Peszkov: a hadművelet az előzetes célkitűzéseknek és terveknek megfelelően alakul – Klicsko: soha nem adjuk meg magunkat

A kedd esti jelentések szerint  a nap folyamán orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Kijev megyében Brovari települést lőtte az orosz tüzérség, találat ért egy gyárépületet, de az ukrán főügyészi hivatal közlése alapján személyi sérülés nem történt.

A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad városban az orosz erők rakétája megsemmisített egy vasútállomást, 15 tehervagon kisiklott, egy ember meghalt

– közölte a régió katonai adminisztrációjának vezetője.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője közben ukrán televíziók egy időben közvetített műsorában arról beszélt, hogy donyecki szakadárok Mariupol közelében elfogtak egy evakuáló konvojt az ukrán katasztrófavédelem munkatársaival együtt. „A konvoj Manhus településnél áll, minden erőnkkel igyekszünk kiszabadítani” – hangsúlyozta Verescsuk. Kiemelte, hogy a konvoj a Nemzetközi Vöröskereszttel előre egyeztetett „folyosón” haladt. Arra nem tért ki, hány járműből áll a konvoj és hányan kerültek fogságba.

Verescsuk szavai szerint több mint százezren szeretnék elhagyni Mariupolt, de az evakuációs folyosók továbbra sem járhatók autóbuszokkal.

„Ami van, azon csakis személyautókkal vagy gyalogosan menekülhetnek ki a városból az emberek” – állította. „Képzeljék el, tíz-húsz kilométert, vagy még hosszabb utat kellene gyalog megtenniük a kikötővárosból menekülőknek, hogy autóbuszokkal a biztonságosabb Zaporizzsjába szállíthassák őket” – fűzte hozzá.

A mariupoli városi tanács közben arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz bombázó repülőgépet a térségben. Az ukrán légierő pedig két orosz katonai repülőgép és egy drón megsemmisítéséről számolt be Harkiv megye légterében.

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményében azt írta, hogy az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved. A tárca szerint különösen az újszülöttek és a súlyosan beteg emberek vannak életveszélyben. Ezen felül a megyeszékhelyen rekedt száz külföldi egyetemista, akik zömében afrikai országokból érkeztek Ukrajnába tanulni.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Orosz külügyminiszter-helyettes: Washingtonnak be kell fejeznie Kijev felfegyverzését és Oroszország fenyegetését

Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz–amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

„A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat” – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén, videokapcsolaton keresztül kedden.  Kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. „Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük.

– fogalmazott. A polgármester egyúttal arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.

„Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – szögezte le Klicsko.        

A nyugati országok az ukrajnai „különleges hadművelet” megindultáig nem akarták meghallani Oroszország biztonsági aggodalmait – jelentette ki eközben kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.

– mondta angolul nyilatkozva Peszkov. „Pár évtizede próbáljuk aggodalmainkat tolmácsolni a világnak, Európának és az Egyesült Államoknak, de senki sem hallgatott meg minket” – sérelmezte az egyébként nyugati szankciós listára került orosz szóvivő.

„Míg nem lett késő, döntést hoztunk a különleges katonai művelet megindításáról, hogy megszabaduljunk a határainknál létrehozott anti-Oroszországtól” – fogalmazott a Kreml szóvivője. Hangsúlyozta, hogy a hadművelet az előzetes célkitűzéseknek és terveknek megfelelően alakul.

A műsorvezető kérdésére válaszolva közölte, hogy „az elejétől fogva senki sem gondolta, hogy a művelet mindössze néhány napot fog igénybe venni. Ez egy komoly művelet, komoly célokkal”.

Mint mondta, egyértelmű jelei voltak annak, hogy az ukrán kormányerők a donyecki szakadár térségek elleni csapásra készültek a február 24-i orosz támadás megindítása előtt.

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolról szólva kijelentette, hogy a fegyveres erők fő célkitűzése a város „nacionalista alakulatoktól” való megtisztítása. Mint mondta, az ukrán „nacionalisták” nem engedik elvonulni a civillakosságot, amelyet élő pajzsként használnak.

Biden azzal vádolja Putyint, hogy vegyi és biológiai fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában

Egyértelmű, hogy Oroszország vegyi és biológiai fegyverek bevetését fontolgatja Ukrajnában – jelentette ki hétfő este Joe Biden amerikai elnök, aki arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés „súlyos” nyugati választ vonna maga után.

Peszkov egyben leszögezte, hogy Ukrajna megszállása nem tartozik a különleges katonai művelet céljai közé, amelyek – mint felidézte – az ország demilitarizálása, „nacionalista alakulatoktól” való megtisztítása, semleges státuszának elérésére, illetve a kijevi vezetés által annak a ténynek az elismerése, hogy a Krím Oroszország elidegeníthetetlen része, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenek.

„Vlagyimir Putyin nem haragszik az ukrán népre. Oroszországban sem haragszanak az ukrán népre.

egyebek között azoknak az oroszoknak, akik már évtizedek óta élnek ott. Azokra az emberekre mérges, akik náci jelképekkel járkálnak Kijev és Lviv utcáin. Azokra is mérges, akik éveken át akarnak tárgyalni a világgal és minszki tárgyalócsoporttal, anélkül, hogy teljesítenék a vállalt kötelezettségeiket” – sorolta Peszkov.

A nukleáris fegyverek esetleges bevetését firtató kérdésre Peszkov azzal válaszolt, hogy az orosz nemzetbiztonsági stratégia rendelkezései alapján Oroszország csak akkor folyamodik ezen eszközök használatához, ha az állam létezése kerülne veszélybe.

Peszkov arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtetett Ukrajna területén.

„Sajnos alapos okkal feltételezhetjük és komoly bizonyítékaink is vannak, hogy az Egyesült Államok biológiai laborokkal kapcsolatos programokat működtet az Oroszországot övező különböző államok, így a többi között Ukrajna területén is, és ez egy elég kidolgozott és veszélyes program, amelyet teljes titokban felügyeltek amerikai szakértők” – mondta.

„Ez olyan tény, amivel szembesülnünk kellett” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország a nemzetközi megállapodások értelmében 2017-ig megsemmisítette saját biológiai és vegyifegyver készletét.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz–ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közben közölte:

naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.

Emmanuel Macron francia államfő pedig a párizsi elnöki hivatal közleménye szerint kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában. Ez volt már nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.

„Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket” – tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint „nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával”. „A (francia) köztársasági elnök Ukrajna mellett áll” – hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.

Az oroszok elvághatták Ukrajnát az Azovi-tengertől, egyre több civil áldozatról érkeznek hírek

Kedd hajnali híradások szerint az orosz csapatoknak sikerült elzárniuk Ukrajna hozzáférését az Azovi-tengerhez. Az ukrán erők az orosz csapatoknak okozott veszteségek mellett a polgári áldozatok számáról is közöltek információkat.

Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak.

A francia elnök kedden ismét felhívta ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt is, akivel a háború kezdete óta rendszeresen beszél, hogy támogatásáról biztosítsa. Az ukrán elnök, aki közvetlen tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyintól, szerda délután videókonferencia keretében fog a francia szenátorok, valamint képviselők előtt beszélni, és támogatásukat kérni, ahogy azt már megtette az olasz, az amerikai, a kanadai, a brit, a német és az izraeli törvényhozók előtt az elmúlt napokban.