Von der Leyen: az EU bízik abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket az oroszoknak

•  Fotó: Facebook/Európai Bizottság

Fotó: Facebook/Európai Bizottság

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében azt hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak.

Hírösszefoglaló

2023. április 07., 07:552023. április 07., 07:55

2023. április 07., 08:052023. április 07., 08:05

A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak”.

Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – hangsúlyozta von der Leyen.

A bizottság elnöke aláhúzta, hogy kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.

Von der Leyen aggodalmát fejezte az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.

Von der Leyen április 5-7. között tartózkodik Kínában Emmanuel Macron francia elnökkel együtt, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.

Vond der Leyen és Macron szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.

Macron és von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban.

Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.

Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel”, de hozzátette, hogy “az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években”, és „e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni”.

Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban „új impulzusokat adhat” és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, von der Leyennek pedig azt – a bizottsági elnök beszámolója szerint –, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre „az idő és a körülmények is megfelelőek” lesznek.

A 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Macron felhívta Hszi figyelmét arra, hogy „az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra”, és számít Kínára, hogy „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”.

Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen.

Hszi kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai válság nem Kína és az EU közötti probléma, és Kína továbbra is pozitív szerepben fog részt venni a béketárgyalások elősegítésében.

Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, mely Franciaország szerint „őszinte és konstruktív” volt, míg Kína „barátságosnak” és „mélyrehatónak” nevezte azt.

A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína-EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.

Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.

Ezenkívül mindkét félnek stabil és megbízható ellátási láncokat, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet kell biztosítania, valamint szinergiát kell teremtenie az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezéssel és a „Global Gateway” stratégiával a fenntartható és stabil növekedés támogatása érdekében, mind Kínában, mind az EU-ban – mondta Hszi.

Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az EU tiszteli Kína történelmét és kultúráját, és elmondta, hogy a Kínával folytatott őszinte, konstruktív párbeszéd, illetve a kapcsolatok folyamatos fejlesztése mind kulcsfontosságúak az európai béke és stabilitás szempontjából. Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.

Ismét „ukrán diverzánsakcióról” tettek bejelentést az oroszok

Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
„A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében” – írta a kormányzó.

Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot.


Az orosz jelentések szerint március elején „ukrán diverzánsok” a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. A hivatalos jelentések szerint legalább két járműre rálőttek, megölve egyikük vezetőjét. Egy tízéves fiú is megsebesült. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót. Az FSZB szerint a fegyvereseket visszaszorították Ukrajnába, ahol tüzérségi csapás mértek rájuk.

Jan Gagin, az elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz erők elfoglalták Artyomovszk (mai ukrán nevén Bahmut) vasútállomását.


Gagin 15-20 ezer halottra becsülte az ukrán hadseregnek a városban elszenvedett emberveszteségét. Bahmut birtoklásáért több mint hat hónapja heves harcok folynak.
Vlagyimir Putyin csütörtökön kétoldalú munkamegbeszélést folytatott az Ukrajnától elcsatolt mind a négy régió vezetőjével. A Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott első emberével tartott találkozón azt mondta, hogy szerda éjjel az egyik meg nem nevezett frontszakaszon 14 ukrán katona megadta magát, az ukrán hadsereg pedig háromszáz ágyúlövést adott le, hogy megsemmisítse őket az őrzésük helyén. Az elnök szerint a foglyok az utolsó emberig életüket vesztették, és megsebesültek az őrzésükre hátrahagyott orosz katonák is.

Putyin cinizmussal és a saját állampolgáraival szembeni kegyetlenséggel vádolta meg az ukrán hadsereget, hozzáfűzve: „az a feladatunk, hogy visszaszorítsuk őket olyan messzire, ahonnan már nem tudnak kárt okozni nekünk”.


Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Putyin által említett eset Avdijivka környékén történt. Elmondta, hogy az egyik erődítménynél az ukrán 54. gépesített dandár egyik parancsnoka nyílt csatornán kérte a megadás lehetőségét, amit a tűz beszűntetése követett, majd a fegyverletétel után az ukrán foglyokat biztonsággal elvezették. Az orosz tábornok szerint az ukrán foglyokkal, akiket az éjszaka folyamán nem szállítottak el a frontvonalból, nagykaliberű tüzérségi lövedékekkel végeztek a sajátjaik az orosz fedezékben.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 325 főben nevezte meg, akik közül több mint 140 katona a Donyeck környéki harcokban esett el. Beszámolójában említést tett még egyebek között egy vezetési pont és egy rakétatüzérségi raktár megsemmisítéséről.

A nap folyamán több – orosz ellenőrzés alá került – településről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást.


Donyeckben legkevesebb kilenc civil életét vesztette, hét pedig megsebesült, amikor amerikai HIMARS sorozatvetők srapneltöltetű rakétái robbantak fel egy járműtelep felett. Két támadás történt húsz perc különbséggel, a második a mentésben segédkező emberek között szedett áldozatokat.
A luhanszki régióban lévő Liszicsankban három polgári lakos meghalt, egy pedig megsebesült egy buszmegállót ért találat következtében.
Eközben csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar azt közölte:

az ukrán erők csütörtökön több mint húsz orosz támadást vertek vissza, ebből tízet Bahmut városánál.


„Bahmut irányában az ellenség folytatja a támadó hadműveleteket, megpróbálja teljesen átvenni az ellenőrzést a város felett, a heves csaták folytatódnak” – írta a vezérkar.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.
A vezérkar kitért arra, az ukrán légvédelem a nap folyamán hat csapást mért orosz csapatösszevonási területekre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig két orosz élőerő-tömörülést, két üzemanyagraktárt és egy elektronikus hadviselési állomást találtak el. Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 03., vasárnap

Több ezren tüntettek Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt

Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.

Több ezren tüntettek Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt
2024. november 03., vasárnap

Rárontottak az áradások helyszínére látogató spanyol királyra és kormányfőre a feldühödött károsultak (VIDEÓ)

Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.

Rárontottak az áradások helyszínére látogató spanyol királyra és kormányfőre a feldühödött károsultak (VIDEÓ)
2024. november 03., vasárnap

Óva int az andalúziai utazástól a külügyminisztérium

A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.

Óva int az andalúziai utazástól a külügyminisztérium
2024. november 03., vasárnap

Moldova függetlensége nem opció. Várakozásaikról beszéltek a Krónikának a Kolozsváron szavazó besszarábiaiak

Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.

Moldova függetlensége nem opció. Várakozásaikról beszéltek a Krónikának a Kolozsváron szavazó besszarábiaiak
2024. november 03., vasárnap

Amerikai elnökválasztás: több mint 75 millióan szavaztak már

Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.

Amerikai elnökválasztás: több mint 75 millióan szavaztak már
2024. november 03., vasárnap

Zajlik az elnökválasztás a Moldovai Köztársáságban, Nyugat és Moszkva között választ a lakosság

Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.

Zajlik az elnökválasztás a Moldovai Köztársáságban, Nyugat és Moszkva között választ a lakosság
2024. november 03., vasárnap

Civileket, köztük gyermekeket és nőket ért támadás Gázában

Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.

Civileket, köztük gyermekeket és nőket ért támadás Gázában
2024. november 03., vasárnap

Orbán Viktor: az amerikai választás után békepárti politikai többség lesz a nyugati világban

Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.

Orbán Viktor: az amerikai választás után békepárti politikai többség lesz a nyugati világban
2024. november 03., vasárnap

Spanyolországi áradások: folyik a mentés, hét román állampolgár biztonságban

A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.

Spanyolországi áradások: folyik a mentés, hét román állampolgár biztonságban
2024. november 02., szombat

Fulladoznak a szmogtól Pakisztán második legnagyobb városában

Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.

Fulladoznak a szmogtól Pakisztán második legnagyobb városában