Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ukrajna európai uniós tagfelvételi tárgyalásainak megkezdése rossz döntés, aminek lehetnek negatív hatásai, ám ennek „pénzügyi-gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni” – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel a brüsszeli Közmédia Központban adott interjúban.
2023. december 15., 10:072023. december 15., 10:07
Hangsúlyozta: ezeket a költségeket azoknak kell állniuk, akik ezt a döntést meghozták, az uniós tagállamok „megveszekedetten el akarnak indulni ebbe az irányba”, így Magyarországnak az a lehetősége van, hogy figyelmeztessen, „ez rossz döntés”.
– tette hozzá, hangsúlyozva, a legvégső döntést a magyar parlament mondja ki Ukrajna tagfelvételéről.
Ha meg kell védeni a magyar gazdák érdekét, akkor
– jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: „az unió szokott hozni rossz döntéseket”, például a 2008-as pénzügyi válsággal, a migrációval kapcsolatban, vagy amikor az orosz-ukrán konfliktusban „nem a béke felé indultak el, hanem a háború felé, és szankciókat vezettek be”.
Kijelentette:
Azt mondta: hosszú és nehéz vita zajlott le az EU-csúcson, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ne is tűzzék napirendre az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyét, vagy ha napirendre tűzik, akkor
Hozzátette: nem lehetett őket meggyőzni, a döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, tekintettel arra, hogy a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, köztük a magyarnak is. Jelezte:
Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást, erre majd visszatérnek valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében valamikor februárban.
Azt is leszögezte:
Az unió gazdálkodása úgy épül föl, hogy amennyi pénzt befizetünk, annyit lehet elkölteni. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk – fogalmazott, felidézve: az Európai Unió már kipróbálta a közös hitelfelvételt a koronavírus utáni helyreállítás finanszírozásakor, ám nem engedték, hogy mindenki azonos módon férjen hozzá ehhez az összeghez. Többet ilyet nem szabad csinálni – jelentette ki Orbán Viktor.
Azt mondta,
Orbán Viktor közölte: Ukrajna tagfelvételi tárgyalásainak elkezdése „önmagában még nem sérti Magyarország érdekét”, de ha az országot hitelből támogatják, „már azonnali érdeksérelem van”, ezért is vétózott.
Megjegyezte:
Arról beszélt, minden ország legnagyobb kincse a saját függetlensége, a szuverenitása. Ezt szolgálja az alkotmányos rendszer is.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar rendszer jó, erős, „izmos” lábakon áll ugyan, de a 2022-es országgyűlési választások kampányában kiderült, hogy a „láb között” vagy mellett maradt némi hely, ahol „az egerek besurrannak, vagy a dollárok begurulnak”.
Elmondta, a magyar alkotmányos rendszer tiltja,
A szuverenitásvédelmi törvény azért született meg, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő – szögezte le Orbán Viktor.
Az Európai Unió döntése, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, „győzelem” a háború dúlta ország számára, de „egész Európa” számára is – jelentette ki a már Kijevben tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az X-en.
Az Európai Unió 27 állam- és kormányfője csütörtökön este megszavazta, hogy az Európai Bizottság elkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos álláspontot fogalmazott meg a romániai elnökválasztást övező visszásságok kapcsán egy nyilvános rendezvényen miközben fő ideológusa Romániát fenyegette.
Szíria biztonsági helyzetének eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
szóljon hozzá!