Fotó: Ec.europa.eu
Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az EU-val való kapcsolata, ezért a Kínával való szakítás nem életképes, nem kívánatos és nem is célszerű – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
2023. április 18., 15:272023. április 18., 15:27
Az EU–Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: az EU-nak ki kell dolgoznia kockázatmentesítési startégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre. Mint mondta, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja „megkeményedett”. Például a katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken.
Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával – hívta fel a figyelmet.
Von der Leyen szerint Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját is, „ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát és a biztonság valamint ellenőrzés új korszakába lépett”.
például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén” – mutatott rá. Hozzátette: ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni.
A Milius amerikai romboló áthaladt vasárnap a Tajvani-szoroson, amit az amerikai haditengerészet rutinműveletnek nevezett, alig pár nappal azt követően, hogy Kína befejezte a sziget közelében végzett hadgyakorlatot.
Az elnök szerint, e célból csökkenteni kell „a félreérthető kommunikációt”, és biztosítani kell Kínát, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU–Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján.
„Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát, és a szellemi tulajdonjogokat.
– hangoztatta. Von der Leyen szerint több területen kell specifikus stratégiát kidolgoznia az EU-nak: az ellenállóképesség javítása és a versenyképesség illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése terén, a kereskedelmi védelemre vonatkozóan. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési képességeinek erősítésére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében azt hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak.
„Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét” – mutatott rá.
Véleménye szerint, a közös stratégia kialakítása során, nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására.
„Kína szuperhatalom, amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása jelentős, politikai súlya egyre nagyobb és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel” – hívta fel a figyelmet.
Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy Kína minden nemzetközi fórumon és a világ minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá. Mint mondta, a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért „a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával”, úgy hogy közeben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.
„A tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne, az EU-nak kell ott lennie, a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén” – hangsúlyozta.
Munkamegbeszélésen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben Li Sang-fut, a kínai államtanács tagját, védelmi minisztert – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Véleménye szerint, el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú. A főképviselő „a provokációk megakadályozására szólított fel, bárhonnan is érkezzenek” és „a status quóhoz való visszatérés” mellett érvelt.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek „normálisan” ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból. „Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll” – húzta alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!