2009. november 18., 10:082009. november 18., 10:08
Carl Bildt svéd külügyminiszter tegnap Brüsszelben – az uniós külügyminiszterek tanácskozásának második ülésnapja kezdetén – úgy vélekedett, hogy az elismeréshez előbb léteznie kellene egy ilyen államnak.
Az EU-országok külügyminiszterei a nap folyamán arról is megbeszélést folytattak, miként lehetne – együttműködve az Egyesült Államokkal – visszaterelni Izraelt és a palesztinokat a tárgyalóasztalhoz. A hagyományos „szereposztás” értelmében általában az amerikaiakra vár az Izraelre való nyomásgyakorlás feladata, az Unió pedig a palesztinokat tudja különböző támogatások kilátásba helyezésével befolyásolni.
Bildt szerint a helyzet most még nem érett meg az önálló palesztin állam elismerésére, miközben az Unió valóban a „két állam” formulában látja az izraeli–palesztin szembenállás feloldásának végső receptjét. „Szeretném remélni, hogy leszünk olyan helyzetben, amikor elismerhetjük a palesztin államot, de először annak léteznie kell” – fogalmazott Bildt. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló vasárnap nyilatkozott úgy, hogy a 18 évvel ezelőtt elkezdett – rendszeresen megszakadt, majd rendre újraindított – izraeli–palesztin tárgyalások kudarca miatt kérni fogják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ismerje el a palesztinok függetlenségét.
Arról nem szólt, hogy mikor nyújtják be a kérvényt. Erekát szerint megpróbálják megszerezni hozzá Oroszország, az Európai Unió és más országok támogatását. A palesztin államot az 1967. júniusi határok között kellene elismerni, fővárosaként Kelet-Jeruzsálemmel – tette hozzá. A felvetést az Egyesült Államok elutasította, mondván, egyoldalú lépések helyett tárgyalni kell.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.