Nem sikerült bekeríteni Bahmutot – Románia Moldovával és Ukrajnával együtt ítélte el Oroszországot a brutális megszállásért

Nem sikerült bekeríteni Bahmutot – Románia Moldovával és Ukrajnával együtt ítélte el Oroszországot a brutális megszállásért

Fotó: Telegram/Jevgenyij Prigozsin

Nagyon súlyos, véres harcok folynak Bahmutért, ezért korai még az ostromlott város teljes bekerítéséről beszélni – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat orosz alapítója a sajtószolgálata által csütörtök délután kiadott közlemény szerint.

Hírösszefoglaló

2023. április 14., 08:052023. április 14., 08:05

2023. április 14., 08:062023. április 14., 08:06

Prigozsin szerint az ukrán hadsereg folytatja erősítések küldését a városba. Azt mondta, hogy a településnek több mint 80 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtök reggel azt mondta a Rosszija 24 hírtelevíziónak, hogy az ukrán katonai csoportosulást gyakorlatilag körülzárták Bahmut nyugati városrészében. Elmondása szerint maradtak még ott civilek is.

Az orosz védelmi tárca csütörtöki hadijelentése szerint

a Wagnernek a szárnyakon orosz ejtőernyősök által biztosított rohamosztagai heves harcok árán folytatják az ukrán fegyveres erők kiszorítását a város központi negyedeiből.

A minisztérium szerint az offenzíva támogatására az orosz légierő repülőgépei ebben a körzetben 12 bevetést hajtottak végre, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 57 lövészeti feladatot.

Prigozsin csütörtökön azt állította, hogy a Wagner-csoport, amióta 2022. március 19-én bekapcsolódott a harci cselekményekbe, az ukrán fél 38 ezer harcosával végzett, közülük 32 ezerrel a Szoledarért, Bahmutért és a környező településekért vívott összecsapásokban. Az RT orosz állami hírportál szerint az ukrán hadsereg a Bahmutért és elővárosaiért folytatott harcokban 9-11 ezer halottat veszít havonta.

Az RT szerint a településnek a vasútvonaltól nyugatra eső részén az ukrán félnek a „zsoldosokkal” együtt valamivel több mint hatezer katonája maradt, és további mintegy 30 ezer embert a közeli elővárosokba vagy Csasziv Jarba vontak ki,

de őket az elszenvedett veszteségek miatt és felszerelés híján nem lehet azonnal ellentámadásba vezényelni.

A csütörtöki hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erőknek az előző egy nap alatt elszenvedett veszteségét 470 főben nevezte meg, akik közül mintegy 300 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Nova Kahovkában belövés következtében egy civil életét vesztette.

Melitopolban elfogták egy ukrán diverzánscsoport három tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt több, Zaporizzsja megyében elkövetett merénylethez.

Az orosz legfőbb ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azoknak a fotó- és videoanyagoknak az ügyében, amelyeken a feltételezések szerint egy ukrán katona lefejezése látható. A felvételek nyári időszakban készültek. A történtekért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és több ukrán kormányzati tisztségviselő Oroszországot tette felelőssé.

Eközben az Európai Unió Tanácsa csütörtökön arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára.

A brüsszeli közlemény szerint az úgynevezett írásbeli eljárás útján hozott határozat kiemeli a Wagner csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik.

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a Wagner csoport – amelyre a globális emberi jogi szankciórendszer keretében már vonatkoznak uniós korlátozó intézkedések – aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz háborúban.

A RIA FAN nevű médiaszervezet pedig – amelynek kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója vezeti – annak az orosz Patriot Media Groupnak a része, amely szerepet vállal az orosz kormánypárti propaganda és dezinformáció terjesztésében az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.

Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak. Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére.

Az uniós külügyi tanács közleményében leszögezte: Oroszországnak le kell állítania agresszióját, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül ki kell vonnia katonai erőit Ukrajna egész területéről.

Az EU szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll, és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak és népének, ameddig csak kell – tették hozzá.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én, a Krím félsziget orosz megszállását és elcsatolását követően vezetett be korlátozó intézkedéseket. Később további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára – áll a közleményben.

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el Oroszországot

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el csütörtökön Oroszországot az Ukrajna elleni „törvénytelen, brutális katonai megszállásért”, illetve a Moldova és más államok elleni „megfélemlítő, hibrid taktikai műveletekért”.
Az aláírók leszögezik, hogy a térség minden országának szuverén joga megválasztani, milyen szövetségi rendszerekben akarja önvédelmét, ellenállóképességét és gazdasági fejlődését erősíteni.
A dokumentum annak a háromoldalú miniszteri szintű találkozónak a következtetéseit tartalmazza, amelyet csütörtökön rendeztek Bukarestben a három ország külügyminisztereinek és védelmi tárcavezetőinek személyes vagy (Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter esetében) videókapcsolaton keresztül megvalósított részvételével.
A Bogdan Aurescu román, Nicu Popescu moldovai külügyminiszter és Emine Dzsaparova ukrán külügyminiszter-helyettes, illetve Angel Tilvar román, Anatolie Nosatii moldovai és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter által aláírt közös nyilatkozat szerint Románia, Moldova és Ukrajna a fekete-tengeri térség békéjét és biztonságát a nemzetközi jogra, az államok szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartására alapozva akarja helyreállítani, amelyben az Európai Unió bővítése és a NATO-val folyó szoros együttműködés szerintük fontos szerepet játszik.
Moldova és Románia támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tízpontos tervét egy igazságos és tartós béke megteremtése érdekében, és a háborús bűnösök jogi eszközökkel történő felelősségre vonását sürgetik.
A csütörtöki háromoldalú román-moldovai-ukrán találkozó a 2022-ben Odesszában rendezett, azonos formátumú, energiabiztonsági kérdésekről szóló tanácskozás folytatása volt.
A közös nyilatkozat aláírását követő sajtóértekezleten Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megköszönte Romániának és Moldovának az orosz agresszió elleni küzdelemben nyújtott támogatást és szolidaritást, hozzátéve: Ukrajna kész megosztani gyakorlati tapasztalatait szomszédaival az ilyen jellegű támadások visszaszorításával és az önvédelem javításával kapcsolatban.
„Ukrajnának, Moldovának és Romániának a közös határokon és történelmen kívül közös elképzelése van az európai demokratikus értékeken alapuló külpolitikáról is. Vannak közös fenyegetéseink is, például Oroszország hibrid háborúja Moldova ellen és az Ukrajna elleni háború, amely minden fekete-tengeri országot fenyeget” – mondta az ukrán védelmi miniszter.
A második román-moldovai-ukrán háromoldalú miniszteri értekezlet előtt Bukarestben a fekete-tengeri térség biztonságáról rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen az - online közvetítésen keresztül felszólaló - ukrán külügyminiszter országa NATO-felvételét sürgette, és úgy fogalmazott: „eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger - a Balti-tengerhez hasonlóan - NATO-tengerré váljon”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 11., szombat

António Guterres ENSZ-főtitkár humanitárius katasztrófától tart Gázában

António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken felszólította az izraeli hadsereget, hogy ne terjessze ki a Gázai övezetben fekvő Rafah városa ellen indított támadását, mert az humanitárius katasztrófához vezet.

António Guterres ENSZ-főtitkár humanitárius katasztrófától tart Gázában
2024. május 11., szombat

Újabb 400 millió dollár értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok 400 millió dollár értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre.

Újabb 400 millió dollár értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az Egyesült Államok
2024. május 10., péntek

A palesztin államiság elutasításáról szóló döntés felülvizsgálatára szólította fel a Biztonsági Tanácsot az ENSZ Közgyűlés

Az ENSZ Közgyűlés határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot pénteken, hogy vizsgálja felül korábbi elutasító döntését a palesztin állam elismeréséről, és tegye lehetővé, hogy Palesztina az ENSZ 194. tagállama legyen.

A palesztin államiság elutasításáról szóló döntés felülvizsgálatára szólította fel a Biztonsági Tanácsot az ENSZ Közgyűlés
2024. május 10., péntek

Heves orosz offenzíva Harkivban, az ukránok elítéltek ezreit is a frontra küldenék

Az orosz megszálló erők jelentősen növelték támadásaikat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol heves harcok folynak, főként a régió északi, orosz határ menti része van veszélyben – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója pénteken a Telegramon.

Heves orosz offenzíva Harkivban, az ukránok elítéltek ezreit is a frontra küldenék
2024. május 10., péntek

Hamisított alvázszám buktatta le Ártándnál a romániai kocsitolvajt

Nyugat-Európából luxuskocsit elkötő, és az alvázszámát meghamisító romániai autótolvajt tartóztatott le Ártándnál a magyar határrendőrség.

Hamisított alvázszám buktatta le Ártándnál a romániai kocsitolvajt
2024. május 10., péntek

Izrael amerikai támogatás nélkül is kész harcolni a Hamász terrorszervezet ellen, ha kell – mondja Netanjahu

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette csütörtök este, hogy „ha Izraelnek egyedül kell helytállnia, akkor egyedül fog helytállni”, válaszul Joe Biden amerikai elnök fegyverküldeményeket befagyasztó döntésére.

Izrael amerikai támogatás nélkül is kész harcolni a Hamász terrorszervezet ellen, ha kell – mondja Netanjahu
2024. május 10., péntek

Zelenszkij szerint megállítják az orosz offenzívát, ha lesz elég fegyver, és már májusban EU-csatlakozási tárgyalásokat kezdene

Ukrajna képes lesz hatástalanítani az orosz offenzívát, ha szövetségesei növelik a fegyverszállításokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön.

Zelenszkij szerint megállítják az orosz offenzívát, ha lesz elég fegyver, és már májusban EU-csatlakozási tárgyalásokat kezdene
2024. május 10., péntek

A Hamász felállt a tárgyalóasztaltól a Rafah elleni támadás miatt

A Hamász palesztin iszlamista szervezet felfüggesztette a kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy utóbbi elindította szárazföldi támadását a Gázai övezet déli határán található Rafah város ellen.

A Hamász felállt a tárgyalóasztaltól a Rafah elleni támadás miatt
2024. május 09., csütörtök

Nukleáris együttműködésről, milliárdos beruházásokról tárgyalt Orbán és Hszi Csin-ping

Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, csütörtökön Budapesten.

Nukleáris együttműködésről, milliárdos beruházásokról tárgyalt Orbán és Hszi Csin-ping
2024. május 09., csütörtök

A keleti-nyugati együttműködés nem veszély, hanem lehetőség: a kínai elnököt fogadta a magyar államfő

A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.

A keleti-nyugati együttműködés nem veszély, hanem lehetőség: a kínai elnököt fogadta a magyar államfő