Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 09:402009. szeptember 28., 09:40
A szavazókörökből kilépő szavazópolgárok megkérdezése nyomán felállított becslések szerint a CDU a voksok 33,5 százalékát szerezte meg, míg a jobboldallal eddig nagykoalícióban kormányzó, ám hagyományosan legnagyobb ellenfelének számító Szociáldemokrata Párt (SPD) 23,5 százalékot ért el. A harmadik helyezett a Németországban hagyományosan a jobboldalhoz kötődő Szabad Demokrata Párt (FDP), amely – a mandátumvisszaosztásokat követően – várhatóan felválthatja a kománykoalícióban a szociáldemokratákat.
A negyedik helyezett a volt keletnémet kommunista párt utódpártjából, valamint a szociáldemokrata pártból távozott baloldali politikusok alkotta Baloldal (Die Linke), amely 12 százalék körüli eredményt ért el. Az ötödik Zöldek 10 százalék körüli eredményt tudhatnak magukénak. Amennyiben az előrejelzéseket a hivatalos végeredmény is beigazolja, jobbközép, CDU-FDP-kormány alakulhat, amelynek élén továbbra is Angela Merkel áll majd kancellárként. A második világháború utáni 17. Bundestag összetételéről 62,2 millió szavazó dönthetett.
Hivatalosan 598 képviselő került megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok is elosztásra kerülnek. A választásokat csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida terrorszervezet Németország elleni sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. A legutóbbi terrorfenyegetés egyébként pénteken érkezett, egy hangfelvételen Oszama bin Laden al-Kaida-vezér szólította fel az európai országokat haderejük Afganisztánból való kivonására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
Látogatottsági adatok