Orbán Viktor miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Purger Tamás
Az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt nem a soros magyar elnökség nevében, hanem attól függetlenül, a kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón csütörtökön Brüsszelben.
2024. december 20., 09:112024. december 20., 09:11
2024. december 20., 11:472024. december 20., 11:47
Orbán Viktor, a soros magyar EU-elnökség képviseletében Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de ebben lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus, és ha nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében.
– fogalmazott. Jelezte: sok mindent tettek, most is van egy karácsonyi tűzszüneti javaslat, amelyet nem elnökségi keretben tettek az asztalra.
Kérdésre válaszolva azt mondta: érti, hogy mindenki tartós békét szeretne és nagy geopolitikai összefüggésekben gondolkodik, Magyarországnak viszont megvannak a maga korlátai, „akkora amekkora”, és így nemzetközi hatása is csak akkora lehet, amely összhangban van saját magával.
Ezért – folytatta – a legutóbbi kezdeményezésben nem nagy geopolitikai, békerendezési célokat fogalmaztak meg, mert – mint mondta – „azt majd a nagyfiúk”, hanem kisebbet. Hangsúlyozta:
Lehet, hogy ez a geopolitikai célok mellett eltörpül, de ha néhány ezerrel kevesebben halnak meg karácsonykor és néhány száz vagy ezer apa hazamehet a családjához, az egy európai érték – idézte Orbán Viktor kijelentését az MTI.
Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: az elmúlt három évben azt látta, hogy a harctéren nincs megoldása háborúnak.
„Láttam harcias nyilatkozatokat, katonai manővereket, új fegyvereket, meghalt százezreket, nyomorékká vált százezreket, ki tudja hány százezer özvegyet, árvát” – fogalmazott. Szerinte
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnökként hogyan fogja 24 óra alatt befejezni az orosz–ukrán háborút, Orbán Viktor leszögezte: nincs felhatalmazása más vezetők szándékairól szólni. Felidézte, hogy az elmúlt két hétben személyesen találkozott Donald Trumppal, nagyon hosszú megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Törökország elnökével is találkozott. Hangsúlyozta azonban: noha „mindenkinek van valami a fejében”, csak a saját szándékairól szólhat.
A miniszterelnök a december 31-én véget érő magyar EU-elnökséget értékelve megköszönte a remek együttműködést Ursula von der Leyennek és a bizottságnak, hangsúlyozva, hogy minden politikai vitát félre tudtak tenni annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjanak vinni. Köszönetet mondott António Costának és elődjének Charles Michelnek is, aki szintén sokat tett a sikerek érdekében.
Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek, a gazdasági számok pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátramaradunk – tette hozzá.
Értékelése szerint eközben a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei, „van, aki nagy akar maradni, van, aki pedig megint naggyá akar válni”. Mint mondta, ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget fog működtetni. Jelezte: rengeteg munkát tettek bele ebbe a félévbe, a teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek.
tekintettel arra, hogy egy egyszerűsítési forradalomra szólít fel, megfizethető energiát, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, a feladatokhoz pedig határidőket rendel.
Orbán Viktor a magyar elnökség fontos pontjaként emelte ki, hogy a demográfiai kihívásokért felelős miniszterek az unió történetében először találkoztak, hogy megvitassák Európa demográfiai jövőjét. Kitért arra is, hogy a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.
Emlékeztetett arra is: a magyar elnökség volt az első alkalom, hogy a 27 mezőgazdasági miniszternek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitika jövőjéről.
Sikerült továbbá tető alá hozni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről. Ez a nyilatkozat kiemeli, hogy az antiszemitizmus riasztóan magas szinten van az Európai Unióban, és közös felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez csökkenjen - közölte.
„Az elmúlt hat hónapban megerősödött bennem az a vélemény, hogy az Európai Unió sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, hogyha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik” – összegzett a magyar kormányfő, aki a következő elnökségeknek azt kívánta, legyenek képesek fontos és nagy döntéseket meghozni.
– fogalmazott Orbán Viktor.
A transzatlanti együttműködésre vonatkozó kérdésre a magyar miniszterelnök azt mondta: az uniós csúcson teljes egyetértés volt, hogy Európa jövője és biztonsága erőteljesen függ attól, hogy a transzatlanti együttműködést fenn tudják-e tartani.
Az új amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése kapcsán stratégiai türelmet és nyugalmat javasolt az EU-nak, mondván, ne csináljanak semmit, amivel megnehezítenék a későbbi stratégiai együttműködést a transzatlanti kapcsolatrendszeren belül.
Az uniós magyar elnökség két politikai ciklus közötti átmenet idején zajlott, ami mindig kihívást jelent, mégis, sok eredményt hozott – jelentette ki Ursula von der Leyen, csütörtökön Brüsszelben.
Az Európai Bizottság elnöke az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a 15.-ik Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásával és a G7-ek hitelkeretéről szóló megállapodással az elnökség továbbfejlesztette Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
Kiemelte továbbá, hogy az ambiciózus Budapesti Nyilatkozatban az egész unió egy célt fogalmazott meg: egy versenyképes Európát. „A nyilatkozat felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk annak érdekében, hogy Európa továbbra is az üzleti élet elsődleges célpontja maradjon” – tette hozzá.
„Ez jelentős előrelépés volt Európa belső elmélyítésében” – hangsúlyozta.
Mint mondta, az uniós magyar elnökség Európát külsőleg is kibővítette, mivel „mérföldköveket” ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá november elején megszervezte az Európai Politikai Közösség nagyon sikeres csúcstalálkozóját Budapesten.
A bizottság elnöke beszámolt továbbá arról, hogy az uniós csúcs központi témája Ukrajna volt, hangsúlyozva, hogy 2025 döntő év lesz az ország számára. Felhívta a figyelmet, hogy három évvel az orosz invázió után Putyin tovább fokozza erőfeszítéseit, ezért Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelesség. Európa eddig közel 130 milliárd euróval segítette Ukrajnát, biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig. A G7-támogatásokkal és az ukrajnai eszközzel Ukrajna finanszírozási hiányának jelentős részét is sikerült fedezni, ami lehetővé teszi a katonai felszerelések beszerzését – emlékeztetett.
mivel Oroszország folyamatosan támadja, ezért az energiaellátás javítása érdekében fokozni kell az összekapcsolhatóságot az EU hálózatával és decentralizálni az áramtermelést. A cél, hogy még a legsötétebb téli napokon is biztosított legyen az energiaellátás – emelte ki.
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad. Ha az ország folytatja reformjait, jövő év elején megnyílhat az első csatlakozási tárgyalási fejezet és továbbiak következhetnek az év során.
A tanácskozáson a Közel-Kelet és Szíria helyzete is kiemelt téma volt. Von der Leyen szerint Bassár-el Aszad elnök bukása lehetőséget adhat a szíriai embereknek egy új életre, de egyelőre nem tudni, hogy az új vezetés képes lesz-e garantálni a területi integritást, a nemzeti egységet és a kisebbségek védelmét. Európa elkötelezett Szíria támogatása mellett, célja, hogy a hatalom a szíriai emberekhez kerüljön vissza – hangoztatta. „Az új damaszkuszi vezetésnek valódi tettekkel kell majd bizonyítani ígérteteit, ezért lépésről lépésre történő kapcsolatkiépítést választunk” – tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel a helyzet a Szíriában továbbra is nagyon ingatag, ezért fontos, hogy a szíriaiak visszatérése önkéntes, biztonságos és méltóságteljes legyen.
„A megválasztott elnökkel proaktívan fogunk együttműködni egy pozitív menetrend mentén. Ez különösen azért fontos, mert jelentős kereskedelmi partnerek vagyunk, és mélyen integrált piacokon és ellátási láncokon osztozunk” – jelentette ki.
Az elnök rámutatott, hogy közös érdek a globális gazdasági kihívások, például a kínai túlkapacitás kezelése. „Ugyanakkor különböző forgatókönyvekre is felkészülünk, és erős biztonsági partnerséget ápolunk, és régóta elkötelezettek vagyunk a transzatlanti béke és stabilitás mellett” – húzta alá Ursula von der Leyen.
Az Európai Unió kész bármire és bármeddig annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát – szögezte le csütörtökön Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke.
Costa az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját követő, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Kijevnek joga van az „igazságos és tartós békére”.
– szögezte le, hozzátéve: csakis Ukrajnának, mint a megtámadott félnek, van joga eldönteni, mit fogad el békeként, valamint egyedül neki van joga dönteni arról, mikor érnek meg erre a feltételek.
„Most nincs itt az ideje a különböző forgatókönyveknek; most Ukrajnát kell felkészíteni minden lehetséges forgatókönyvre, és mi minden forgatókönyvben Ukrajna mellett állunk” – jelentette ki.
Mint mondta, a csúcstalálkozón az EU-s vezetők megegyeztek abban, hogy az Európai Unió „kész bármire, ameddig csak szükséges annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát”, példaként pedig a tanács által ezen a héten jóváhagyott 15., Oroszországot sújtó szankciós csomagot említette, amelyben a többi között az orosz „árnyékflotta” módjára – vagyis adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül – közlekedő hajókat célozták. Emlékeztetett továbbá, hogy az EU további 30 milliárd eurónyi pénzügyi segélyt nyújt majd Ukrajnának 2025-ben.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
Kemény hangú videóüzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter az amerikai alelnöknek egy grönlandi amerikai katonai támaszponton tartott, Dániát bíráló beszédének a hangvételét, de tárgyalásokat ajánlott fel a vitás kérdések rendezésére.
Ezer fölé emelkedett a mianmari földrengés hivatalosan megerősített halálos áldozatainak száma.
szóljon hozzá!