Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök szerdai odesszai látogatása volt az oka annak, hogy Oroszország ugyanazon a napon rakétatámadást indított a város ellen – mondta Nataliia Humenjuk, az ukrán déli hadműveleti parancsnokság szóvivője a Szabad Európa Rádiónak.
2024. március 07., 08:562024. március 07., 08:56
Mint arról beszámoltunk, Oroszország rakétát lőtt Odeszára, miközben Micotákiszt az elnök és munkatársai körbevezették Odessza kikötőjében. A Kathimerini görög újság szerint a robbanás körülbelül 150 méterre történt a görög delegációtól.
(A támadás) semmilyen módon nem kapcsolódik egy konkrét látogatáshoz, de összefügg azzal a terrorral, amelyet (Oroszország) nagyon módszeresen hajt végre”
– mondta Humenjuk.
A haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk azt mondta a Hromadszke ukrán hírügynökségnek, hogy a támadásban öten meghaltak. Pletencsuk azt is elmondta, hogy „több ember” megsérült. Humenjuk szerint az orosz csapatok valószínűleg ballisztikus rakétával csaptak le Odesszára. A kikötői infrastruktúra egyik épületét találták el– tette hozzá a szóvivő. Zelenszkij a találkozó után kijelentette, hogy a Micotakisszal folytatott megbeszéléseknek Ukrajna védelme volt a fő témája, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége.
„Fegyverekre van szükség az életek megmentéséhez. A döntésekre most van szükség, nem majd egyszer, azokért az emberekért, akik éjjel-nappal terrortámadásokat szenvednek el” – mondta Zelenszkij.
Oroszország az Odesszai régió tenger közelében lévő településeit és ipari létesítményeit vette célba.
Az orosz védelmi minisztérium este közölte, hogy az orosz hadsereg délelőtt precíziós rakétacsapást mért egy hangárra az odesszai ipari kikötőben, amelyben személyzet nélküli hajókat készítettek elő bevetésre. A tájékoztatás szerint a támadás elérte célját.
Eközben a Kyiv Independent beszámolója szerint
A fegyveres erők februárban kivonultak Donyeck megye több településéről, köztük Avgyijivkából, amely egy kulcsfontosságú frontváros. Ez többek között amiatt vált szükségessé, mert az Egyesült Államok által folyósított katonai támogatás késése miatt súlyos lőszerhiány lépett fel.
A súlyos összecsapások Herszon, Harkiv és Zaporizzsja megyében is folytatódnak, miközben az orosz csapatok nem csak katonai felszerelést használnak, hanem
Pavljuk szerint a jelenlegi helyzet a frontvonalon „nehéz, de ellenőrzés alatt tartják”. Oroszország minél több területet szeretne elfoglalni az orosz elnökválasztás előtt, ezért az ukrán parancsnok szerint minden hadereje részt vesz a rohamműveletekben.
Pavljuk azt is elmondta, hogy
„Célunk a frontvonal stabilizálása, az ellenség lehető legnagyobb mértékű megsemmisítése, a lehető legtöbb átcsoportosítás, hogy az egységeket összevonjuk, hogy támadócsoportot hozzunk létre, és ellentámadást hajtsunk végre ebben az évben” – mondta Pavljuk.
A parancsnok szerint az orosz csapatok a legintenzívebb erőfeszítéseket a Donyeck megyei Csasziv Jar város és Terny falu közelében teszik.
– tette hozzá Pavljuk.
„Úgy gondolom, hamarosan stabilizáljuk a helyzetet, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy felkészítsük az erőket az aktívabb lépésekre való átállásra és a kezdeményezésre” – mondta. Olekszandr Szirszkij főparancsnok korábban februárban azt mondta, hogy az ukrán csapatok támadóról védekező taktikára váltottak, és az előrenyomuló orosz erők kimerítésére törekednek. Ukrajna taktikájának megváltoztatását a Kyiv Independent szerint a nyugati szövetségesek által küldött fegyverek hiánya kényszerítette ki.
Közben a Bloomberg szerdán azt közölte, hogy
Az ideiglenes pénzeszközöket arra lehetne fordítani, hogy segítsék az ukrán hadsereget a kritikus készletek és a gyorsan kifogyó fegyverek pótlásában. A Pentagon tartalékaiból mintegy 200 millió dollárnyi katonai segély szabadulna fel Ukrajnána számára.
Mint ismeretes, az Ukrajnának nyújtott segély 2023 ősze óta késik, mivel a határok biztonságával kapcsolatos nézeteltérések miatt a külföldi segélyekről szóló törvényjavaslat különböző változatai kisiklottak. Legutóbb egy Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomag átment a szenátusban kétpárti támogatással, de Mike Johnson házelnök nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a képviselőházban. Johnson állítólag lehetővé teszi az ukrán segélyt támogató republikánusok számára, hogy egy alternatív törvényjavaslatot dolgozzanak ki, amely várhatóan március végén vagy április elején készül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!