Provokáció. Medvegyev térképe szerint felosztanák Ukrajnát a szomszédai között
Fotó: Facebook
Provokációnak tartják Kárpátalján az Ukrajna területi feldarabolásáról szóló fiktív térképet, amellyel Dmitrij Medvegyev orosz exelnök állt elő nemrég. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ez a lépés a harcias retorika része, Vlagyimir Putyin gondolatait viszi tovább, s az európai szövetségesek megosztása is a célja.
2022. augusztus 02., 19:202022. augusztus 02., 19:20
Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának elnökhelyettese néhány nappal ezelőtt közzétett egy térképet Telegram-csatornáján, amelyen Ukrajna elképzelt felosztása látható. Eszerint az oroszok által megtámadott ország területének jelentős része Oroszországhoz, a többi pedig Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz kerülne. Csupán a kijevi terület maradna Ukrajnáé. Medvegyev elképzelt államdarabolása következtében az észak-bukovinai Vinnyica, valamint Csernyivci megye Románia területéhez tartozna, Lengyelország kapná meg Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Kárpátalja pedig Magyarországé lenne.
A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntessék a geopolitikai térképről, és visszaállítsák a történelmi területei feletti ellenőrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak. Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány lapunknak nyilatkozó szakmai igazgatója szerint Medvegyev nyilatkozatát a megfelelő kontextusban kell értelmezni: befelé szól, és elsősorban Vlagyimir Putyinnak címezte.
Medvegyev korábbi politikája és nyilatkozatai szöges ellentétben álltak a mostani kijelentéseivel: alapvetően liberális, demokrata politikusnak volt számontartva, és Putyin 2012-es visszatéréséig sokan benne látták Oroszország jövőjét. Más idők vannak, a Krím-félsziget 2014-es megszállása, a harcias hangvétel fokozódása és Oroszország elszigetelődése után a technokrata jellegű liberális politikusokra Moszkvában nincs szükség, Putyin szerint valószínűleg inkább kockázatot jelentenek. Medvegyev is így szorult ki fokozatosan a politikából, 2020 óta a biztonsági tanács elnökhelyettese” – mondta a Krónikának a belarusz származású, Magyarországon élő elemző.
Fotó: Twitter
Bendarzsevszkij Anton szerint ahhoz, hogy visszakerüljön Putyin bizalmi körébe, Medvegyevnek meg kellett változnia, így lett ő hirtelen a liberálisból héja, és az elmúlt időszakban gyakran keményebb nyilatkozatokat ad, mint az orosz keményvonalas szilovikok. Mint az elemző emlékeztetett rá, a volt elnök a Nyugatot is megfenyegette atommal, a háború legelején pedig Ukrajna teljes megszűnését is vizionálta. Úgy véli, a napokban általa közölt térkép nagy részben Putyin februári, háború előtti beszédére épül: abban az elnök elmondta, hogy Ukrajna Vlagyimir Iljics Lenin kreálmánya, a területek nagy része „jogtalanul” került hozzá.
„Néhány nappal később az orosz televízió meg is rajzolta, hogy milyen területek kerültek szerintük Ukrajnához a Szovjetunió alatt. Ezt a térképet gondolta tovább Medvegyev, és közölt egy olyan térképet, amelyben ezen területek már más-más országhoz tartoznak. Egyrészt ez a harcias retorika része, és Putyin kedvében járás – az orosz elnök gondolatait viszi tovább” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: másrészt az „oszd meg és uralkodj” orosz politikát követi, amely során Moszkva arra törekszik, hogy megossza a Nyugat egységét, kételyt ébresszen a szövetségesekben egymással szemben, és ugyanezt a hatást a nyugati partnerekkel szemben Ukrajnán belül is próbálják elterjeszteni.
„Minden olyan híresztelés, ami ukrán területek elcsatolásáról szól, most, a háború közepén nagyon indulatos reakciót vált ki az ukránokból. Tekintettel arra, hogy 2017 óta romló pályán vannak a magyar–ukrán kapcsolatok, s ezt a háború csak tetézte, az ilyen híresztelések, sajtóhírek rajtunk csapódnak le, nem a magyarok érdekeit szolgálják. Az ukrán többség részéről ilyenkor nő az ellenérzés velünk szemben.
Erre nincs is szándék, amit nem győznek hangsúlyozni a magyar kormány képviselői” – mondta lapunknak az ungvári újságíró.
Dunda György úgy véli, a kárpátaljai magyar közösség érdeke jelenleg a stabilitás megőrzése. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hétköznapok szintjén jelenleg is a békés együttélés jellemzi a soknemzetiségű Kárpátalját.
– fogalmazott a lapigazgató. Mint kihangsúlyozta, a magyar közösség mindenekelőtt a békében érdekelt, hiszen az élet minden területére romboló hatással van a fegyveres konfliktus.
„A tömeges elvándorlás mély sebeket ejtett. Csak bízhatunk abban, hogy a családok a háború után újra egyesülnek, de naivak sem vagyunk, tudjuk: nagyon sokan belefáradtak a nehézségekbe. A túlélési esélyeket kizárólag a mielőbbi béke növeli” – mondta Dunda.
Orbán Viktor magyarországi miniszterelnöknek a következő hónapokban el kell dönteni, hogy el akarja-e csatolni a magyarok által lakott ukrajnai területeket – mondta egy televíziós adásban Igor Korotcsenko katonai szakértő.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
szóljon hozzá!