Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael folytatni fogja a Hamász elleni háborúját még akkor is, ha átmeneti tűzszüneti megállapodást érnek el a radikális iszlamista csoporttal a túszok szabadon engedése végett – jelentette ki kedden este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mielőtt a kabinet elé bocsátotta szavazásra a fogolycsere-egyezségről szóló javaslatot.
2023. november 22., 08:352023. november 22., 08:35
„Háborúban állunk és folytatni fogjuk a háborút” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő.
– tette hozzá.
Időközben az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet katonai ága bejelentette Telegram-oldalán, hogy az október 7-én elhurcolt túszai egyike, egy nő meghalt.
„Korábban jeleztük hajlandóságunkat arra, hogy humanitárius okok miatt elengedjük őt, de az ellenség húzta az időt, ez pedig halálhoz vezetett” – áll az al-Kudsz Brigádok állásfoglalásában.
Az izraeli katonai rádió kedden jelentette, hogy legkevesebb ötven izraeli gyerek, illetve nő szabadulhat ki a Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezetek fogságából a katari közvetítéssel megkötött fogolycsere-megállapodás alapján.
Ezért cserébe Izrael négynapos tűzszünetet tart a Hamász ellen vívott Gázai övezeti háborúban, és szabadon bocsát százötven olyan embert – palesztin nőket, illetve 18 év alattiakat –, akit „biztonsági okból” börtönzött be, és akinek „nem tapad vér a kezéhez”, vagyis nem vett részt izraeliek életére törő terrorakcióban.
Az izraeli kormány a megállapodás elfogadását szentesítő dokumentumban azt is kilátásba helyezte, hogy a tűzszünet az eredeti négynapos időszakon túl is meghosszabbítható, és egy nyilatkozatában azt mondta, hogy minden további 10 szabadon engedhető túsz után egy nappal meghosszabbítják a tűzszünetet.
A nyilatkozat azt is világossá tette, hogy
Az izraeli hadsereg még mindig dolgozik a túszszabadítási megállapodásban foglalt harci szünet részletein – mondta Jonatán Konrikusz alezredes, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője a CNN-nek.
Konrikusz elmondta, hogy a szünet pontos kezdetét még nem határozták meg.
„Amíg az izraeli kormány nem szólít fel minket erre, addig folytatjuk a Hamász elleni harcot, és amikor egy ilyen megállapodás életbe lép, azt tiszteletben fogjuk tartani. De nagyon éberek leszünk a helyszínen” – mondta Konrikusz.
„Természetesen inkább továbbra is nyomást gyakorolnánk a Hamászra” – mondta – „De ez a szünet egy nagyon fontos ügyet szolgál”.
„Biztosíthatom, hogy tiszteletben tartunk minden megállapodást, tiszteletben tartjuk az izraeli kormány által tett kötelezettségvállalásokat” – tette hozzá.
A Hamász szerda kora reggeli közleményéből megerősítette: százötven, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyot engednek szabadon a Gázában fogva tartott túszok ügyében Izraellel kötött megállapodás részeként.
– áll a közleményben.
Azt is közölte, hogy a megállapodás értelmében több száz segélyszállítmányt, orvosi ellátmányt és üzemanyagot szállító teherautó érkezik Gáza minden részébe.
Jonatán Konrikusz alezredes elmondta, hogy az érintett foglyok teljes listáját még nem hozták nyilvánosságra, de a legutóbbi túszalkuval ellentétben
Joe Biden amerikai elnök kedd este nyilatkozatot adott ki, miután Izrael, a Hamász és Katar bejelentette, hogy megállapodás született a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról.
„Üdvözlöm a megállapodást, amely biztosítja a Hamász terrorista csoport által az Izrael elleni október 7-i brutális támadás során ejtett túszok szabadon bocsátását” – fogalmazott Biden a nyilatkozatban.
„Jill és én ezekben a hetekben szívünkön viseltük mindazok sorsát, akiket túszként tartottak fogva, és szeretteikét is, és rendkívül örülök, hogy e bátor lelkek közül néhányan, akik hetekig tartó fogságot és kimondhatatlan megpróbáltatásokat éltek át, újraegyesülhetnek családjukkal, amint ez a megállapodás teljes mértékben megvalósul.
– áll Biden nyilatkozatában.
Katar, amely kulcsszerepet játszott a közvetítésben az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon, saját nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentette, hogy „humanitárius szünetről szóló megállapodást” kötött.
A Hamász és az izraeli kormány korábbi bejelentéseivel összhangban a katari külügyminisztérium közleménye szerint a harcok szüneteltetése négy napig tart majd, de a szünet meghosszabbítható.
A szünet kezdetét 24 órán belül bejelentik.
Moszkva üdvözli, hogy Izrael és a Hamász iszlamista szervezet között megállapodás született egy négynapos humanitárius szünetről – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán a RIA Novosztyi hírügynökséggel.
„Moszkva üdvözli az Izrael és a Hamász közötti megállapodás létrejöttét a négynapos humanitárius szünetről. Ezt Oroszország a konfliktus eszkalálódásának kezdete óta követeli” – hangoztatta a szóvivő.
Zaharova méltatta Katar erőfeszítéseit, „amelyek a világközösség feszültségcsökkentésre vonatkozó felhívásának gyakorlati megvalósítását célozzák”.
A szóvivő fontosnak nevezte, hogy a fegyvernyugvás szünet ne szakadjon meg.
Eközben
A Hezbollah közölte, hogy öt támadásával a szervezethez közelálló al-Majádín libanoni hírtelevízió két munkatársának halálát bosszulta meg. Az Irán támogatását élvező szervezet rakéta-sorozatvetőkből lőtt egy izraeli katonai támaszpontot, és azt állítása szerint „közvetlen találat érte”. Ezenfelül csapást mért rakétákkal az izraeli Rafael hadiipari vállalat egyik üzemére is.
Libanoni sajtóbeszámolók szerint egy izraeli légicsapásban legkevesebb két újságíró vesztette életét. Az al-Majádín később megerősítette, hogy egy tudósítójuk és egy fotóriporterük halt meg a bombázásban.
A televíziós csatorna igazgatója szerint a forgatócsoportot „közvetlen és célzott támadás érte”. Biztonsági források szerint egy további civil is életét vesztette. A Hezbollah a gázai övezeti háború kitörése óta rendszeresen lövi Izraelt.
Az EB szerint nyugodtan lehet tovább pénzelni a palesztinokat
Az Európai Bizottság kedden lezárta a Palesztinának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felülvizsgálatát, amelynek keretében arra az eredményre jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a pénzeket nem a kívánt célokra irányították volna át. A Telegraph brit lap korábban azt írta, az Európai Unió több mint 50 kilométernyi vízvezeték építéséhez nyújtott segítséget a palesztinoknak, annak ellenére, hogy a Hamász terroristái már korábban utaltak arra, a csövekből házi készítésű rakétákat gyártanak.
A brüsszeli testület két nappal a Hamász terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadása után jelentette be: felülvizsgálják a palesztinoknak nyújtott uniós támogatásokat, arra hivatkozva, hogy „egyetlen uniós finanszírozás se tegye lehetővé még közvetve sem, hogy egy terrorszervezet támadásokat hajtson végre Izrael ellen”.
A bizottság sajtóközleménye szerint a felülvizsgálat kimutatta, hogy a testület ellenőrzési mechanizmusai és a meglévő biztosítékok – amelyeket az elmúlt években jelentősen megerősítettek – jól működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!