Az intézkedések a Csanádpalota-Nagylak (Nădlac), a Zajta-Nagypeleske (Peleș), a Garbolc-Szárazberek (Bercu), az Ömböly-Károlypuszta (Horea), a Dombegyház-Kisvarjaspuszta (Variașu Mic), az Elek-Ottlaka (Grăniceri), a Körösnagyharsány-Körösszeg (Cheresig), a Dénesmajor-Feketegyarmat (Iarmata Neagră), a Pocsaj-Biharfélegyháza (Roșiori), valamint a Bagamér-Érkenéz (Voivozi) határátkelőhelyekre vonatkoznak.

Görgényi Ernő (Fidesz), Gyula polgármestere a Dénesmajor-Feketegyarmat határátkelő megnyitásáról szólva elmondta: a trianoni békediktátummal a Gyula egykori vonzáskörzetébe tartozó mintegy 30 település kétharmadát elcsatolták az országtól, ám a települések között ma is élő turisztikai, kereskedelmi és személyes kapcsolatok vannak. A határ megnyitása az összeköttetés rövidítésével segíti e kapcsolatok megőrzését, működtetését. A szintén Békés megyei Dombegyház és Kisvarjas közötti átkelő megnyitásáról Varga Lajos (Fidesz) dombegyházi polgármester úgy nyilatkozott: jelentősen lerövidül a község és testvértelepülése, Nagyiratos közötti távolság, a helybeliek eddig ugyanis csak a Tornya-Battonya határátkelőt használhatták.

Elek polgármestere, Pluhár László (MSZP) „közbülső megoldásnak” tartja az elek-ottlakai határnyitást, szerinte az lenne előrelépés, ha minden nap szabad lenne az átjutás, mert úgy tudna a település egy gazdaságilag fejlettebb térséghez integrálódni. Aradra 40 kilométerrel lenne rövidebb az út, de könnyebb lenne az eljutás Kisjenőre is, ahol sok eleki dolgozik – fűzte hozzá. Máté Pál (Fidesz-KDNP), Körösnagyharsány polgármestere úgy nyilatkozott: a település és Körösszeg közötti határátkelő megnyitásával megszűnik a község zsáktelepülés jellege, a Nagyvárad felé történő nyitás hozadéka újabb munkahelyek létrehozása, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok kiépítése lehet.

Kecskés Gyula (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei Pocsaj polgármestere elmondta: a Pocsaj és Biharfélegyháza közötti határátkelő megnyitása intenzívebb együttműködést tesz lehetővé a két település között. Erősödhetnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok, szorosabb viszonyt alakíthatnak ki a határ két oldalán élők. Eddig ha valaki Romániába akart menni, Létavértesnél vagy Ártándnál lépte át a határt, az út most mintegy 40 kilométerrel rövidebb lesz. Bagamér polgármestere, Orvos Mihály (független) a már eddig is élénk kulturális és gazdasági kapcsolatok további erősödését várja. Könnyebben, mintegy húsz kilométerrel rövidebb úton érhetik el testvértelepülésüket, Érsemjént – mondta, hozzátéve, sokan járnak át az érmihályfalvi piacra is, így remélik, hogy a határnyitás a későbbiekben nem korlátozódik majd csak a szombati napokra.

A Csongrád megyei Csanádpalota és Nagylak közötti határátkelőhelyet vasárnap nyitják megy, reggel 7 és 15 óra között lehet igénybe venni - tájékoztatott Perneki László (független) alpolgármester. Elmondta, a megállapodás szerint az átkelő a következő három vasárnapon is működik majd, a kerékpárok és motorkerékpárok mellett személygépkocsik is használhatják.
Az új határátkelő várhatóan népszerű lesz a helybéliek körében, hiszen így jóval gyorsabban eljuthatnak a szomszédos romániai településre, ahol vasárnaponként tartják a helyi vásárt - közölte az alpolgármester. Perneki László felidézte, a két települést összekötő út 2014-re épült meg uniós támogatással.

Kosztya Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Zajta Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta, Zajta és Nagypeleske a 20. század elején a szatmárnémeti járáshoz tartozott, de Trianon után pár hónapra Romániához csatolták. A helyi iskolaigazgató, Vitéz Gaál Lajos vette észre, hogy a kihirdetett trianoni diktátum és a megállapodáson megrajzolt térkép nincs összhangban egymással, így a kántortanító szemfülességének köszönhetően a falu visszakerült Magyarországhoz.
Az ömbölyiek és a határ túloldalán élő szaniszlóiak azt szeretnék, ha minden nap nyitva lenne ez az átkelő, mivel csak így lehetne elérni, hogy ne csökkenjen a település lakossága - mondta Trefán Gábor (Fidesz-KDNP), Ömböly polgármestere. Hozzátette, élénkülhetnek a rokoni kapcsolatok, többen átjárhatnak Szaniszlóra dolgozni, és a bevásárlóturizmus is feléledhet, hiszen Romániában az áfa sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon.

Garbolc határában található Magyarország legkeletibb pontja, amelyet emlékoszloppal is megjelöltek. Az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól; a szomszédos román településre eddig csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni.

A határátkelők három héten keresztül csak a hétvégi napokon üzemelnek majd, ezt követően a hatóságok a helyi igények és az átlépők számának függvényében vizsgálják további nyitvatartásuk lehetőségeit. A román külügyi tárca korábban azt közölte, olyan határátkelőkről van szó, amelyekhez az Európai Unió forrásait felhasználva, a határ menti együttműködési program keretében épültek meg az utak 2007 és 2013 között. Az a cél, hogy minél jobban kihasználják ezeket a határátkelőket mindaddig, amíg Románia is csatlakozik a határ szabad átjárását biztosító schengeni övezethez. Románia csatlakozása után ezek az átkelőhelyek állandóan nyitva tartanak majd.