Leállhat az invázió? Az értesülések szerint Putyin parancsot adhat az orosz előrenyomulás leállítására
Fotó: Facebook/Минобороны России
Volodimir Zelenszkij kedden kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal „bármilyen formátumban”, amint tűzszünetet kötnek, a Financial Times pedig arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi frontvonalakon megállítja az orosz inváziót.
2025. április 23., 08:302025. április 23., 08:30
A Reuters szerint mindkét fél igyekszik előrelépést ekérni a már jócskán a negyedik évébe lépett ukrajnai háború befejezése felé, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy ha nincs áttörés, akkor felhagyhat a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel.
– mondta Zelenszkij újságíróknak a kijevi elnöki hivatalban.
Hangsúlyozta, hogy a békeszerződés feltételeiről szóló bármilyen megbeszélésre csak akkor kerülhet sor, ha a harcok megszűnnek, ugyanakkor jelezte: lehetetlen mindenben gyorsan megállapodni.
Az ukrán elnök közölte, hogy küldöttsége felhatalmazást kap arra, hogy a múlt heti párizsi találkozót követően szerdán Londonban európai és amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken tárgyaljon a teljes vagy részleges tűzszünetről.
A Fehér Ház ugyanakkor közölte, hogy
A Financial Times az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin ebben a hónapban Szentpéterváron Witkoffal folytatott találkozóján felajánlotta, hogy Oroszország leállítja a frontvonalak mentén orosz inváziót, és lemond négy ukrán régió teljes ellenőrzésére vonatkozó igényéről.
Oroszország csak részben ellenőrzi Ukrajna Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régióit, amelyeket a teljes körű invázió során magáénak követelt. Putyin nyilvánosan követelte, hogy Ukrajna vonja ki erőit a régiók Kijev által ellenőrzött területeiről.
Az FT szerint
Az amerikai erőfeszítésekről tájékoztatott európai tisztviselőket idézett, akik szerint Oroszország látszólagos engedménye tárgyalási taktika lehet.
A The Washington Post kedden a tanácskozásokat ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy
A Krím-félsziget, amelyet Oroszország 2014-ben foglalt el Ukrajnától, nem szerepel az FT által közölt, Putyin ajánlatában szereplő négy régió között.
Zelenszkij már korábban kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja elismerni a Krím és más területek orosz megszállását, mivel ez sérti az ország alkotmányát. Ugyanakkor azt is felvetette, hogy Ukrajna idővel diplomáciai úton, nem pedig katonai erővel nyerheti vissza az ellenőrzést a területek felett.
„Nincs miről beszélni. Ez sérti az alkotmányunkat. Ez a mi területünk, az ukrán nép területe" – mondta Zelenszkij újságíróknak.
Az Egyesült Államok a múlt héten Párizsban, a nyugati országok részvételével tartott találkozón ismertette a javaslatokat Kijevvel – írta a Washington Post.
A békefolyamatot bonyolító egyéb kényes kérdések közé tartozik a Kreml ragaszkodása ahhoz, hogy Ukrajna hivatalosan semleges legyen, és ne csatlakozzon a NATO katonai szövetséghez.
Ukrajna eközben azt is reméli, hogy egy külföldi kontingenst is bevetnek majd a békekötés betartatásának biztosítására, amely biztonsági garanciaként szolgálna minden további orosz agresszióval szemben.
Közben kiderült: az eredeti terveket módosítva Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a londoni tárgyalásokon – közölte kedden a külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy Keith Kellogg tábornok, Washington ukrajnai megbízottja jelen lesz.
Trump és Rubio a múlt héten azt mondta, hogy Washington felhagyhat a béketörekvésekkel, ha nem történik előrelépés napokon belül. Trump vasárnap azt mondta, hogy „remélhetőleg” még „ezen a héten” lesz megállapodás.
Eközben Zelenszkij azt mondta, hogy kész lesz találkozni Trumppal, amikor a héten a világ más vezetőivel együtt részt vesznek Ferenc pápa temetésén.
A Krím sorsáról egyébként Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője is beszélt kedden.
– jelentette ki az Agence France-Presse hírügynökségnek (AFP).
„A Krím Ukrajna” – mondta Kallas. „Sokat jelent a megszállt területeken élők számára, hogy mások nem ismerik el orosz területnek” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden a Rosszija 1 tévécsatornának azt mondta, hogy Moszkva és Washington továbbra is kapcsolatot tart fenn egymással, de ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy
„Különböző csatornákon keresztül folytatjuk a kapcsolattartást az amerikaiakkal. Ez a téma annyira összetett, annyira összefügg a(z ukrajnai) rendezéssel, hogy valószínűleg nem érdemes merev időkereteteket szabni, és megpróbálni egy rövid időkeretbe szorítani egy életképes rendezést” – fogalmazott a szóvivő.
Peszkov újságíróknak elmondta, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a polgári célpontok elleni csapások felfüggesztéséről szóló tárgyalásokra.
„Vlagyimir Putyin (orosz) elnök megerősítette, hogy kész tárgyalni erről a kérdésről, figyelembe véve a húsvéti tűzszünet tapasztalatainak elemzését, amely már megtörtént, de konkrétumok nincsenek ezzel kapcsolatban” – hangoztatta.
– tette hozzá.
A Rosszija 1-nek Peszkov azt mondta, hogy ukrán részről nem érkezett válasz a polgári célpontok támadásának leállítására vonatkozó orosz javaslatra.
A szóvivő napi telekonferenciáján rámutatott:
A Kreml szóvivője közölte: Putyin nem tervezi, hogy részt vegyen Ferenc pápa temetésén, és egyelőre nem született döntés, hogy Oroszországot ki fogja képviselni a gyászszertartáson.
Eközben
Healey, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az ukrajnai helyzetről a húsvéti parlamenti szünet utáni első, keddi ülésen, úgy fogalmazott: a brit katonai hírszerzés „nem észlelte a tűzszünet betartásának jeleit” az ukrajnai tűzvonalban a húsvéti időszakban, annak ellenére sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előzőleg 30 órás tűzszünetet ígért a húsvéti hétvégére.
A brit védelmi tárca vezetője elmondta: brit adatok szerint az orosz fegyveres erők az idén eddig tízezer drónnal és rakétával támadták Ukrajnát, és ezek egy részét a Fekete-tengerről indították.
Healey szerint
A brit védelmi miniszter kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit hírszerzési megfigyelések alapján az orosz katonai előrenyomulás lassul.
Oroszország „kisebb területi nyereségre tett szert márciusban, mint februárban, februárban kisebb területet foglalt el, mint januárban”, nem sikerült elfoglalnia olyan ukrajnai városokat, amelyeket már karácsony előtt célba vett, és a kurszki területről sem tudta kiszorítani az ukrán katonákat – mondta keddi alsóházi felszólalásában John Healey.
A miniszter a brit katonai hírszerzés becsléseit idézve kijelentette:
A brit védelmi tárca vezetője által idézett hírszerzési adatok szerint márciusban naponta átlagosan 1300 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket Ukrajnában, csaknem kétszer annyi, mint a tavalyi azonos hónapban.
John Healey megerősítette, hogy Nagy-Britannia az idén minden eddiginél nagyobb, 4,5 milliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, és az ennek részét képező, legutóbb bejelentett 200 millió fontos csomag szállítása a következő egy hónapban megkezdődik.
A brit védelmi miniszter szerint ez a szállítmány radarrendszereket, harckocsik ellen bevethető aknákat és több százezer drónt tartalmaz.
Robbanás történt az oroszországi Vlagyimir megye Kirzsacsi járásában
Robbanás történt az oroszországi Vlagyimir megye Kirzsacsi járásában, ahol emiatt rendkívüli állapotot hirdettek ki – közölte Alekszandr Avgyejev, a régió kormányzója Telegram-csatornáján kedden.
A kormányzó szerint a robbanás halálos áldozatot nem követelt, de négyen megsérültek. Közülük hárman kórházi ápolásra szorulnak. Kettőjükről azt írta a Telegramon, hogy állapotuk kielégítő.
Az orosz védelmi minisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a robbanás egy katonai egység területén történt Vlagyimir megyében, miután kigyulladt egy lőszerraktár. A tárca szerint a tűz oka a robbanóanyagokkal való munkavégzés biztonsági követelményeinek megsértése volt.
A minisztérium közölte, hogy az oltásban a katonai egység és a rendkívüli helyzetek minisztériumának főállású tűzoltói vesznek részt. A robbanás kivizsgálására Andrej Belouszov védelmi minisztérium utasítására a tárca bizottságot állított fel és felelősségre vonást helyezett kilátásba.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy hét települést ürítenek ki, Gribanovo, Hrapki, Persino, Dubki falvakat és az utóbbival azonos nevű városias jellegű települést, valamint Barszovót és Mirnij községet. Korábban az intézkedés csak az utóbbi kettőt érintette. Barszovo lakossága több mint 700 fő.
Öt kirzsacsi iskolában és két művelődési házban ideiglenes szállásokat alakítottak ki. Avgyejev kormányzó esti közlése szerint a járáson kívül 450 embert helyeztek el. A helyi önkormányzat autóbuszokat biztosított az emberek elszállítására.
A régió kormányzója mindenkit óvott attól, hogy a helyszínre utazzon. Vlagyimir megye ügyészsége jogsegélyi forródrótot helyezett üzembe.
2021-es adatok szerint mintegy 38 700 ember élt a vlagyimiri régió nyugati részén fekvő Kirzsacsi járásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!