Eltérő álláspontok. Donald Tusk néppárti elnök ismerteti majd az Orbán Viktor vezette Fideszről szóló döntést
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Sajtóértesülések szerint az Európai Néppárt (EPP) nem fogja kizárni a Fideszt, de marad a felfüggesztett tagság a magyar kormánypárt számára. A kérdést a nagyobb uniós tagállamok jobboldali formációi döntötték el, ellenezve az Orbán Viktor vezette kormánypárt kirekesztését. Február elején várható döntés az ügyben.
2020. január 27., 18:532020. január 27., 18:53
Több nyugat-európai lap is úgy értesült az utóbbi hetekben, hogy a Fideszt nem zárják ki az Európai Néppártból (EPP), de marad a felfüggesztett státus a jobboldali formációkat tömörítő szervezetben. A Der Spiegel szerint Donald Tusk, az EPP elnöke tagpárti vezetőkkel telefonon folytatott megbeszélésein világossá tette: jelenleg nincs meg a többség a Fidesz tagságának megszüntetéséhez, ami főként a nagyobb tagpártok hozzáállásának tulajdonítható.
Korábban a pártcsalád egyik alelnöke, Antonio Tajani volt európai parlamenti elnök is szót emelt a Fidesz tagsága mellett. „A józan ész oldalán állok. A megoldás általános érdek Európa stabilitása, a néppárt és Magyarország számára is. Úgy gondolom, Magyarországnak is hasznos, ha a Fidesz a néppárt tagja, és a Brexit után ez még inkább így lesz” – nyilatkozta Tajani, az olasz Hajrá, Olaszország politikusa. A jobboldali pártcsalád tagja az RMDSZ, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is.
Donald Tusk az EPP politikai közgyűlésének február 3–4-i brüsszeli ülésén teszi közzé értékelését a Fidesz tevékenységének kivizsgálására létrehozott háromfős testületének jelentéséről.ű
Antonio Tajani volt európai parlamenti elnök is szót emelt a Fidesz tagsága mellett.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az úgynevezett bölcsek tanácsa javaslata nem fogja előmozdítani az Orbán Viktor vezette formáció és az Európai Néppárt ügyét. A testületet – amelynek tagja Herman Van Rompuy, az EPP korábbi elnöke, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke – annyira különböző nézetű emberekből áll, hogy „sakk-matt helyzet” állt elő – idézte az MTI a szakértőt. Mint mondta, a néppárt nyugat-európai tagpártjai mostanra balliberális irányba mozdultak el, és szükség volna egy „visszamozdulásra”.
Hasonló véleményen van Varga Judit magyar igazságügy-miniszter is. Szerinte
„A Fidesz azonban keresztény-konzervatív párt marad, nekünk nem a fejléc, nem a házszám a fontos, hanem az értékalapú azonosság és a magyar emberek érdeke” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban a tárcavezető, aki úgy véli, útkeresésnek is tekinthető az EPP hezitálása. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz fog-e változtatni a politikáján, Varga Judit azt mondta, mivel a magyarok többségének a felhatalmazása megerősíti őket a politikájukban, nem fognak változtatni álláspontjukon.
– hangsúlyozta a miniszter. Nem bocsátkozott esélylatolgatásokba azzal kapcsolatban, hogy a meddig maradhat az Orbán Viktor által vezetett formáció a néppártban.
A magyar miniszterelnök egyébként nemrég úgy nyilatkozott: a Fidesz nagyon közel állt ahhoz, hogy kilépjen az EPP-ből, amiért a pártcsalád többsége – mint fogalmazott – elárulta őket. Az Európai Parlament január 16-i strasbourgi ülésén néppárti szavazatokkal fogadta el a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló elítélő határozatot. „Egy centiméterre voltunk attól, hogy kilépjünk a néppártból. Csak azért nem tettük ezt meg, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok egyértelműen velünk voltak, és azt mondták a néppárt vitájában, hogy ki kell állni Magyarország mellett” – nyilatkozta Orbán Viktor, hozzátéve: ha három komoly ország azt mondja, a magyaroknak van igazuk, az ad némi reményt a változásra az EPP-ben.
Az Európai Néppárt közgyűlése tavaly március 20-án az elnökség és a Fidesz megegyezése alapján a magyar kormánypárt tagságának felfüggesztéséről határozott a párt kritikus álláspontja és a pártcsalád alapvető értékeinek állítólagos megsértése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.
A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.
A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!