Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai igazságügyi miniszter első alkalommal adott engedélyt arra szerdán, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel.
2023. május 11., 08:012023. május 11., 08:01
Merrick Garland közleményéből annyi derül ki, hogy a felhatalmazás Konsztantyin Malofejev orosz üzletember Egyesült Államokban elkobzott vagyonára vonatkozik.
Az amerikai hatóságok tavaly az Oroszország elleni szankciós intézkedések megszegésével vádolták meg az orosz üzletembert, aki a vád szerint pénzügyi támogatást nyújtott orosz személyeknek, hogy azok a szeparatizmust népszerűsítsék a Krím félszigeten.
Merrick Garland februárban, az ukrán főügyésszel közösen tartott tájékoztatóján bejelentette, hogy engedélyezni fogja a lefoglalt orosz vagyonelemek felhasználását Ukrajna támogatására.
Eköhben Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos képviselőjének nevezte ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében
Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. A dokumentum értelmében a kérdést az orosz parlament mindkét kamarája mérlegelni fogja. A szerződés felmondását kezdeményező törvényjavaslatot Putyin szerdán beterjesztette az orosz parlament alsóházában. Oroszország jelenleg szünetelteti részvételét a CFE-szerződésben.
Az orosz Állami Duma (alsóház) adatbázisában szerdán megjelent törvényjavaslat indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám
A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint
„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek a befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.
A dokumentum rámutat, hogy Moszkva számára a CFE-szerződéssel egyidejűleg automatikusan megszűnik a kapcsolódó nemzetközi szerződések hatálya.
2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.
Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Viszont Moszkva hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
Eközben
A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész „oroszokat ölni szerte a világon”.
Peszkov szerint „nem felel meg az elhangzottak szörnyűségének Washington reagálása” erre.
„Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az elítélés szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot. Természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük” – mondta Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette.
„Érdekes, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben” – jelentette ki.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
szóljon hozzá!