Orosz hírszerzés: nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

MTI

2024. november 29., 19:112024. november 29., 19:11

Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni – írta az MTI.

A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.

„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek” – áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.

„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy

egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.

„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást” – mondta.

Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.

Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.

korábban írtuk

Vlagyimir Putyin újabb rakétacsapásokkal fenyegeti Ukrajnát
Vlagyimir Putyin újabb rakétacsapásokkal fenyegeti Ukrajnát

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak
2025. május 16., péntek

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar
2025. május 15., csütörtök

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa
2025. május 15., csütörtök

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük

A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont

Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.

Meloni Rómában fogadta Simiont
Meloni Rómában fogadta Simiont
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont