírszerzési megfigyelések alapján az orosz katonai előrenyomulás lassul.

Oroszország „kisebb területi nyereségre tett szert márciusban, mint februárban, februárban kisebb területet foglalt el, mint januárban”, nem sikerült elfoglalnia olyan ukrajnai városokat, amelyeket már karácsony előtt célba vett, és a kurszki területről sem tudta kiszorítani az ukrán katonákat – mondta keddi alsóházi felszólalásában John Healey.

A miniszter a brit katonai hírszerzés becsléseit idézve kijelentette:

valószínűleg több mint 940 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg az ukrajnai háború kezdete óta, és az idén eddig több mint 150 ezerre tehető az orosz háborús katonaáldozatok és sérültek száma.

A brit védelmi tárca vezetője által idézett hírszerzési adatok szerint márciusban naponta átlagosan 1300 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket Ukrajnában, csaknem kétszer annyi, mint a tavalyi azonos hónapban.

John Healey megerősítette, hogy Nagy-Britannia az idén minden eddiginél nagyobb, 4,5 milliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, és az ennek részét képező, legutóbb bejelentett 200 millió fontos csomag szállítása a következő egy hónapban megkezdődik.

A brit védelmi miniszter szerint ez a szállítmány radarrendszereket, harckocsik ellen bevethető aknákat és több százezer drónt tartalmaz.

Robbanás történt az oroszországi Vlagyimir megye Kirzsacsi járásában
Robbanás történt az oroszországi Vlagyimir megye Kirzsacsi járásában, ahol emiatt rendkívüli állapotot hirdettek ki – közölte Alekszandr Avgyejev, a régió kormányzója Telegram-csatornáján kedden.
A kormányzó szerint a robbanás halálos áldozatot nem követelt, de négyen megsérültek. Közülük hárman kórházi ápolásra szorulnak. Kettőjükről azt írta a Telegramon, hogy állapotuk kielégítő.
Az orosz védelmi minisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a robbanás egy katonai egység területén történt Vlagyimir megyében, miután kigyulladt egy lőszerraktár. A tárca szerint a tűz oka a robbanóanyagokkal való munkavégzés biztonsági követelményeinek megsértése volt.
A minisztérium közölte, hogy az oltásban a katonai egység és a rendkívüli helyzetek minisztériumának főállású tűzoltói vesznek részt. A robbanás kivizsgálására Andrej Belouszov védelmi minisztérium utasítására a tárca bizottságot állított fel és felelősségre vonást helyezett kilátásba.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy hét települést ürítenek ki, Gribanovo, Hrapki, Persino, Dubki falvakat és az utóbbival azonos nevű városias jellegű települést, valamint Barszovót és Mirnij községet. Korábban az intézkedés csak az utóbbi kettőt érintette. Barszovo lakossága több mint 700 fő.
Öt kirzsacsi iskolában és két művelődési házban ideiglenes szállásokat alakítottak ki. Avgyejev kormányzó esti közlése szerint a járáson kívül 450 embert helyeztek el. A helyi önkormányzat autóbuszokat biztosított az emberek elszállítására.
A régió kormányzója mindenkit óvott attól, hogy a helyszínre utazzon. Vlagyimir megye ügyészsége jogsegélyi forródrótot helyezett üzembe.
2021-es adatok szerint mintegy 38 700 ember élt a vlagyimiri régió nyugati részén fekvő Kirzsacsi járásban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 10., szombat

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával

Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával
2025. május 10., szombat

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak
2025. május 10., szombat

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán

Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán
2025. május 10., szombat

Az egyház szociális szerepét hivatott hangsúlyozni XIV. Leó pápa névválasztása

A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.

Az egyház szociális szerepét hivatott hangsúlyozni XIV. Leó pápa névválasztása
2025. május 10., szombat

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét

Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét
2025. május 09., péntek

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
2025. május 09., péntek

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról
2025. május 09., péntek

Szijjártó: kiutasítottak Magyarországról két ukrán kémet

Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó: kiutasítottak Magyarországról két ukrán kémet
2025. május 09., péntek

Nem csak az elnökválasztás miatt fontos május 18.: aznap tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását

A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

Nem csak az elnökválasztás miatt fontos május 18.: aznap tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását
2025. május 09., péntek

Friedrich Merz: világossá kell tenni, hogy Európa Ukrajna oldalán áll

Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.

Friedrich Merz: világossá kell tenni, hogy Európa Ukrajna oldalán áll