Zelenszkij „törvényes elnök” a német külügyminiszter szerint
Volodimir Zelenszkij „legitim és törvényes" elnök, mert választásokat nem lehet hadiállapot idején tartani – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával tartott sajtótájékoztatóján.
A német politikus leszögezte: Ukrajna szabad, nem pedig megszállt ország akar lenni, és az egyetlen, aki lehetetlenné teszi a választások megtartását, az Ukrajnát megtámadó Vlagyimir Putyin orosz elnök.
„Nemcsak Ukrajna, hanem más országok alkotmánya is kimondja, hogy hadiállapot alatt nem lehet választást tartani. Például Németország alaptörvényében is az van írva, hogy a választott tisztségviselő hivatali ideje a hadiállapot alatt folytatódik, és csak a háború vége után hat hónappal lehet választásokat rendezni” – hangsúlyozta Baerbock.
Megjegyezte: „alantas játéknak” tartja, hogy Moszkva előbb háborút indít, ellehetetlenítve a választásokat, majd azt a narratívát terjeszti, hogy az elnök illegitim, mert nem választották újra.
Meggyőződésének adott hangot, hogy Németország Ukrajnával közösen „minden problémát megold”. Berlin elsősorban az ukrajnai reformok végrehajtásában nyújt segítséget Kijevnek.
Az UNIAN ukrán hírügynökség arra emlékeztetett, hogy 2024. május 20-án telt le az öt év Zelenszkij elnöki beiktatása óta, és Ukrajnában az államfőt öt évre választják.
Kuleba a sajtótájékoztatón kifejtette azt a meggyőződését, miszerint nem kellene akadályokat gördíteni Ukrajna elé a tekintetben, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területekre, mert minél több katonai célpontot semmisítenek meg Oroszország területén, annál gyorsabban ér véget a háború. Hozzátette: meg van győződve arról is, hogy semmi sem akadályozná meg Ukrajna partnereit abban, hogy úgy döntsenek, lelövik az orosz rakétákat Ukrajna területe felett.
Az ukrán külügyminiszter megismételte, hogy Ukrajnának kell adni a külföldön befagyasztott teljes orosz vagyont, nem csak az abból származó nyereséget. Az Oroszország nyugati országokban befagyasztott vagyonának évi 3 milliárd eurós nyeresége nem mérhető a mintegy 260 milliárd euróra rúgó teljes vagyonértékhez – hangsúlyozta Kuleba.

Megkezdődött a taktikai atomfegyverek bevetésére kiképző orosz hadgyakorlat
Megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverek előkészítésére és alkalmazására kiképző hadgyakorlat első szakasza Oroszországban – közölte kedden a védelmi minisztérium.
„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag fealdolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.
A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.
Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.
Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található.
A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.