Eltérő álláspontok. Donald Tusk néppárti elnök ismerteti majd az Orbán Viktor vezette Fideszről szóló döntést
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Sajtóértesülések szerint az Európai Néppárt (EPP) nem fogja kizárni a Fideszt, de marad a felfüggesztett tagság a magyar kormánypárt számára. A kérdést a nagyobb uniós tagállamok jobboldali formációi döntötték el, ellenezve az Orbán Viktor vezette kormánypárt kirekesztését. Február elején várható döntés az ügyben.
2020. január 27., 18:532020. január 27., 18:53
Több nyugat-európai lap is úgy értesült az utóbbi hetekben, hogy a Fideszt nem zárják ki az Európai Néppártból (EPP), de marad a felfüggesztett státus a jobboldali formációkat tömörítő szervezetben. A Der Spiegel szerint Donald Tusk, az EPP elnöke tagpárti vezetőkkel telefonon folytatott megbeszélésein világossá tette: jelenleg nincs meg a többség a Fidesz tagságának megszüntetéséhez, ami főként a nagyobb tagpártok hozzáállásának tulajdonítható.
Korábban a pártcsalád egyik alelnöke, Antonio Tajani volt európai parlamenti elnök is szót emelt a Fidesz tagsága mellett. „A józan ész oldalán állok. A megoldás általános érdek Európa stabilitása, a néppárt és Magyarország számára is. Úgy gondolom, Magyarországnak is hasznos, ha a Fidesz a néppárt tagja, és a Brexit után ez még inkább így lesz” – nyilatkozta Tajani, az olasz Hajrá, Olaszország politikusa. A jobboldali pártcsalád tagja az RMDSZ, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is.
Donald Tusk az EPP politikai közgyűlésének február 3–4-i brüsszeli ülésén teszi közzé értékelését a Fidesz tevékenységének kivizsgálására létrehozott háromfős testületének jelentéséről.ű
Antonio Tajani volt európai parlamenti elnök is szót emelt a Fidesz tagsága mellett.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az úgynevezett bölcsek tanácsa javaslata nem fogja előmozdítani az Orbán Viktor vezette formáció és az Európai Néppárt ügyét. A testületet – amelynek tagja Herman Van Rompuy, az EPP korábbi elnöke, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke – annyira különböző nézetű emberekből áll, hogy „sakk-matt helyzet” állt elő – idézte az MTI a szakértőt. Mint mondta, a néppárt nyugat-európai tagpártjai mostanra balliberális irányba mozdultak el, és szükség volna egy „visszamozdulásra”.
Hasonló véleményen van Varga Judit magyar igazságügy-miniszter is. Szerinte
„A Fidesz azonban keresztény-konzervatív párt marad, nekünk nem a fejléc, nem a házszám a fontos, hanem az értékalapú azonosság és a magyar emberek érdeke” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban a tárcavezető, aki úgy véli, útkeresésnek is tekinthető az EPP hezitálása. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz fog-e változtatni a politikáján, Varga Judit azt mondta, mivel a magyarok többségének a felhatalmazása megerősíti őket a politikájukban, nem fognak változtatni álláspontjukon.
– hangsúlyozta a miniszter. Nem bocsátkozott esélylatolgatásokba azzal kapcsolatban, hogy a meddig maradhat az Orbán Viktor által vezetett formáció a néppártban.
A magyar miniszterelnök egyébként nemrég úgy nyilatkozott: a Fidesz nagyon közel állt ahhoz, hogy kilépjen az EPP-ből, amiért a pártcsalád többsége – mint fogalmazott – elárulta őket. Az Európai Parlament január 16-i strasbourgi ülésén néppárti szavazatokkal fogadta el a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló elítélő határozatot. „Egy centiméterre voltunk attól, hogy kilépjünk a néppártból. Csak azért nem tettük ezt meg, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok egyértelműen velünk voltak, és azt mondták a néppárt vitájában, hogy ki kell állni Magyarország mellett” – nyilatkozta Orbán Viktor, hozzátéve: ha három komoly ország azt mondja, a magyaroknak van igazuk, az ad némi reményt a változásra az EPP-ben.
Az Európai Néppárt közgyűlése tavaly március 20-án az elnökség és a Fidesz megegyezése alapján a magyar kormánypárt tagságának felfüggesztéséről határozott a párt kritikus álláspontja és a pártcsalád alapvető értékeinek állítólagos megsértése miatt.
Átadta a Hamász palesztin terrorszervezet a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert.
Magyar Péter szerdán elindul Nagyváradra, és egymillió lépést tesz meg egy magyar nemzeti lobogóval „a békéért és a nemzeti összefogásért” – ezt maga a Tisza Párt elnöke jelentette be hétfőn Facebook-oldalán.
Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.
A Hamász bejelentette, hogy hamarosan szabadon engedi Edan Alexandert, az utolsó ismert élő amerikai túszt, akit Gázában tartanak fogva.
Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.
szóljon hozzá!