Külön utakon. A NATO az orosz tiltakozás ellenére sem állítaná le a bővítési folyamatot
Fotó: Nato.int
A NATO–Oroszország-csúcstalálkozó sem hozott enyhülést: a szerdai találkozón a katonai szövetség leszögezte, hogy nem mond le a további bővítés lehetőségéről, Oroszországnak pedig nincs vétójoga Ukrajna felvétele kapcsán.
2022. január 12., 21:372022. január 12., 21:37
2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44
A NATO–Oroszország Tanács ülésén sem sikerült közelíteni a felek álláspontjait Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében – ez szűrhető le Jens Stoltenberg, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkára szavaiból, aki a szerdai brüsszeli találkozót követően tájékoztatott a tárgyalásokról, amelyen többek között Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes és Alexander Fomin, az orosz védelmi tárca miniszterhelyettese is részt vett. Stoltenberg leszögezte:
A főtitkár hangsúlyozta: a szövetségesek nem mondanak le a nyitott ajtók elvéről, mint ahogy arról sem, hogy minden ország szabad választása, milyen szövetségi rendszerhez kíván csatlakozni.
„A szövetségesek nem mondanak le arról, hogy megvédjék egymást, azáltal is, hogy csapatokat állomásoztatnak a keleti tagállamokban” – szögezte le Stoltenberg. Kijelentette: ha Oroszország ismét erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben, a szövetség növeli a keleti tagállamokban állomásozó csapatai létszámát.
A főtitkár megjegyezte, a NATO és Oroszország között továbbra is jelentős a nézetkülönbség, két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val, és a tanácskozáson mindkét fél hajlandónak mutatkozott a további tárgyalásokra, hogy konkrét javaslatokat tegyenek, és konstruktív megoldásokat vázoljanak fel. Azt is elmondta,
Kifejtette: a szövetségesek komoly aggodalmuknak adtak hangot az orosz csapatösszevonások miatt, és felszólítottak a feszültség csökkentésére.
Stoltenberg szerint a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy politikai megoldást találjanak a nézeteltérések rendezésére. A találkozót megelőzően Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet leszögezte: a NATO elkötelezett, hogy párbeszéd útján szüntessék meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, de katonai agresszió esetén a tagállamok súlyos szankciókkal sújtanák Oroszországot.
Az orosz fél eközben szintén ragaszkodik a saját álláspontjához. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán leszögezte: Oroszország a jövőben is tart majd hadgyakorlatokat a saját területén, a nyugati katonai körzetben zajló manővereknek semmi közük sincsen a Nyugattal folytatott tárgyalásokhoz.
„Végül is az országunk területén lévő saját egységeinkről és katonai körzeteinkről beszélünk, a katonai fejlesztések és a hadgyakorlatok folytatódtak, folytatódnak és folytatódni fognak, ez a normális gyakorlat minden fegyveres erő esetében” – tette hozzá. Az orosz nyugati katonai körzet sajtószolgálata kedden közölte, hogy háromezer katonája hadgyakorlatot kezdett a Voronyezs, Belgorod, Brjanszk és Szmolenszk megye területén lévő gyakorlótereken.
Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár azon kijelentésére reagálva, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni Svédországgal és Finnországgal a NATO-csatlakozásról, Peszkov azt hangoztatta, hogy
„A NATO nem a fejlődés intézménye. A NATO a konfrontáció eszköze. Ezt a szövetséget ilyennek találták ki, ilyennek tervezték, ilyennek valósították meg, így fejlődik és működik” – fogalmazott a szóvivő. Peszkov azt mondta, hogy Washingtonnal ellentétben Moszkva nem kíván „fenyegetéseket és ultimátumokat szórni” az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások alatt és csak a lezárásuk után kívánja értékelni őket. A szóvivő szerint az orosz fél nem az erő pozíciójából tárgyal, és álláspontja szerint nincs helye az ultimátumoknak. Mindemellett megjegyezte, hogy
„A helyzet egyszerűen olyan kritikus határhoz érkezett a páneurópai biztonság és hazánk nemzeti érdekei szempontjából, amelyek Európa és az európai biztonsági architektúra elidegeníthetetlen részét képezik, hogy sajnos nem késlekedhetünk tovább, és konkrét választ kell adnunk az általunk megfogalmazott aggodalmakra” – mondta a szóvivő.
Csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsa fogja megvitatni az orosz fél kívánságait, amelyek értelmében a NATO-nak le kellene állítania az újabb tagállamok felvételét, és a katonai infrastruktúráját vissza kellene bontania az 1997-es – vagyis a keleti bővítés kezdete előtti – szintre.
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.
Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.
A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.
Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.
szóljon hozzá!