Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A magyarok méltán lehetnek büszkék arra, hogy egyre inkább egységesnek tekinthető a nemzet – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyarország Barátai Alapítvány kétnapos online konferenciájának keddi, második napján.
2021. május 19., 07:342021. május 19., 07:34
Potápi Árpád János azt mondta, ez még akkor is így van, ha bizonyos politikai erők próbálják úgy beállítani a kabinet eredményeit, mint hogyha azok a pénzek „elherdálását” jelentenék. „Mindannyian büszkék lehetünk” arra, amit a magyar kormány az elmúlt 11 évben elért – húzta alá az államtitkár.
– vélekedett Potápi, kiemelve: úgy gondolják, a társadalom családokból áll. Próbálnak a fiatalok elé példaképeket állítani – tette hozzá.
„Ha van egy értelmes cél, sok magyar felsorakozik a támogatására, ha valaki bajba jut, a magyarok gyorsan a segítségére sietnek” – mondta Potápi Árpád János. Közölte, hogy
A diaszpóra legnagyobb közössége az Egyesült Államokban lakik, de sok más helyen is jelentős a magyarok létszáma, például Kanadában, Ausztráliában, Németországban vagy Franciaországban – sorolta. Megjegyezte, hogy államtitkársága szinte napi kapcsolatban áll a diaszpóraszervezetekkel.
– hangsúlyozta az államtitkár.
A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon – vallja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad.
Kijelentette, hogy 2010 és 2014 között olyan szimbolikus jelentőségű jogszabályokat fogadtak el Magyarországon, amelyek azóta is a nemzetpolitika alapját képezik. Ilyen volt például a nemzeti összetartozás napjáról szóló döntés, de megszavazták a kettős állampolgárságról szóló törvényt is.
Potápi Árpád János kiemelte, hogy 2014-ben és 2018-ban a nem Magyarországon szavazók óriási többsége voksolt rájuk. Így hálálták meg a polgári kormány erőfeszítéseit – vélekedett.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!