Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök szerdai odesszai látogatása volt az oka annak, hogy Oroszország ugyanazon a napon rakétatámadást indított a város ellen – mondta Nataliia Humenjuk, az ukrán déli hadműveleti parancsnokság szóvivője a Szabad Európa Rádiónak.
2024. március 07., 08:562024. március 07., 08:56
Mint arról beszámoltunk, Oroszország rakétát lőtt Odeszára, miközben Micotákiszt az elnök és munkatársai körbevezették Odessza kikötőjében. A Kathimerini görög újság szerint a robbanás körülbelül 150 méterre történt a görög delegációtól.
(A támadás) semmilyen módon nem kapcsolódik egy konkrét látogatáshoz, de összefügg azzal a terrorral, amelyet (Oroszország) nagyon módszeresen hajt végre”
– mondta Humenjuk.
A haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk azt mondta a Hromadszke ukrán hírügynökségnek, hogy a támadásban öten meghaltak. Pletencsuk azt is elmondta, hogy „több ember” megsérült. Humenjuk szerint az orosz csapatok valószínűleg ballisztikus rakétával csaptak le Odesszára. A kikötői infrastruktúra egyik épületét találták el– tette hozzá a szóvivő. Zelenszkij a találkozó után kijelentette, hogy a Micotakisszal folytatott megbeszéléseknek Ukrajna védelme volt a fő témája, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége.
„Fegyverekre van szükség az életek megmentéséhez. A döntésekre most van szükség, nem majd egyszer, azokért az emberekért, akik éjjel-nappal terrortámadásokat szenvednek el” – mondta Zelenszkij.
Oroszország az Odesszai régió tenger közelében lévő településeit és ipari létesítményeit vette célba.
Az orosz védelmi minisztérium este közölte, hogy az orosz hadsereg délelőtt precíziós rakétacsapást mért egy hangárra az odesszai ipari kikötőben, amelyben személyzet nélküli hajókat készítettek elő bevetésre. A tájékoztatás szerint a támadás elérte célját.
Eközben a Kyiv Independent beszámolója szerint
A fegyveres erők februárban kivonultak Donyeck megye több településéről, köztük Avgyijivkából, amely egy kulcsfontosságú frontváros. Ez többek között amiatt vált szükségessé, mert az Egyesült Államok által folyósított katonai támogatás késése miatt súlyos lőszerhiány lépett fel.
A súlyos összecsapások Herszon, Harkiv és Zaporizzsja megyében is folytatódnak, miközben az orosz csapatok nem csak katonai felszerelést használnak, hanem
Pavljuk szerint a jelenlegi helyzet a frontvonalon „nehéz, de ellenőrzés alatt tartják”. Oroszország minél több területet szeretne elfoglalni az orosz elnökválasztás előtt, ezért az ukrán parancsnok szerint minden hadereje részt vesz a rohamműveletekben.
Pavljuk azt is elmondta, hogy
„Célunk a frontvonal stabilizálása, az ellenség lehető legnagyobb mértékű megsemmisítése, a lehető legtöbb átcsoportosítás, hogy az egységeket összevonjuk, hogy támadócsoportot hozzunk létre, és ellentámadást hajtsunk végre ebben az évben” – mondta Pavljuk.
A parancsnok szerint az orosz csapatok a legintenzívebb erőfeszítéseket a Donyeck megyei Csasziv Jar város és Terny falu közelében teszik.
– tette hozzá Pavljuk.
„Úgy gondolom, hamarosan stabilizáljuk a helyzetet, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy felkészítsük az erőket az aktívabb lépésekre való átállásra és a kezdeményezésre” – mondta. Olekszandr Szirszkij főparancsnok korábban februárban azt mondta, hogy az ukrán csapatok támadóról védekező taktikára váltottak, és az előrenyomuló orosz erők kimerítésére törekednek. Ukrajna taktikájának megváltoztatását a Kyiv Independent szerint a nyugati szövetségesek által küldött fegyverek hiánya kényszerítette ki.
Közben a Bloomberg szerdán azt közölte, hogy
Az ideiglenes pénzeszközöket arra lehetne fordítani, hogy segítsék az ukrán hadsereget a kritikus készletek és a gyorsan kifogyó fegyverek pótlásában. A Pentagon tartalékaiból mintegy 200 millió dollárnyi katonai segély szabadulna fel Ukrajnána számára.
Mint ismeretes, az Ukrajnának nyújtott segély 2023 ősze óta késik, mivel a határok biztonságával kapcsolatos nézeteltérések miatt a külföldi segélyekről szóló törvényjavaslat különböző változatai kisiklottak. Legutóbb egy Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomag átment a szenátusban kétpárti támogatással, de Mike Johnson házelnök nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a képviselőházban. Johnson állítólag lehetővé teszi az ukrán segélyt támogató republikánusok számára, hogy egy alternatív törvényjavaslatot dolgozzanak ki, amely várhatóan március végén vagy április elején készül el.
A Kolozsváron és Csíkszeredában történtekkel kapcsolatban nem nagyköveti, hanem rögtön külügyminiszteri szinten került sor lépésekre – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli csapatok kiterjesztették ellenőrzésüket a Gázai övezet északi részén – közölte a hadsereg pénteken, napokkal azután, hogy a kormány bejelentette, hogy jelentős területeket akar elfoglalni egy déli hadművelettel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
szóljon hozzá!