Nő a feszültség: Bident nem fogadják Jordániában a gázai kórházat ért rakétatalálat miatt

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Nem utazik Jordániába az amerikai elnök – közölte a Fehér Ház washingtoni idő szerint kedd délután, miután Jordánia lemondta a Joe Biden részvételével tervezett regionális csúcstalálkozót a Gázai-övezet egyik kórházát érő rakétatámadás miatt.

Hírösszefoglaló

2023. október 18., 08:032023. október 18., 08:03

Dina Kawar, Jordánia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete megerősítette a találkozó törlését, amit azzal magyarázott, hogy ez nem a megfelelő pillanat a tanácskozásra.

Amerikai beszámolók szerint Ajman Safadi, Jordánia külügyminisztere helyi idő szerint szerda hajnalban az Al-Jazeera arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy

„jelen pillanatban nincs értelme másnak, mint megállítani ezt a háborút”.

„Semmi haszonnal nem jár egy ilyen csúcstalálkozó jelenleg” – tette hozzá.

A Gázai-övezetben működő baptista kórházat érő rakétatámadásban palesztin közlés szerint 500 ember halt meg. A Hamász az izraeli hadsereget okolja, míg Izrael az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétatámadását.

Több arab ország – így Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Irak – kemény szavakkal ítélte el a kórház elleni támadást, a nemzetközi jog megsértéseként értékelve azt, és Izraelt tették érte felelőssé.

A kórházi robbanás nyomán több arab országban tüntetők vonultak utcára.

A Fehér Ház kedden jelentette be, hogy Joe Biden szerdára tervezett rövid közel-keleti látogatása során régiós vezetőkkel tárgyal Izraelben, valamint Jordániában. Az eredeti tervek szerint az amerikai elnök Ammánban Abdullah jordán királlyal és Abdel Fattáh asz-Sziszi egyiptomi elnökkel és Mahmud Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével egyeztetett volna.

A palesztin vezető volt az első, aki bejelentette, nem vesz részt a találkozón, ezt követte a jordán visszalépés.

Egyébként John Kirby a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte,

Biden látogatása során „kemény kérdéseket tesz majd fel” az izraeli vezetőknek, de ezt „barátként” teszi.

Az elnök „világossá fogja tenni, hogy továbbra is azt akarjuk, hogy ez a konfliktus ne szélesedjen ki, ne terjedjen ki, ne mélyüljön el” – mondta Kirby, rámutatva, hogy az Egyesült Államok „erős jelzést” küldött további katonai támogatás bbiztosításával. Biden várhatóan Izrael szükségleteiről is beszélni fog, és „világossá teszi, hogy mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy kielégítsük ezeket a szükségleteket” – mondta Kirby.

Az Egyesült Államok folytatja a fegyverszállítást Izrael számára, amihez nem szab feltételeket

– közölte a védelmi minisztérium helyettes szóvivője kedden.

Sabrina Singh a Pentagon sajtótájékoztatóján elmondta, hogy október 12-16. között öt C-17-es szállítógép érkezett Izraelbe fedélzetén biztonsági támogatással. A szóvivő közölte, hogy a támogatáshoz nem kötnek előfeltételt, ugyanakkor többször kijelentette, hogy

az Egyesült Államok határozottan azt várja Izraeltől, hogy tartsa be a „háború törvényeit”,

ami meghatározása szerint azt jelenti, hogy katonai akcióknak civilek nem válnak célpontjává.

A védelmi illetékes szerint az amerikai adminisztráció tagjai állandó kapcsolatban vannak izraeli partnerekkel, akiknek a „háború törvényeinek” betartására vonatkozó elvárást is világossá teszik minden alkalommal.

Közben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az izraeli-palesztin konfliktus nyomán kialakult helyzet miatt összehívott rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően kedden kijelentette:

a civil lakosságot mindenütt és minden körülmények között védeni kell, a gázai kórház ellen kedden elkövetett támadás a helyzet drámai súlyosságára hívja fel a figyelmet.

Charles Michel a videókonferencia formájában tartott tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: bármilyen polgári infrastruktúra elleni támadás ellentmond a nemzetközi jog tiszteletben tartásának.

„A civilek elleni támadás nincs összhangban a nemzetközi joggal” – fogalmazott az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Hangsúlyozta: a közel-keleti helyzet az Európai Unió egységét és hiteles válaszait igényli. Közölte: szoros együttműködésre kell törekedni az izraeli hatóságokkal és minden érdekelt féllel a helyzet regionális elmérgesedésének megakadályozása és békéjének megteremtése érdekében.

Idézet
A huszonhét tagország a leghatározottabban elítéli a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni támadását és leszögezik: Izraelnek joga van megvédenie magát minden agresszióval szemben a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog betartása mellett”

– fogalmazott.

Elmondta: a tagországok fontosnak tartják a humanitárius segítségnyújtás biztosítását minden rászoruló számára és a békefolyamat folytatását a kétállami megoldás elérése érdekében. Charles Michel végezetül

fontosnak nevezte az uniós együttműködés megerősítését a biztonsági kockázatok és a feszültség csökkentése, a gyűlölet, a gyűlöletből elkövetett erőszak megelőzése, valamint az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a rasszizmus felszámolása érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki videókapcsolaton keresztül kapcsolódott a sajtótájékoztatóhoz – azt mondta, az Európai Unió a terroristák által elrabolt és fogva tartott túszok azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására szólít fel.

Közölte, a Hamász terrorja rendkívüli szenvedést okoz az izraeli civileknek, ahogy a palesztin embereknek is. A Hamász nem azonos a palesztin emberekkel - mondta. Az Európai Unió szolidaritást vállal Izraellel és humanitárius segítséget nyújt a rászoruló palesztin lakosság számára – emelte ki.

Kijelentette:

az Európai Bizottság biztosítja, hogy semmilyen uniós támogatás se juthasson terroristák kezébe.

Támogatja továbbá Egyiptomot a területére érkező nagyszámú menekült befogadásában – hangoztatta.

Az uniónak és tagországoknak mindent meg kell tenniük a konfliktus regionális kiszélesedésének megelőzésére, a szélesebb régióban szított feszültség megszüntetésére és azért, hogy az arab országok és Izrael között megkezdett és gyümölcsöző béketárgyalások folytatódjanak – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból