Orbán Viktor: „nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az '56-osok elkezdtek”
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ezerkilencszázötvenhat végül 1990-ben győzött, mi, akik ott voltunk, akik a politikai csatákat vívtuk a Szovjetunió és a kommunista pártvezetés ellen, 1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az október 23-i ünnepségen, Veszprémben.
2023. október 23., 17:462023. október 23., 17:46
2023. október 23., 18:542023. október 23., 18:54
A kormányfő beszédében kiemelte: „nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az '56-osok elkezdtek, hogy megmutassuk”, 30 év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni. Hangsúlyozta: „úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet sem vesztettünk, s ha kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását”.
A miniszterelnök azt mondta, 1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye volt arra, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából. A kormányfő úgy fogalmazott, „a magyar '56-os forradalom és szabadságharc nem artikulálatlan üvöltés, nem az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt”. „A magyar forradalom minden lélegzetelállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt. A forradalom maga volt a magyar géniusz felvillanása” – idézte Orbán Viktort az MTI.
Hozzátette, Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja. „És mindegyik része a mi nagy közös '56-os szabadságharcunknak, ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló főváros forradalmának látja” – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta: ezért méltó és igazságos, hogy Veszprémben hajtanak fejet az 56-os szabadságharcosok emléke előtt.
Felidézte: úgy tartják, az utcai harcokban és sortüzekben mintegy háromezren estek el és húszezren sebesülhettek meg, a kommunista megtorlás pedig több mint 200 embert küldött halálba, 13 ezret pedig börtönbe, és elmenekült az országból 200 ezer magyar. Hangsúlyozta: a börtönben megtorlást szenvedők és kivégzettek története egytől egyig különálló, megrázó és tanulságos dráma. Hozzátette: sokszínűségük önmagában is bizonyítja, hogy '56 valóban az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt. „Végeztek ki papot, munkást, földművest, tanárt és kommunista pártvezetőt is, időset, fiatalt, férfiakat és nőket, budapestieket és vidékieket: egy egész nemzet állt a vérpadon” – fogalmazott.
„Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, s ha nem akarunk, akkor nem táncolunk!” – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor. Értékelése szerint azonban az „az elvtársi kioktatás” változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják, és „nem a tankok gurulnak be keletről”, hanem a „dollárok gurulnak be nyugatról ugyanoda és ugyanazokhoz”. Hangsúlyozta: a nagy különbség az, hogy a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió viszont még nem az. „Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió még megjavítható” – mondta a kormányfő, emlékeztetve, hogy a közelgő európai választásokra.
Kijelentette: az '56-osok áldozata csak akkor nyer értelmet, ha a magyar szabadságot mi is védjük, éljük és örökül hagyjuk. „Ők akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába. Ha olyasmit adunk a világnak, amit csak mi adhatunk” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Veszprém, mint Európa kulturális fővárosa éppen ezt teszi, megmutatja egész Európának, milyen is a magyar kultúra, milyen is a szabadság, ha magyar.
A Kolozsváron és Csíkszeredában történtekkel kapcsolatban nem nagyköveti, hanem rögtön külügyminiszteri szinten került sor lépésekre – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli csapatok kiterjesztették ellenőrzésüket a Gázai övezet északi részén – közölte a hadsereg pénteken, napokkal azután, hogy a kormány bejelentette, hogy jelentős területeket akar elfoglalni egy déli hadművelettel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
1 hozzászólás