Nem enged Moszkvának a NATO: a katonai szövetség és Oroszország csúcstalálkozóján sem közeledtek az álláspontok

Külön utakon. A NATO az orosz tiltakozás ellenére sem állítaná le a bővítési folyamatot •  Fotó: Nato.int

Külön utakon. A NATO az orosz tiltakozás ellenére sem állítaná le a bővítési folyamatot

Fotó: Nato.int

A NATO–Oroszország-csúcstalálkozó sem hozott enyhülést: a szerdai találkozón a katonai szövetség leszögezte, hogy nem mond le a további bővítés lehetőségéről, Oroszországnak pedig nincs vétójoga Ukrajna felvétele kapcsán.

Balogh Levente

2022. január 12., 21:372022. január 12., 21:37

2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44

A NATO–Oroszország Tanács ülésén sem sikerült közelíteni a felek álláspontjait Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében – ez szűrhető le Jens Stoltenberg, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkára szavaiból, aki a szerdai brüsszeli találkozót követően tájékoztatott a tárgyalásokról, amelyen  többek között Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes és Alexander Fomin, az orosz védelmi tárca miniszterhelyettese is részt vett. Stoltenberg leszögezte:

a NATO nem hajlandó elfogadni Moszkva feltételeit, miszerint Ukrajna nem csatlakozhat a katonai szövetséghez, a keleti tagállamokból pedig vissza kell vonni a NATO-csapatokat.

A főtitkár hangsúlyozta: a szövetségesek nem mondanak le a nyitott ajtók elvéről, mint ahogy arról sem, hogy minden ország szabad választása, milyen szövetségi rendszerhez kíván csatlakozni.

„A szövetségesek nem mondanak le arról, hogy megvédjék egymást, azáltal is, hogy csapatokat állomásoztatnak a keleti tagállamokban” – szögezte le Stoltenberg. Kijelentette: ha Oroszország ismét erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben, a szövetség növeli a keleti tagállamokban állomásozó csapatai létszámát.

A főtitkár megjegyezte, a NATO és Oroszország között továbbra is jelentős a nézetkülönbség, két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val, és a tanácskozáson mindkét fél hajlandónak mutatkozott a további tárgyalásokra, hogy konkrét javaslatokat tegyenek, és konstruktív megoldásokat vázoljanak fel. Azt is elmondta,

a felek hajlandóak a nagy hatótávolságú rakéták számának csökkentéséről tárgyalni, konkrétumokban azonban nem állapodtak meg.

Kifejtette: a szövetségesek komoly aggodalmuknak adtak hangot az orosz csapatösszevonások miatt, és felszólítottak a feszültség csökkentésére.

Stoltenberg szerint a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy politikai megoldást találjanak a nézeteltérések rendezésére. A találkozót megelőzően Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet leszögezte: a NATO elkötelezett, hogy párbeszéd útján szüntessék meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, de katonai agresszió esetén a tagállamok súlyos szankciókkal sújtanák Oroszországot.

Az Egyesült Államok kész kockázatcsökkentő lépésekről, fegyverzet-ellenőrzésről és a hadgyakorlatok számának kölcsönös csökkentéséről egyeztetni Moszkvával.

Az orosz fél eközben szintén ragaszkodik a saját álláspontjához. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán leszögezte: Oroszország a jövőben is tart majd hadgyakorlatokat a saját területén, a nyugati katonai körzetben zajló manővereknek semmi közük sincsen a Nyugattal folytatott tárgyalásokhoz.

„Végül is az országunk területén lévő saját egységeinkről és katonai körzeteinkről beszélünk, a katonai fejlesztések és a hadgyakorlatok folytatódtak, folytatódnak és folytatódni fognak, ez a normális gyakorlat minden fegyveres erő esetében” – tette hozzá. Az orosz nyugati katonai körzet sajtószolgálata kedden közölte, hogy háromezer katonája hadgyakorlatot kezdett a Voronyezs, Belgorod, Brjanszk és Szmolenszk megye területén lévő gyakorlótereken.  

Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár azon kijelentésére reagálva, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni Svédországgal és Finnországgal a NATO-csatlakozásról, Peszkov azt hangoztatta, hogy

Oroszországot az észak-atlanti szövetség mindennemű bővítése aggasztja.

„A NATO nem a fejlődés intézménye. A NATO a konfrontáció eszköze. Ezt a szövetséget ilyennek találták ki, ilyennek tervezték, ilyennek valósították meg, így fejlődik és működik” – fogalmazott a szóvivő. Peszkov azt mondta, hogy Washingtonnal ellentétben Moszkva nem kíván „fenyegetéseket és ultimátumokat szórni” az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások alatt és csak a lezárásuk után kívánja értékelni őket. A szóvivő szerint az orosz fél nem az erő pozíciójából tárgyal, és álláspontja szerint nincs helye az ultimátumoknak. Mindemellett megjegyezte, hogy

a NATO „nyitott ajtók politikáját” és a szervezet Oroszország határai felé való terjeszkedését Moszkva fenyegetésként értékeli.

„A helyzet egyszerűen olyan kritikus határhoz érkezett a páneurópai biztonság és hazánk nemzeti érdekei szempontjából, amelyek Európa és az európai biztonsági architektúra elidegeníthetetlen részét képezik, hogy sajnos nem késlekedhetünk tovább, és konkrét választ kell adnunk az általunk megfogalmazott aggodalmakra” – mondta a szóvivő.

Csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsa fogja megvitatni az orosz fél kívánságait, amelyek értelmében a NATO-nak le kellene állítania az újabb tagállamok felvételét, és a katonai infrastruktúráját vissza kellene bontania az 1997-es – vagyis a keleti bővítés kezdete előtti – szintre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet

Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet
2025. július 09., szerda

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme

Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme
2025. július 09., szerda

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet
2025. július 08., kedd

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint

Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint
2025. július 08., kedd

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják

Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják
2025. július 08., kedd

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút
2025. július 08., kedd

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot

A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot
2025. július 08., kedd

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul

Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul
2025. július 08., kedd

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának
2025. július 07., hétfő

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet

Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet