Fotó: Wikipédia
Katasztrofális károkat okozott és feltehetően már több hónapja teljes hozzáféréssel bírt a legnagyobb ukrán távközlési vállalat, a Kyivstar rendszerében egy orosz hackercsoport, amelynek december 12-én végrehajtott túlterheléses kibertámadása több napra leállította a mintegy 24 millió előfizetőt kiszolgáló cég szolgáltatásait – mondta Ilja Vityjuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.
2024. január 04., 15:562024. január 04., 15:56
Elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta ez volt az egyik legsúlyosabb kibertámadás, amelyet az oroszok a pszichológiai hadviselés részeként és hírszerzés céljából indítottak, egyúttal az első olyan rendszerbehatolás, amely több ezer virtuális szerver és számítógép kiiktatásával „teljesen elpusztította” egy, a kiberbiztonságba egyébként jelentős összegeket fektető távközlési óriásvállalat „magját”.
„Ez a támadás nemcsak Ukrajna, hanem az egész nyugati világ számára közvetített fontos üzenet és figyelmeztetés arra, hogy senki sincs biztonságban” – fogalmazott.
Az SZBU vizsgálata megállapította, hogy az
Vityjuk szerint feltehetően novembertől a hackerek már teljes hozzáféréssel bírtak a rendszerhez, amely akár személyes adatokat ellopását, telefonok helyének meghatározását, üzenetek lehallgatását, esetleg Telegram-fiókok feltörését is lehetővé tette számukra.
Vityjuk beszámolt arról, hogy a decemberi kibertámadás után a szolgáltató napokon belül helyreállította rendszereit az SZBU segítségével, és visszaverte az újabb próbálkozásokat.
Közölte azt is, hogy
Az egységgel kapcsolatban álló egyik orosz hackercsoport mindenesetre magára vállalta az akciót – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a tapasztalatok arra utalnak, hogy a távközlési szolgáltatók továbbra is az orosz hackerek célpontjai. Az SZBU tavaly több mint 4500 nagyobb kibertámadást hiúsított meg ukrán kormányzati szervek és kritikus infrastruktúrák ellen – mondta.
Lengyel nemzetbiztonsági vezető: Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt heti behatolása
Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.
Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.
„A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: „nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”, hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret.
Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről „magas a tesztelés kockázata”, mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is – magyarázta.
Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.
A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban– állapította meg Siewiera.
A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban „jelképes győzelmekre” is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják.
„Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek” – emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy Európának „feltétlenül” háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi. Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is.
„Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt” – érvelt a BBN főnöke.
Úgy vélte: az Európai Unióban „furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte”. Ezt a tendenciát meg kell fordítani – hangsúlyozta.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
szóljon hozzá!