Fotó: Orosz elnöki hivatal
A Kreml nem hozza nyilvánosságra a legfelső szintű orosz-izraeli tárgyalások részleteit, ily módon sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök szavait, amelyek szerint ígéretet kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől arra, hogy nem öleti meg Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfőt – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
2023. február 06., 23:042023. február 06., 23:04
2023. február 06., 23:112023. február 06., 23:11
Peszkov elmondta, hogy Putyin és Bennett nagyon intenzív párbeszédet folytatott, amikor az izraeli politikus hazájának miniszterelnöke volt, gyakori volt közöttük a személyes kommunikáció és gyakoriak a telefonbeszélgetések is. „Valóban, a kétoldalú kapcsolatok mellett Ukrajna és a különleges hadművelet témája is napirenden szerepelt. Több órát töltöttek ennek a témának a megvitatásával. De tudják, hogy nem vagyunk hívei annak, hogy az államfők közötti tárgyalások részleteit nyilvánosságra hozzuk. Ezt most sem akarjuk megtenni. Ezért nem fogom sem cáfolni, sem megerősíteni Bennett úr kijelentését” – fogalmazott Peszkov.
A volt kormányfő egyebek között azt állította, hogy Putyin az ukrajnai háború kezdetekor arról biztosította őt, hogy Zelenszkijt nem fenyegeti fizikai megsemmisítés. Bennett az interjúban azt is elmondta, hogy ezt telefonon közölte az ukrán elnökkel, aki beszélgetésüket követően visszatért a bunkerjából az irodájába, ahol felvett egy videót, amelyen elmondta, hogy nem fél semmitől. Az ex-miniszterelnök szerint a Putyinnal való beszélgetést erről a témáról maga Zelenszkij kezdeményezte, aki akkoriban nagyon féltette az életét.
Bennett azt is megosztotta az izraeli tévéműsor nézőivel, hogy az Oroszország és Ukrajna képviselői között 2022 tavaszán folytatott tárgyalások, amelyekben ő volt a közvetítő, a nyugati országok kezdeményezésére szakadtak meg. A saját állítása szerint semleges álláspontot képviselő Bennett azt mondta: lépéseit a legapróbb részletekig egyeztette Washingtonnal, Berlinnel és Párizzsal. A kérdésre, hogy a Nyugat döntött-e a tárgyalások megszakításáról, a volt izraeli kormányfő a TASZSZ szerint kijelentette: „Lényegében igen. Ők (a nyugati országok) szakították meg a tárgyalásokat, és nekem akkor úgy tűnt, hogy rosszul teszik. Most pedig azt mondom, hogy még korai lenne következtetéseket levonni”.
Bennett az orosz sajtóbeszámolók szerint azt mondta: az orosz-ukrán tárgyalásokon 17-18 megállapodástervezet is született, amelyek közül eddig egy sem szivárgott ki. Közölte, hogy az első eszmecserék egyikén Putyin kifejezte készségét az orosz „különleges hadművelet” céljaként megnevezett „nácitlanítás és demilitarizálás” feladására, Zelenszkij pedig nem zárkózott el az ukrán NATO-tagságról való lemondásról. Az izraeli exkormányfő szerint a Nyugat végül úgy döntött, hogy határozottabb álláspontot képvisel, és ezt a döntést ő is helyeseli.
„Mondjuk úgy, hogy meglátásom szerint a Nyugat nagyon helyesen döntött úgy, hogy a tárgyalások helyett továbbra is Putyin legyőzésére van szükség” – mondta az egykori izraeli miniszterelnök.
Cáfolta Vlagyimir Putyin szóvivője a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap értesülését, amely szerint William Burns, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója egy rendezési terv keretében felajánlotta Oroszországnak Ukr.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!