Prigozsin is dublőrt használ a litván hírszerzés szerint – Aggódnak a Wagner miatt a lengyelek

Három évvel ezelőtt a dublőr utazott az útlevéllel Litvániába, ahol a szolgálat szerdai közlése szerint „információs támadásra” készült.

A litván kémelhárítás még 2021-ben tett közzé képet egy körözött férfiről, aki Prigozsin néven utazott az országba. Ugyanez a kép található a most előkerült, szintén Prigozsin névre szóló útlevélben. Azonban az útlevelet „2020-ben Litvánia elleni információs támadás céljára használták” – írta szerdán a biztonsági szolgálat Facebook-oldalán.

A szolgálat szerint

a dublőr alkalmazásával az európai szolidaritást szerették volna aláaknázni: azt akarták elhitetni, hogy Jevgenyij Prigozsin a rá – a Wagner tevékenysége miatt már korábban – kirótt nemzetközi beutazási tilalom ellenére belépett az európai uniós tagállam Litvániába.

Az, hogy az útlevelet Prigozsin irodájában találták meg, Vilnius szerint arra enged következtetni, hogy a múlt héten az orosz vezetés ellen fellázadt üzletember is részese volt az összeesküvésnek.

„A litván hírszerzés megállapította:

a dokumentum azt bizonyítja, hogy az információs támadást Jevgenyij Prigozsin által ellenőrzött emberek hajtották végre az orosz rendszer titkosszolgálataival összehangoltan”

– áll a közleményben.

Eközben szintén szerdán Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánypárt elnöke bejelentette: a Wagner orosz fegyveres csoport fehéroroszországi jelenléte miatt megerősítik Lengyelország keleti határainak védelmét, részben átmeneti, részben állandó jellegű intézkedésekkel.

A kormány biztonsági bizottságának ülése után Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski leszögezte: „a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint arra lehet következtetni”, hogy a Wagner csoport mintegy nyolcezer katonáját helyezték át Oroszországból Fehéroroszországba.

Ez fenyegetést jelent Ukrajnára és Litvániára nézve, de akár Lengyelországra nézve is

– figyelmeztetett Kaczynski.

„Ez a hibrid háború újabb szakaszát jelentheti, amely sokkal nehezebb lehet a korábbiaknál” – utalt a 2021 óta tartó, Fehéroroszországon át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migrációs nyomásra, amelyet Varsó a Minszk és Moszkva által az Európai Unióval szemben alkalmazott hibrid hadviselésnek tart.

A mostani döntések szerint egyrészt növelik a Lengyelország keleti határát védő határőrség létszámát, másrészt a határvédelmi fizikai akadályok számát – fejtette ki Kaczynski. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte:

amennyiben a Wagner csoport tevékenysége „részben vagy egészében Lengyelország és határai ellen irányulna”, hasonló nagyságú erőket csoportosítanak át, mint a lengyel-fehérorosz határon észlelt migrációs válság tetőzésekor.

A Kaczynski által említett időszakban, 2021 és 2022 fordulóján Varsó több ezer katonát telepített a lengyel-fehérorosz határszakaszt védő lengyel határőrök támogatására.

Az oroszországi és fehéroroszországi fejlemények kapcsán a szövetségesekkel folytatott egyeztetést érintő kérdésre válaszolva Kaczynski aláhúzta:

„A lengyel határoknak a hibrid támadásokkal szembeni védelme a mi ügyünk”. Hozzátette, hogy

a „nem különösebben valószínű” külső fegyveres támadás esetén „fennállna (a NATO alapokmánya szerinti kollektív védelemről szóló) 5. cikkelyben foglalt helyzet”.

Mariusz Blaszczak miniszter felidézte: a migrációs nyomás miatt Lengyelország riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést létesített a Fehéroroszországgal közös határon, amelynek védelmét ezentúl „katonai őrjáratokkal is megerősítik”.

Közben Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Kijevben, az ukrán és a litván államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: megváltozott a térség biztonsági helyzete annak bejelentésével, hogy Fehéroroszországba telepítik a Wagner orosz fegyveres csoportot és az orosz atomfegyvereket, és a NATO-ban konkrét, határozott döntéseknek kellene születniük erre válaszul.Duda és Gitanas Nauseda litván elnök a júliusban Vilniusba tervezett NATO-csúcstalálkozót megelőző, magas szintű hágai találkozóról érkezett Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkoztak.

Andrzej Duda aláhúzta:

Lengyelország és Litvánia mindent megtesz annak érdekében, hogy a vilniusi csúcson világos perspektívát adjanak Ukrajnának a NATO-tagsághoz vezető úton.

Nauseda hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón „meg kell nyitni Kijev előtt az utat a NATO-tagsághoz”. Zelenszkij pedig értésre adta: Vilniusban az ukránok „hallani szeretnék, hogy a háború után Ukrajna NATO-taggá válik”. Az ukrán elnök azt is hozzátette: biztonsági garanciákat szeretne országa számára az észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozást megelőző időszakra.

A hétvégi oroszországi eseményekre utalva Duda „nagyon jelentős fejleménynek” nevezte a Wagner csoport fehéroroszországi jelenlétét. A NATO-nak „határozottan kell reagálnia erre, mert felmerül a kérdés: mi célból telepítették a Wagner-erőket Fehéroroszországba?

Vajon ez megszállás céljából történt, vagy azért, hogy északról (konkrét) fenyegetést jelentsenek Ukrajna számára, vagy azért, hogy hosszú távon veszélyt jelentsenek államainkra, Lengyelországra nézve?”

– tette fel a kérdést a lengyel államfő.

Duda és Nauseda az ukrán alkotmány napján érkezett Kijevbe, és a lengyel elnök ennek kapcsán aláhúzta: ezen az ünnepnapon „megmutatják az egész világnak, hogy Ukrajna szuverén, büszke és szabad, és az is marad, mert győzni fog az orosz agresszió ellenére”.

Mindeközben őrizetbe vett az ukrán rendőrség szerdán egy helyi férfit Kramatorszkban azzal a váddal, hogy segített a kelet-ukrajnai város népszerű pizzériája elleni rakétatámadás megszervezésében.

A Rai étterem elleni előző esti támadásban tizenegy ember meghalt, köztük három kamasz, hatvanegyen pedig megsebesültek

– közölte a rendőrség szerdán.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint az őrizetbe vett ukránt azzal gyanúsítják, hogy filmfelvételt készített az étteremről, és egyéb információkkal segítette az Ukrajnát támadó orosz erőket.