Nem sikerült bekeríteni Bahmutot – Románia Moldovával és Ukrajnával együtt ítélte el Oroszországot a brutális megszállásért

•  Fotó: Telegram/Jevgenyij Prigozsin

Fotó: Telegram/Jevgenyij Prigozsin

Nagyon súlyos, véres harcok folynak Bahmutért, ezért korai még az ostromlott város teljes bekerítéséről beszélni – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat orosz alapítója a sajtószolgálata által csütörtök délután kiadott közlemény szerint.

Hírösszefoglaló

2023. április 14., 08:052023. április 14., 08:05

2023. április 14., 08:062023. április 14., 08:06

Prigozsin szerint az ukrán hadsereg folytatja erősítések küldését a városba. Azt mondta, hogy a településnek több mint 80 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtök reggel azt mondta a Rosszija 24 hírtelevíziónak, hogy az ukrán katonai csoportosulást gyakorlatilag körülzárták Bahmut nyugati városrészében. Elmondása szerint maradtak még ott civilek is.

Az orosz védelmi tárca csütörtöki hadijelentése szerint

a Wagnernek a szárnyakon orosz ejtőernyősök által biztosított rohamosztagai heves harcok árán folytatják az ukrán fegyveres erők kiszorítását a város központi negyedeiből.

A minisztérium szerint az offenzíva támogatására az orosz légierő repülőgépei ebben a körzetben 12 bevetést hajtottak végre, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 57 lövészeti feladatot.

Prigozsin csütörtökön azt állította, hogy a Wagner-csoport, amióta 2022. március 19-én bekapcsolódott a harci cselekményekbe, az ukrán fél 38 ezer harcosával végzett, közülük 32 ezerrel a Szoledarért, Bahmutért és a környező településekért vívott összecsapásokban. Az RT orosz állami hírportál szerint az ukrán hadsereg a Bahmutért és elővárosaiért folytatott harcokban 9-11 ezer halottat veszít havonta.

Az RT szerint a településnek a vasútvonaltól nyugatra eső részén az ukrán félnek a „zsoldosokkal” együtt valamivel több mint hatezer katonája maradt, és további mintegy 30 ezer embert a közeli elővárosokba vagy Csasziv Jarba vontak ki,

de őket az elszenvedett veszteségek miatt és felszerelés híján nem lehet azonnal ellentámadásba vezényelni.

A csütörtöki hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erőknek az előző egy nap alatt elszenvedett veszteségét 470 főben nevezte meg, akik közül mintegy 300 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Nova Kahovkában belövés következtében egy civil életét vesztette.

Melitopolban elfogták egy ukrán diverzánscsoport három tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt több, Zaporizzsja megyében elkövetett merénylethez.

Az orosz legfőbb ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azoknak a fotó- és videoanyagoknak az ügyében, amelyeken a feltételezések szerint egy ukrán katona lefejezése látható. A felvételek nyári időszakban készültek. A történtekért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és több ukrán kormányzati tisztségviselő Oroszországot tette felelőssé.

Eközben az Európai Unió Tanácsa csütörtökön arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára.

A brüsszeli közlemény szerint az úgynevezett írásbeli eljárás útján hozott határozat kiemeli a Wagner csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik.

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a Wagner csoport – amelyre a globális emberi jogi szankciórendszer keretében már vonatkoznak uniós korlátozó intézkedések – aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz háborúban.

A RIA FAN nevű médiaszervezet pedig – amelynek kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója vezeti – annak az orosz Patriot Media Groupnak a része, amely szerepet vállal az orosz kormánypárti propaganda és dezinformáció terjesztésében az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.

Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak. Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére.

Az uniós külügyi tanács közleményében leszögezte: Oroszországnak le kell állítania agresszióját, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül ki kell vonnia katonai erőit Ukrajna egész területéről.

Az EU szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll, és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak és népének, ameddig csak kell – tették hozzá.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én, a Krím félsziget orosz megszállását és elcsatolását követően vezetett be korlátozó intézkedéseket. Később további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára – áll a közleményben.

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el Oroszországot

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el csütörtökön Oroszországot az Ukrajna elleni „törvénytelen, brutális katonai megszállásért”, illetve a Moldova és más államok elleni „megfélemlítő, hibrid taktikai műveletekért”.
Az aláírók leszögezik, hogy a térség minden országának szuverén joga megválasztani, milyen szövetségi rendszerekben akarja önvédelmét, ellenállóképességét és gazdasági fejlődését erősíteni.
A dokumentum annak a háromoldalú miniszteri szintű találkozónak a következtetéseit tartalmazza, amelyet csütörtökön rendeztek Bukarestben a három ország külügyminisztereinek és védelmi tárcavezetőinek személyes vagy (Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter esetében) videókapcsolaton keresztül megvalósított részvételével.
A Bogdan Aurescu román, Nicu Popescu moldovai külügyminiszter és Emine Dzsaparova ukrán külügyminiszter-helyettes, illetve Angel Tilvar román, Anatolie Nosatii moldovai és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter által aláírt közös nyilatkozat szerint Románia, Moldova és Ukrajna a fekete-tengeri térség békéjét és biztonságát a nemzetközi jogra, az államok szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartására alapozva akarja helyreállítani, amelyben az Európai Unió bővítése és a NATO-val folyó szoros együttműködés szerintük fontos szerepet játszik.
Moldova és Románia támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tízpontos tervét egy igazságos és tartós béke megteremtése érdekében, és a háborús bűnösök jogi eszközökkel történő felelősségre vonását sürgetik.
A csütörtöki háromoldalú román-moldovai-ukrán találkozó a 2022-ben Odesszában rendezett, azonos formátumú, energiabiztonsági kérdésekről szóló tanácskozás folytatása volt.
A közös nyilatkozat aláírását követő sajtóértekezleten Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megköszönte Romániának és Moldovának az orosz agresszió elleni küzdelemben nyújtott támogatást és szolidaritást, hozzátéve: Ukrajna kész megosztani gyakorlati tapasztalatait szomszédaival az ilyen jellegű támadások visszaszorításával és az önvédelem javításával kapcsolatban.
„Ukrajnának, Moldovának és Romániának a közös határokon és történelmen kívül közös elképzelése van az európai demokratikus értékeken alapuló külpolitikáról is. Vannak közös fenyegetéseink is, például Oroszország hibrid háborúja Moldova ellen és az Ukrajna elleni háború, amely minden fekete-tengeri országot fenyeget” – mondta az ukrán védelmi miniszter.
A második román-moldovai-ukrán háromoldalú miniszteri értekezlet előtt Bukarestben a fekete-tengeri térség biztonságáról rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen az - online közvetítésen keresztül felszólaló - ukrán külügyminiszter országa NATO-felvételét sürgette, és úgy fogalmazott: „eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger - a Balti-tengerhez hasonlóan - NATO-tengerré váljon”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében
2025. június 05., csütörtök

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni

Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni