Nem működik. Josep Borrell szerint az EU tárgyalásokra akarja kényszeríteni Oroszországot az Ukrajnának nyújtott támogatás révén, de ez eddig nem jött össze
Fotó: Josep Borell/Facebook
Stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsük, azzal a céllal, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsük, de be kell vallanom, hogy ez nagyon távoli kilátásnak tűnik – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.
2024. október 15., 08:282024. október 15., 08:28
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta:
Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá az orosz elnök azt tervezi hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.
Felhívta a figyelmet, hogy
„Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését” – hangsúlyozta.
„mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.
Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és bővíteni kell az uniós kiképzési missziót.
Bejelentette, hogy
és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is.
Eközben heves harcokról számolt be az ukrajnai frontvonalakon hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, továbbá arról, hogy az orosz csapatok több napja próbálnak áttörni az ukrán védelmen az oroszországi Kurszk megyében.
Mint az államfő a Telegramon írta, Olekszandr Szirszkij főparancsnok a hétfői haditanácson tájékoztatást adott a legfrissebb harctéri helyzetről. Jelentése szerint
Szirszkij kiemelte, hogy az orosz csapatok ötödik napja próbálják áttörni az ukrán védelmet a kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ukrán katonák kitartanak, és ellentámadásba lendülnek.
Az elnök bejelentette, hogy ezen a héten nyilvánosan bemutatják az ukrán győzelmi tervet a partnerek által javasolt módosított változatában.
Pavlo Rozlacs, az ukrán 80. különálló deszantos rohamdandár parancsnoka a TSZN ukrán televíziónak hétfőn adott interjújában elmondta, hogy hogyan készítették elő az ukrán támadást az oroszországi Kurszk megye ellen. Két nappal a kurszki ukrán hadművelet augusztus 6-i kezdete előtt egységének egyik százada
„Katonáink be tudtak menni az ellenséges vonalak mögé, ahol elfoglaltak egy orosz állást, majd egy másikat. Ezzel egy időben egy másik század tört át az aknamezőkön. Utána két zászlóalj haladt át egyszerre az aknamező egyetlen járatán. Megtisztítottuk a területet, és a mérnökök nyugodtan folytathatták a munkát” – fejtette ki.
Szavai szerint az orosz parancsnoki állásokra mért csapások megzavarták az orosz csapatok közötti kommunikációt, ami káoszt okozott soraikban.
– mondta.
Az ukrán vezérkar hétfőn a kora esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán 107 katonai összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon.
Az ukrán külügyminisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy hétfőn a tárca több osztálya és több mint hatvan ukrán külképviselet kapott névtelen bombafenyegetést. Napközben Ukrajna számos régiójában érkeztek oktatási intézményekhez és bíróságokhoz, valamint a kulturális minisztériumhoz és több más közigazgatási intézményhez is e-mailek arról, hogy robbanószerkezet van az épületükben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál is kapott bombafenyegetést. A fenyegetések hamisnak bizonyultak.
Ratifikálásra terjesztette be az Észak-Koreával megkötött szerződést az orosz elnök
Benyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök, a dokumentum hétfőn jelent meg a törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!