Novák Katalin váltja Áder Jánost a köztársasági elnöki székben

•  Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert választotta meg az Országgyűlés csütörtökön Magyarország köztársasági elnökévé, a Fidesz és a KDNP jelöltje 137 voksot kapott. Az ellenzéki frakciók által indított Róna Péter közgazdászra eközben 51 képviselő szavazott.

MTI

2022. március 10., 12:462022. március 10., 12:46

2022. március 10., 14:022022. március 10., 14:02

Az Országgyűlés titkos szavazással döntött az új államfő személyéről. A voks eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók. Az öt évre megválasztott köztársasági elnök letette az ünnepélyes esküt a megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt. 

Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

A voksolás előtt a jelöltek 15–15 perc állt a rendelkezésére, hogy ismertessék programjukat.

Novák Katalin felszólalásában fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt köztársasági elnökké választása esetén.

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje •  Fotó: MTI/Máthé Zoltán Galéria

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.

Novák Katalin családjával érkezett az Országgyűlésbe •  Fotó: Facebook/Novák Katalin Galéria

Novák Katalin családjával érkezett az Országgyűlésbe

Fotó: Facebook/Novák Katalin

Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta. Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút.

Idézet
A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni

– mondta.

Róna Péter  nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében.

Az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.

A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a nyugathoz kívánunk tartozni.

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat – zárta szavait.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyűlés plenáris ülésén •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyűlés plenáris ülésén

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András, a Kúria elnöke •  Fotó: MTI/Máthé Zoltán Galéria

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András, a Kúria elnöke

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke. Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma. Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 25., péntek

Putyin: Moszkva kész az észszerű kompromisszumra

Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.

Putyin: Moszkva kész az észszerű kompromisszumra
2024. október 25., péntek

Sokakat megsebesített Észak-Izraelben egy Libanonból elindított rakéta

Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.

Sokakat megsebesített Észak-Izraelben egy Libanonból elindított rakéta
2024. október 25., péntek

Visszatértek a Földre az űrhajósok, akik a Nemzetközi Űrállomáson rekedtek

Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.

Visszatértek a Földre az űrhajósok, akik a Nemzetközi Űrállomáson rekedtek
2024. október 25., péntek

Több sajtós is életét vesztette egy izraeli légicsapásban

Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.

Több sajtós is életét vesztette egy izraeli légicsapásban
2024. október 25., péntek

Felmerült, hogy fizetőssé tegyék a belépést a hamarosan újranyíló Notre-Dame-székesegyházba

Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.

Felmerült, hogy fizetőssé tegyék a belépést a hamarosan újranyíló Notre-Dame-székesegyházba
2024. október 25., péntek

Orbán Viktor: Brüsszel „jawohl-kormányt” szeretne Budapesten

Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.

Orbán Viktor: Brüsszel „jawohl-kormányt” szeretne Budapesten
2024. október 25., péntek

Németország: szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról, amíg az ország háborúban áll

Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.

Németország: szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról, amíg az ország háborúban áll
2024. október 25., péntek

Újrakezdődhetnek a tárgyalások a gázai tűzszünetről, Washington egyeztet Izraellel az Irán elleni válaszcsapásról

A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.

Újrakezdődhetnek a tárgyalások a gázai tűzszünetről, Washington egyeztet Izraellel az Irán elleni válaszcsapásról
2024. október 25., péntek

Putyin: csakis „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva” tárgyalunk az ukrajnai tűzszünetről

Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.

Putyin: csakis „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva” tárgyalunk az ukrajnai tűzszünetről
2024. október 24., csütörtök

„Székelyesen segíts minket odaátról” – Eltemették Potápi Árpád Jánost

Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.

„Székelyesen segíts minket odaátról” – Eltemették Potápi Árpád Jánost