Fotó: MTI
Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, közölve azt is: sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.
2017. szeptember 08., 11:082017. szeptember 08., 11:08
2017. szeptember 08., 11:112017. szeptember 08., 11:11
Az európai bírósági ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel „betű szerint is” egyetért.
Hangsúlyozta:
Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy „ennek a három Juszufnak (...) Budapesten kellene élnie”. Kijelentette: kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.
A kvótadöntést felidézve Orbán Viktor kifejtette: a miniszterelnöki tanácsban vétózott, ám az Európai Bizottság az Európai Tanácsot kikerülve mégis elindított egy jogalkotási folyamatot, amelyben viszont Magyarország már nem tudott vétózni, és a közép-európaiak sem voltak elegen, hogy blokkolják a nyugatiakat. Így végül megszületett a döntés – emlékeztetett, kiemelve, hogy
Az Európai Bíróság azonban az Európai Bizottság mellé állt – folytatta –, kinyitva azt a kaput, amelyen keresztül megpróbálják Európát egy kevert népességű, kultúrájú kontinenssé tenni. „Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban” – fogalmazott. „Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (...), akkor ellen kell állnia” – hangoztatta.
Orbán Viktor álláspontja szerint az igazi csata most kezdődik, mert
A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre – jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre.
Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
„Eddig jogi harcot vívtunk (...), most politikai harcot kell vívnunk, és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést” – mondta a miniszterelnök. Szerinte ki kell mondatni az EU különböző szervezeteivel: a kvótadöntés rossz, végrehajthatatlan, vissza kell vonni, meg kell változtatni. Továbbá meg kell akadályozni „Soros György brüsszeli embereinek tervét”, hogy az egyszeri kvótadöntést egy állandó migránselosztási mechanizmus váltsa fel – fejtette ki.
Orbán Viktor azt a kérdést is feltette, hogy aki bölcsen megvédte a saját országát, annak miért kellene részesülnie „ebből a bajból”. Szerinte azok az országok, amelyek szuverén döntésükkel beengedték a migránsokat, amelyek „elsózták a levest”, azok „egyék meg”. „Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?” – kérdezte, hozzátéve:
Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte – fejtette ki, ezért kérte, hogy a szolidaritás jegyében az Európai Bizottság állja a költségek felét. „Ők is érzik, hogy erkölcsileg inkább felénk billen a mérleg nyelve, de azt mondják, a kerítést nem finanszírozzák” – idézte a brüsszeli álláspontot, úgy értékelve: ez nem fogadható el, mert kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.
„Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem", vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik – jelentette ki. A kormányfő szerint egyébként Brüsszel kettős mércét alkalmaz a kérdésben, ezért is van szükség egy új bizottságra és új gondolkodásmódra.
Szavai szerint
Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak, akik együttműködtek az adott országban a gyarmattartókkal, a gyarmati korszak összeomlásával el kellett jönniük onnan, így lett Európa számos állama „bevándorlóország”, és azóta is folyamatosan „dőlnek be” emberek az EU-n kívülről ezekbe a volt gyarmattartó országokba. Utóbbiak pedig – folytatta – a közép-európaiakra akarják kényszeríteni a saját logikájukat, holott ez a térség sosem volt gyarmattartó, így nincs ilyen kötelezettsége, ráadásul „mi nem hívtunk ide soha senkit”.
– nyomatékosította a miniszterelnök.
Azt is visszautasította, hogy a bevándorlás kérdését előfeltételül támasszák uniós pénzek szétosztásánál, az EU szabályai ugyanis ezt nem engedik. Bár a mostani európai bírósági ítélet fényében még az sem lehetetlen, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ezt is győzelemre vigye – tette hozzá.
Ám erkölcstelen is lenne egy ilyen döntés, hiszen például a magyarok a nyugatiak itteni gyáraiban kevesebb pénzt kapnak, mint az adott cég anyaországában dolgozók.
– fogalmazott, hozzáfűzve: Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelöltnek hogy „nem esik le a szakálla a képéről”, amikor arról mer beszélni német létére, hogy Magyarországtól fog pénzt elvenni.
Végül Magyarország uniós tagságáról szólva Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.
Több mint százmillió közép-európai ellenzi a migrációs kvótát a Nézőpont Intézet 11 országban készült közvélemény-kutatása szerint – tudatta az intézet pénteken.
Augusztus 20-át, a magyar államalapítást ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amelynek csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótszóvivője augusztus 19-én újságírókkal.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli tárgyalásai után bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette számára, hogy Izrael elfogadja az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura.
Nem szerepel a kormányprogramban az állampolgárság megadása a bevándorló gyerekeknek – jelentette ki Tommaso Foti, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt képviselőházi frakcióvezetője a La Stampa című napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jichák Hercog izraeli államelnökkel folytatott hétfői megbeszélésén kijelentette, hogy a jelenlegi tűzszüneti és túszcsere-tárgyalások talán az utolsó esély az elraboltak szabadon engedésére.
Ukrajna katonai behatolásának célja Kurszkban egy „ütközőzóna” létrehozása a moszkvai erők határokon átnyúló támadásainak megakadályozására – erősítette meg vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A Hamász palesztin terrorszervezet vasárnap azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „akadályozza” a gázai tűzszünetről szóló megállapodást a dohai tárgyalások legutóbbi fordulója után.
Oroszország vasárnap tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.
Mark Rutte volt holland miniszterelnök, a NATO megválasztott új vezetője máris keresi a román főtitkár-helyettes, Mircea Geoană utódját, miután az várhatóan lemond, hogy elinduljon a romániai elnökválasztáson.
Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!