Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2009. április 27., 17:482009. április 27., 17:48
Mi az álláspontja a Fidesz–Magyar Polgári Szövetségnek az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között született európai parlamenti választási összefogásról, és hogyan kommentálja, hogy kimaradt az együttműködésből a Magyar Polgári Párt?
Üdvözöljük a magyar összefogás listájának létrejöttét, régóta vártuk ezt a pillanatot. Mindenféleképpen elismerés illeti Markó Bélát, az RMDSZ és Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, hogy képesek voltak ennek a megegyezésnek a megvalósítására. Fontosnak tartom továbbá, hogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is, hiszen ez lehet az a keret, amely elősegítheti, hogy valóban még teljesebbé sikerüljön tenni ezt a magyar összefogást. Fontos erdélyi magyar politikai tényezők ugyanis egyelőre nem támogatják sem a magyar összefogás listáját, sem az EMEF-et. Az egyeztető fórum szerintem az EP-választások után olyan intézmény lehet, amely jelentős szerepet játszhat a még szélesebb magyar összefogás megteremtésében.
Mi a véleménye arról, hogy a Moldovai Köztársaság polgárai esetében Románia megkönnyítette az állampolgárság odaítélését, miközben néhány évvel ezelőtt tiltakozott, amikor Magyarország a kettős állampolgárság intézményének bevezetését fontolgatta a határon túli magyarok számára?
Egy olyan országnak, amelynek nagyon látványos eredményei vannak a Moldovai Köztársaság demokratizálásának és szuverenitásának megteremtése terén, nagyon fontos, hogy aktív politikát folytasson. Éppen ezért első kritikám a magyar kormányé, amelynek véleményét a Prut menti ország válságának kirobbanása óta nem lehet hallani, ami ellentétben áll az országnak a rendszerváltozás óta meglévő Moldova-politikájával. Másodsorban a moldovai stabilizálódás hosszú távú rendezésének nagyon fontos feltétele a szakadár Dnyeszter menti köztársaság, Transznisztria helyzetének orvoslása, hiszen ez a befagyott konfliktus gyakorlatilag megbénítja az egész ország mindennapi működését.
Márpedig ez a konfliktus az autonómia keretei között valósítható meg, hiszen Transznisztria vagy függetlenné válik – amit nem támogatunk –, vagy pedig területi integritásának megőrzése mellett széleskörű autonómiát kap a régió. Nem értem, hogy ennek az autonómiának a megvalósítása érdekében miért nem lép fel sokkal egyértelműbben és határozottabban Magyarország, valamint az érdekelt tényezők. Megítélésem szerint a kettős állampolgárság jogi intézménye sem ördögtől való. E téren rendkívül fontos, hogy az Európai Unió próbáljon meg közvetíteni Románia és Moldova között annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni a kettős állampolgárság megfelelő formáját. Ennek intézménye ugyanis olyan eszköz lehet, amivel destabilizálni lehet egy szomszédos államot – lásd például az orosz magatartást Grúzia viszonylatában, hogy miként használják a kettős állampolgárságot ilyen célra –, de lehet stabilizáló faktor is.
Úgy gondolom, hogy a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság követelése ez utóbbi kategóriába tartozik. Márpedig ha a román politikának sikerül megoldást találnia az autonómiára és a kettős állampolgárságra a Moldovai Köztársaság viszonylatában, akkor az azzal az előnnyel is jár, hogy nem lehet az erdélyi magyarságtól ugyanezeket a jogokat megtagadni. Összességében fontosnak tartom, hogy a magyar kormány fellépjen ebben a kérdésben, természetesen összehangolva álláspontját a román partnerekkel és az erdélyi magyarsággal. Ha ez sikerül, akkor a magyar diplomácia fontos lépést tesz egy valódi szövetségesi viszony irányába, hiszen Magyarország mindenféleképpen egy korrekt partnerség szellemisége mentén helyezheti el Romániát a külpolitikai térképen.
Helyesen jár el a budapesti diplomácia, amikor konzuli ügyként kezeli a Bolíviában terrorizmus vádjával lelőtt, illetve letartóztatott anyaországi és erdélyi magyarok esetét?
Mint általában, ebben a kérdésben is elaludt a magyar diplomácia, még akkor is, ha némileg megkésve később meghozta a helyes döntéseket, és jelenleg megfelelő konzuli védelemben részesíti az érintetteket. Magyarországnak konzuli ügyként kell kezelnie ezt a kérdést, és segítenie kell a magyar állampolgárokat, illetve a letartóztatott erdélyi magyart és hozzátartozóit abban, amiben tudja. Magyarország eljárt Romániánál, és megkapta Bukaresttől a felhatalmazást arra, hogy konzuli értelemben eljárjon a Magyarországon élő, román állampolgárságú hozzátartozók kérése alapján.
Magyarországnak folyamatosan nyomon kell követnie, hogy a történteket valóban kivizsgálják, hiszen meglehetősen komoly aggodalmaink vannak az eljárás jogszerűségét illetően, miután két magyart agyonlőttek, a letartóztatottról pedig a magyar nagykövet látogatása nyomán kiderült, hogy agyba-főbe verték őket. Sőt a bolíviai hatóságok meglebegtették a halálbüntetés kiszabását is, tekintettel a vád úgynevezett terrorista jellegére. Összességében a magyar külügynek elemi kötelessége demonstrálni, mit jelent konzuli védelemben részesíteni magyar származású, illetve magyar állampolgárságú személyeket külföldön.
Külpolitikai szakértőként engedjen meg egy, a magyarországi belpolitikára vonatkozó kérdést is: képes lesz-e a nemrég megalakult Bajnai-kormány válságkezelésre?
Ez a kormány, amely nem is új, hanem a régi, nem lesz képes válságkezelésre. Márpedig Magyarországnak új, kellő legitimitással rendelkező politikára van szüksége, amit csakis új választások teremthetnek meg. Úgy gondoljuk, csak ez adhatja meg azt a felhatalmazást, hogy ilyen súlyos gazdasági-politikai krízisből Magyarország ki tudjon lábalni.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.