Orbán Viktor: nincs konszenzus az ukrajnai háborút illetően – Von der Leyen: a magyar EU-elnökség sok eredményt hozott

Orbán Viktor miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón

Orbán Viktor miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón

Fotó: MTI/Purger Tamás

Az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt nem a soros magyar elnökség nevében, hanem attól függetlenül, a kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón csütörtökön Brüsszelben.

Krónika

2024. december 20., 09:112024. december 20., 09:11

2024. december 20., 11:472024. december 20., 11:47

Orbán Viktor, a soros magyar EU-elnökség képviseletében Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de ebben lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus, és ha nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében.

Idézet
Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni. Mondjuk úgy, hogy a kétoldalú diplomácia keretén belül”

– fogalmazott. Jelezte: sok mindent tettek, most is van egy karácsonyi tűzszüneti javaslat, amelyet nem elnökségi keretben tettek az asztalra.

Kérdésre válaszolva azt mondta: érti, hogy mindenki tartós békét szeretne és nagy geopolitikai összefüggésekben gondolkodik, Magyarországnak viszont megvannak a maga korlátai, „akkora amekkora”, és így nemzetközi hatása is csak akkora lehet, amely összhangban van saját magával.

Ezért – folytatta – a legutóbbi kezdeményezésben nem nagy geopolitikai, békerendezési célokat fogalmaztak meg, mert – mint mondta – „azt majd a nagyfiúk”, hanem kisebbet. Hangsúlyozta:

nem látja annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napján ne haljanak meg emberek a frontvonalon, és hogy megegyezzenek a felek arról, hogy 700–700 fogoly hazamenjen.

Lehet, hogy ez a geopolitikai célok mellett eltörpül, de ha néhány ezerrel kevesebben halnak meg karácsonykor és néhány száz vagy ezer apa hazamehet a családjához, az egy európai érték – idézte Orbán Viktor kijelentését az MTI.

Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: az elmúlt három évben azt látta, hogy a harctéren nincs megoldása háborúnak.

„Láttam harcias nyilatkozatokat, katonai manővereket, új fegyvereket, meghalt százezreket, nyomorékká vált százezreket, ki tudja hány százezer özvegyet, árvát” – fogalmazott. Szerinte

itt az ideje, hogy a diplomácia visszavegye a vezetést a tábornokoktól, egyébként belátható időn belül nem lesz vége a háborúnak, csak veszteségek lesznek újra és újra.

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnökként hogyan fogja 24 óra alatt befejezni az orosz–ukrán háborút, Orbán Viktor leszögezte: nincs felhatalmazása más vezetők szándékairól szólni. Felidézte, hogy az elmúlt két hétben személyesen találkozott Donald Trumppal, nagyon hosszú megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Törökország elnökével is találkozott. Hangsúlyozta azonban: noha „mindenkinek van valami a fejében”, csak a saját szándékairól szólhat.

Orbán Viktor: soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben

A miniszterelnök a december 31-én véget érő magyar EU-elnökséget értékelve megköszönte a remek együttműködést Ursula von der Leyennek és a bizottságnak, hangsúlyozva, hogy minden politikai vitát félre tudtak tenni annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjanak vinni. Köszönetet mondott António Costának és elődjének Charles Michelnek is, aki szintén sokat tett a sikerek érdekében.

Orbán Viktor azt mondta: soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben, háború van Ukrajnában, a Közel-Keleten és Afrikában, az eszkaláció veszélye pedig állandó.

Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek, a gazdasági számok pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátramaradunk – tette hozzá.

Értékelése szerint eközben a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei, „van, aki nagy akar maradni, van, aki pedig megint naggyá akar válni”. Mint mondta, ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget fog működtetni. Jelezte: rengeteg munkát tettek bele ebbe a félévbe, a teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek.

A versenyképesség ügyében hangsúlyozta: a Budapesti Nyilatkozat történelmi figyelmet érdemel,

tekintettel arra, hogy egy egyszerűsítési forradalomra szólít fel, megfizethető energiát, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, a feladatokhoz pedig határidőket rendel.

Orbán Viktor a magyar elnökség fontos pontjaként emelte ki, hogy a demográfiai kihívásokért felelős miniszterek az unió történetében először találkoztak, hogy megvitassák Európa demográfiai jövőjét. Kitért arra is, hogy a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.

Hozzátette azonban, hogy Magyarország hat hónapig tárgyalt azokkal az országokkal, amelyek korábban ellenezték a bővítést, így az január 1-jétől ez be is következik.

Emlékeztetett arra is: a magyar elnökség volt az első alkalom, hogy a 27 mezőgazdasági miniszternek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitika jövőjéről.

Sikerült továbbá tető alá hozni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről. Ez a nyilatkozat kiemeli, hogy az antiszemitizmus riasztóan magas szinten van az Európai Unióban, és közös felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez csökkenjen - közölte.

„Az elmúlt hat hónapban megerősödött bennem az a vélemény, hogy az Európai Unió sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, hogyha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik” – összegzett a magyar kormányfő, aki a következő elnökségeknek azt kívánta, legyenek képesek fontos és nagy döntéseket meghozni.

Idézet
Nem volt vicc, amit az elnökségünk mottójául választottunk: hogy mi is legyünk újra naggyá, vagyis tegyük Európát is újra naggyá. Ez az egyetlen útja a versenyképességnek és a túlélésnek”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A transzatlanti együttműködésre vonatkozó kérdésre a magyar miniszterelnök azt mondta: az uniós csúcson teljes egyetértés volt, hogy Európa jövője és biztonsága erőteljesen függ attól, hogy a transzatlanti együttműködést fenn tudják-e tartani.

Az új amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése kapcsán stratégiai türelmet és nyugalmat javasolt az EU-nak, mondván, ne csináljanak semmit, amivel megnehezítenék a későbbi stratégiai együttműködést a transzatlanti kapcsolatrendszeren belül.

Ursula von der Leyen: sok eredményt hozott a magyar EU-elnökség

Az uniós magyar elnökség két politikai ciklus közötti átmenet idején zajlott, ami mindig kihívást jelent, mégis, sok eredményt hozott – jelentette ki Ursula von der Leyen, csütörtökön Brüsszelben.

Az Európai Bizottság elnöke az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a 15.-ik Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásával és a G7-ek hitelkeretéről szóló megállapodással az elnökség továbbfejlesztette Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.

Kiemelte továbbá, hogy az ambiciózus Budapesti Nyilatkozatban az egész unió egy célt fogalmazott meg: egy versenyképes Európát. „A nyilatkozat felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk annak érdekében, hogy Európa továbbra is az üzleti élet elsődleges célpontja maradjon” – tette hozzá.

Von der Leyen szerint a magyar uniós elnökség munkája során egy történelmi döntést is született Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozásáról.

„Ez jelentős előrelépés volt Európa belső elmélyítésében” – hangsúlyozta.

Mint mondta, az uniós magyar elnökség Európát külsőleg is kibővítette, mivel „mérföldköveket” ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá november elején megszervezte az Európai Politikai Közösség nagyon sikeres csúcstalálkozóját Budapesten.

A bizottság elnöke beszámolt továbbá arról, hogy az uniós csúcs központi témája Ukrajna volt, hangsúlyozva, hogy 2025 döntő év lesz az ország számára. Felhívta a figyelmet, hogy három évvel az orosz invázió után Putyin tovább fokozza erőfeszítéseit, ezért Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelesség. Európa eddig közel 130 milliárd euróval segítette Ukrajnát, biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig. A G7-támogatásokkal és az ukrajnai eszközzel Ukrajna finanszírozási hiányának jelentős részét is sikerült fedezni, ami lehetővé teszi a katonai felszerelések beszerzését – emlékeztetett.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai energiarendszer védelme továbbra is komoly kihívást jelent,

mivel Oroszország folyamatosan támadja, ezért az energiaellátás javítása érdekében fokozni kell az összekapcsolhatóságot az EU hálózatával és decentralizálni az áramtermelést. A cél, hogy még a legsötétebb téli napokon is biztosított legyen az energiaellátás – emelte ki.

Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad. Ha az ország folytatja reformjait, jövő év elején megnyílhat az első csatlakozási tárgyalási fejezet és továbbiak következhetnek az év során.

A tanácskozáson a Közel-Kelet és Szíria helyzete is kiemelt téma volt. Von der Leyen szerint Bassár-el Aszad elnök bukása lehetőséget adhat a szíriai embereknek egy új életre, de egyelőre nem tudni, hogy az új vezetés képes lesz-e garantálni a területi integritást, a nemzeti egységet és a kisebbségek védelmét. Európa elkötelezett Szíria támogatása mellett, célja, hogy a hatalom a szíriai emberekhez kerüljön vissza – hangoztatta. „Az új damaszkuszi vezetésnek valódi tettekkel kell majd bizonyítani ígérteteit, ezért lépésről lépésre történő kapcsolatkiépítést választunk” – tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel a helyzet a Szíriában továbbra is nagyon ingatag, ezért fontos, hogy a szíriaiak visszatérése önkéntes, biztonságos és méltóságteljes legyen.

A tanácskozás harmadik fő témája az Egyesült Államokkal és a világ többi részével fenntartott kapcsolatok voltak. Az elnök szerint egyetértés született arról, hogy kiemelt fontosságú az erős transzatlanti kapcsolatok megőrzése.

„A megválasztott elnökkel proaktívan fogunk együttműködni egy pozitív menetrend mentén. Ez különösen azért fontos, mert jelentős kereskedelmi partnerek vagyunk, és mélyen integrált piacokon és ellátási láncokon osztozunk” – jelentette ki.

Az elnök rámutatott, hogy közös érdek a globális gazdasági kihívások, például a kínai túlkapacitás kezelése. „Ugyanakkor különböző forgatókönyvekre is felkészülünk, és erős biztonsági partnerséget ápolunk, és régóta elkötelezettek vagyunk a transzatlanti béke és stabilitás mellett” – húzta alá Ursula von der Leyen.

António Costa: az EU kész bármire és bármeddig annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát

Az Európai Unió kész bármire és bármeddig annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát – szögezte le csütörtökön Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Costa az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját követő, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Kijevnek joga van az „igazságos és tartós békére”.

Idézet
Nem akármilyen békére, nem kapitulációra”

– szögezte le, hozzátéve: csakis Ukrajnának, mint a megtámadott félnek, van joga eldönteni, mit fogad el békeként, valamint egyedül neki van joga dönteni arról, mikor érnek meg erre a feltételek.

„Most nincs itt az ideje a különböző forgatókönyveknek; most Ukrajnát kell felkészíteni minden lehetséges forgatókönyvre, és mi minden forgatókönyvben Ukrajna mellett állunk” – jelentette ki.

Mint mondta, a csúcstalálkozón az EU-s vezetők megegyeztek abban, hogy az Európai Unió „kész bármire, ameddig csak szükséges annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát”, példaként pedig a tanács által ezen a héten jóváhagyott 15., Oroszországot sújtó szankciós csomagot említette, amelyben a többi között az orosz „árnyékflotta” módjára – vagyis adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül – közlekedő hajókat célozták. Emlékeztetett továbbá, hogy az EU további 30 milliárd eurónyi pénzügyi segélyt nyújt majd Ukrajnának 2025-ben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 27., csütörtök

Megkérdezték Bolojant, küld-e Románia békefenntartókat Ukrajnába

Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.

Megkérdezték Bolojant, küld-e Románia békefenntartókat Ukrajnába
2025. március 27., csütörtök

Sokan meghaltak, amikor elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró Egyiptom partjainál

Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.

Sokan meghaltak, amikor elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró Egyiptom partjainál
2025. március 27., csütörtök

Dák műkincsek: újabb házkutatások, különböző javakat foglaltak le a holland hatóságok

Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.

Dák műkincsek: újabb házkutatások, különböző javakat foglaltak le a holland hatóságok
2025. március 27., csütörtök

Volt ukrán főparancsnok: Románia arra kért, hogy hallgassunk az ott lezuhant orosz drónokról

Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.

Volt ukrán főparancsnok: Románia arra kért, hogy hallgassunk az ott lezuhant orosz drónokról
2025. március 27., csütörtök

Hírszerzési főnök: hiba, hogy egy újságíró is bekerült a zárt kommunikációs csoportba

Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.

Hírszerzési főnök: hiba, hogy egy újságíró is bekerült a zárt kommunikációs csoportba
2025. március 27., csütörtök

Zelenszkij: Washingtonnak erősnek kell maradnia az orosz követelésekkel szemben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.

Zelenszkij: Washingtonnak erősnek kell maradnia az orosz követelésekkel szemben
2025. március 26., szerda

Amerikai katonák haltak meg litvániai hadgyakorlaton

Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.

Amerikai katonák haltak meg litvániai hadgyakorlaton
2025. március 26., szerda

Jermak: Kijev és Washington viszonya visszatért a helyes útra

A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Jermak: Kijev és Washington viszonya visszatért a helyes útra
2025. március 26., szerda

Rutte megsemmisítő reakciót ígér Lengyelország esetleges megtámadására

A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.

Rutte megsemmisítő reakciót ígér Lengyelország esetleges megtámadására
2025. március 26., szerda

Korrupciós botrány az EP-ben: cáfolja érintettségét a román képviselő

Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.

Korrupciós botrány az EP-ben: cáfolja érintettségét a román képviselő